nokamu

Mindig érdekesek az olyan videók, amiben a készítők eredeti és hamis termékeket vetnek össze. Mennyire látjuk megtévesztőnek a terméket? Mi is észrevesszük-e azokat az apró jeleket, amik gyanúra adnak okot?

A mai anyagunk is egy ilyen videó. Konkrétan egy online vásárolt Nintendo DS játék kerül összevetésre egy eredeti Nintendo szettel. Ha megnézitek, ti is látjátok, hogy a különbözőségek annyira aprók, hogy csak a legszigorúbb szakértők nem dőlnének be neki.

Először is ott van a csomagolás: a műanyag tok rugalmassága és a fólia feszessége olyan eltérés, amit könnyen elnézünk, főleg, ha nincs mellette egy másik, amivel összevethetjük. A két kártya eltérései ismét csak nem túl feltűnőek: az eredeti kicsit fényesebb, kicsit élesebb, kicsit szebbnek hat. 

Ami már látványosabb eltérés az a booklet összevetése során derül ki, de ezek a hibák is csak a szakavatottabb szemeknek tűnnek fel. Először is ott van a gyűrődés, ami egy újonnan kibontott eredeti darabra nem jellemző. Aztán a fémkapocs, amivel összetűzték a lapokat: ez az eredetiben kicsi és szépen eldolgozott, a hamisban viszont nagy, és nincsen egyenletesen összenyomva. Végül az, hogy a booklet másolat, a nyomtatás minőségéből derül ki. A hamisítvány kissé életlen, és a lapok tetején a margó nem egyenletes vastagságú, de balról jobbra egyre keskenyebb...

Utolsó elemként a figyelmeztetésekről szóló tájékoztató kerül összevetésre. Ezen látszik, hogy eltér a papír anyaga (fényes és matt), és kissé eltérnek a betűtípusok és a betűk vastagsága is.

Egyre hevesebb a vita az Egyesült Államokban a törvényhozás által tárgyalt, Stop Online Piracy Act (SOPA) névre keresztelt kalózkodási törvény kapcsán. A jogszabály minden eddiginél szélesebb hatáskört biztosítana a hatóságoknak az interneten elkövetett jogsértések felderítését és megszüntetését illetően, többek között engedné, hogy az amerikai hatóságok nem csak az országban bejegyzett, de nemzetközi weboldalak ellen is eljárást kezdeményezzenek. 

Bár a tervezetnek sok a támogatója, igen hangosak az ellenzői is. A Facebook, a Google, a Yahoo, a Linked­In, az eBay és Mozilla például közös levélben fordult a kongresszushoz, kérve, hogy fontolják meg a SOPA intézkedéseit. A Wikipédia szintén szót emelt, de még a BSA is aggályosnak érzi a terveket. (Részletek ITT!) A nagy nevek mellett a hétköznapi internetezők is aktivizálódnak, legújabb leleményük egy olyan okostelefon alkalmazás, amelynek segítségével a fogyasztók bojkottálhatják a SOPA-támogató cégek termékeit.

A Boycott SOPA egy ingyenes letölthető alkalmazás, amely a termékek vonalkódjának beolvasását (ehhez egy vonalkód olvasó appot is le kell persze tölteni) követően összeveti azt egy adatbázissal, és ha talál kapcsolatot a SOPA tervezetét támogató mintegy 800 céggel, jelzi azt a vásárlónak. 

Az Android alapú alkalmazás a közvetett céges kapcsolatot is elemzi. A fejlesztő Chris Thompson például narancslevet akart vásárolni, de a kód leolvasása után kiderült, hogy a termék a Coca-Cola csoporthoz tartozik, amelynek közös vállalkozása van a Nestlé-vel, amelynek részesedése van a L'Oréal cégcsoportban, amely viszont lobbizik a SOPA elfogadásáért. Na tessék.

Az alkalmazás fejlesztője azt reméli, a fogyasztói bojkott elég nyomást tud gyakorolni a támogató cégekre ahhoz, hogy azok átgondolják, mi mellett teszik le voksukat. Az appot a statisztikák szerint már több mint 5 ezren töltötték le.

(Via: Forbes)

A TorrentFreak az év elején hagyományosan közli az aktuálisan legfelkapottabb oldalakat az Alexa forgalmi adatai alapján. A legtöbb, bár nevük rendre visszaköszön a peres, jogvédelmi eljárásokról szóló cikkekben, évek óta visszatérő szereplője a Top10-es összeállításnak. Nézzük, hol csoportosulnak a kalózok idén! (Zárójelben a tavalyi helyezés.)

10. 1337x (ÚJ)

A tízedik helyen egy új szereplő áll, amely az előző éves összeállításokban még nem szerepelt.

9. BitSnoop (ÚJ)

Szintén új szereplő, és már meggyűlt a baja a jogvédőkkel. Az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA) bírói jóváhagyást kapott az üzemeltetők személyének felderítéséhez.

8. EZTV (ÚJ)

Mintegy hat éve üzemelő torrent oldal kifejezetten a televíziós tartalmak illegális megosztására fókuszál. 2011-ben elég sokáig elérhetetlen volt, de népszerűsége okán, ennek ellenére szerepel a 10 legkeresettebb között.

7. Demonoid (#6)

A szerb tracker oldal tavaly domain név váltás mellett döntött, és jelenleg montenegrói tartománykóddal üzemel, remélve, hogy a jogvédők keze odáig már nem ér el...

6. ExtraTorrent (#7)

Népszerűsége ellenére ez az egyik legstabilabb működésű torrent oldal. Nem nagyon hallani róla a visszaélésekről szóló, szerzői jogi hírekben.

Döbbenetesen élethű Steve Jobs babával rukkolt elő egy kínai gyártó, az In Icons, aminek természetesen nem örül az Apple.  Az almás cég a terjesztés felfüggesztését kéri, arra hivatkozva, hogy „bármely játék, amely a cég logójával, a céghez kapcsolódó személlyel, annak termékének megjelenésével való hasonlóságot mutat, sérti az Apple jogait”.

Az 1:6 méretarányú műanyag figura egyébként, annyira valósághű, hogy az már szinte ijesztő. Az eBay-en 135 dollárért hirdetett mini Jobs csomagban van egy kék farmer barna övvel, egy fekete garbó, egy pár sportcipő, egy kereklencsés szemüveg, két alma (az egyikből egy falat hiányzik), egy bárszék és egy karikagyűrű. A baba végtagjai mozgathatók, kezei cserélhetők, így a figura a kívánt ikonikus Jobs-pózokba (prezentáció, állon támaszkodás, alma a kézben) állítható be.

Az In Icons 2012 februárjától forgalmazná a figurát, hacsak azt az Apple jogászai meg nem akadályozzák.  Ez egyébként 2010-ben egy másik gyártó Steve Jobs figurája esetében sikerült nekik, miután a kaliforniai törvények kimondják, egy személy nevének vagy arcképének termékeken való szerepeltetése az adott személy engedélye nélkül törvénysértésnek minősül. Steve Jobs halálával azonban egy új jogi helyzet állt elő, hiszen a volt Apple vezér sajnálatos módon már nem adhat vagy tagadhat meg ilyen engedélyt.

Hogy mi lesz a Jobs-babák sorsa, még kérdéses. Az In Icons vezetője, Tandy Cheung közölte, a gyártás már zajlik, ezért nem fogják visszavonni a figurát a piacról. Hozzátette, hongkongi ügyvédeivel konzultálva úgy véli, nem sérti az Apple jogait mindaddig, amíg a babával együtt nem szerepeltet Apple terméket is. Ezt pedig nem teszi. Érveik szerint Steve Jobs egy celebritás, nem egy termék, így személye nem védhető szerzői joggal.

Mivel az In Icons terméke esetében egyértelmű, hogy az Apple és Jobs ismertségének kihasználásán alapuló profitszerzés a cél, ha a bíróság elé kerül az ügy, érdekes lesz, milyen jogszabályokra, jogvédelmi kategóriákra hivatkozik majd egyik és másik fél.

(Via: Telegraph, The Next Web) 

Az eBay portálon 2500 dollár ellenében egy Erica nevű felhasználó értékesített egy II. világháború előtt készült hegedűt. Kanadai vásárlója azonban a hangszer kézhezvételét követően kétségbe vonta annak eredetiségét, és a kifizetési tranzakciót bonyolító PayPal-hoz fordult, hogy pénzét visszakapja.

A PayPal hamisítási esetekben visszafizeti a vételárat, ám a szerződési feltételek értelmében kérheti, hogy a vevő semmisítse meg a hamisítványt, és a megsemmisítés tényét fényképes formában is igazolja. A hangszer vásárlója eleget tett a PayPal feltételeinek, az értékesítő azonban, aki így sem a vételárat nem kapja meg, sem a hegedűt nem kapja vissza, vitatja lépése jogosságát. Erica szerint a legnemesebb hangszerek esetében is előfordul, hogy származásukat illetően kételyek merülnek fel, ennek ellenére a zeneművészet nagy értékű darabjai maradnak. 

A hírről beszámoló portál szerint az eset a PayPal illetékességének határait kérdőjelezi meg. Tekintettel arra, hogy a felhasználó hisz abban, hogy az általa eladott hangszer valóban antik darab volt, felmerül a kérdés, a megsemmisítés előtt nem kellett volna bevonni egy szakértőt, aki hiteles véleményt adhatott volna a hegedű értékéről és eredetiségéről.

(Via: Daily Mail, Hardware Zone)