nokamu

Mai program gyanánt kicsit betekintünk az Interpol hamisítás elleni munkájába, egészen konkrétan a nemzetközi szervezet dél-amerikai országokra fókuszáló, Operation Jupiter fedőnevet viselő hamisítás elleni programjába.

Az Operation Jupiter öt évvel ezelőtt indult a Brazília-Paraguay-Argentína hármashatárra koncentrálva, amely határszakaszon igen nagy arányú volt a hamis termékek áramlása. Ma már az ellenőrző program lefedi az összes dél-amerikai államot. Az éves akcióprogramokat hosszas tervezés előzi meg, végrehajtásukban a rendőrség és határőrség egyaránt közreműküdik.

A videóban láthatjuk, ahogy a hatóságok kivonulnak ellenőrizni egy kereskedelmi egységet Limában, majd több zsáknyi hamisítványt lefoglalva távoznak. A 13 országra kiterjedő akciók során tavaly több mint 7,5 millió darab hamis és kalóz terméket foglaltak le, amely utcai értéke eléri a 208 millió amerikai (!) dollárt.

A lefoglalt hamisítványok között nem egy kiemelten veszélyes. A perui hatóságok hamisított cementport is lefoglaltak, amelynek építkezéseken történő felhasználása különösen kockázatos egy olyan országban, ahol gyakoriak a földrengések. Szintén veszélyesnek minősítik a lefoglalt mobiltelefonokat és tartozékokat, gyermekjátékokat, cigarettát, alkoholt, kozmetikumot - melyek közül egy sem az elvárt biztonsági előírások, nyersanyagok és összetevők szerint készült.

Az Interpol tapasztalatai szerint gyakori a kalózlemezek, hamis ruházati cikkek, videojátékok és nyomtatópatronok terjesztése a régióban, amelyek ha közvetlenül nem is veszélyesek, de gyártásuk és megvásárlásuk társadalmi, gazdasági szempontból semmiképp sem ártalmatlan probléma.

A rendőrség több mint 600 alkalommal intézkedett és több mint 900 embert vett őrizetbe az év során. Az akciók jelentősége, hogy az egyes nemzeti hatóságok az Interpol adatbázisán keresztül megosztják egymással az adatokat és információkat az intézkedésekről, így a fellépés koncentráltabban és hatékonyabban kivitelezhető.

Az Oscar-díj jelölések bejelentését követően a waxy.org 2003 óta minden évben elkészíti a maga összesítését a jelölt produkciók illegális pályafutásáról. A 2011-es esélyesekre vonatkozó adatbázisa szerint az elmúlt egy évben csökkent a kiszivárgó screenerek (a problémáról bővebben itt) száma - írja a HENT. A waxy szerint a 2011-es év jelöltjei közül – a dokumentumfilmes és idegen nyelvű kategória jelöltjeit nem számítva – 29 filmből már 23 alkotás DVD minőségű kópiája érhető el illegálisan az interneten. Ezek száma a jelöltek bejelentésekor még 20 volt. Tavaly a jelöltek bejelentésének napján ez az arány 26-ból 23 film volt, sőt a 2010-es díjátadó idejére gyakorlatilag mindegyik film felkerült a netre.

A lassuló trendet mutatja, hogy a 2011-es jelölt filmek 38 százaléka került ki screener kópiaként, míg tavaly ez az arány 41 százalék volt. Ha a kereskedelmi forgalomba került DVD-kről készült illegális másolatokkal is bővítjük a letölthető filmek kategóriáját, akkor az adatok azt mutatják, hogy a jelöltek nyilvánosságra hozatalakor a tavalyi 79 százalékos arányhoz képest idén a jelöltek 66 százaléka volt letölthető illegálisan kitűnő minőségben.

A 2011-es gyűjtés érdekessége, hogy nőni látszik a mozibemutató és az online illegális megjelenés közötti időintervallum: az elmúlt egy évben átlagosan 37 nap telt el a bemutató és a kamerával felvett vagy más formátumú kalózkópia online felbukkanása között. Ennek bizonyára a stúdiók örülnek, mint ahogy annak is, hogy az átlagot növeli, hogy három film esetében több mint 100 nap telt el a két időpont között.

A filmek felbukkanásának medián értéke egyébként 17 nap, azaz ugyanannyi kalózkópia bukkant fel ezen intervallumot megelőzően, mint utána. Az adatgyűjtés szerint a legkorábban, nyolc nappal a bemutató előtt a Nicole Kidman nevével fémjelzett The Rabbit Hole szivárgott ki jó minőségben, míg a legkésőbb, 125 nappal a bemutató után, a Winter’s Bone.

A teljes statisztikát itt tudjátok elérni egészen 2003-ig visszamenőleg.

Hidrogénezett növényi olaj, cukor, mesterséges színezék, ízfokozók - ennyiből áll az áfonya ízt előállítani. Ám ha valóban vitaminokban, antioxidánsokban, rostokban gazdag tápanyagra vágyunk, hiába a vonzó csomaglás, ha mást sugall az illusztráció, és más mutatnak az összetevők. Az amerikai Natural News lerántja a leplet a profitorientált élelmiszergyártókról, amelyek péksüteményei, müzlijei, gabonapelyhei és egyéb termékei nem a csomagoláson látható gyümölcsnek, hanem tucatnyi, jórészt mesterséges összetevőknek köszönheti áfonya ízét.

A riport készítéséhez többféle, az amerikai piacon kapható élelmiszert vizsgáltak meg, amelyek csomagolásuk szerint áfonyát, összetevőket jelző címkéjük szerint, mindent, csak áfonyát nem tartalmaztak. Az élelmiszerekben a gyümölcsöt cukrok, édesítőszerek, étkezési keményítő, hidrogénezett növényi olajok, kukoricaszirup, só, mesterséges ízfokozók, némi piros, kék és zöld festék adta.

A legtöbb termék egyáltalán nem tartalmazott áfonyát, de amelyik igen, az is mesterségesen előállított áfonya ízzel volt dúsítva, hogy a gyümölcs-koncentráció többnek hasson. Egyes gabonapelyheken jelzi a gyártó, hogy az íz mesterséges, más cég azonban még honlapjukon is azzal a gyümölcstartalommal kérkedik, amely valójában kis rész áfonya koncentrátumot, nagyobb rész porított almát, szójaolajat, fruktózt, cukrot, piros és kék színezéket jelent.

A riport szerint a termék gyümölcstartalma alapvetően a profit függvénye: minél kevesebb a gyümölcs, annál alacsonyabb az előállítási költség, és annál több a haszon. Ez nyilván senkit nem lep meg, mint ahogy egy tudatos fogyasztót az sem lepne meg, hogy nem minden az, aminek a csomagoláson látszik. És ez itt a lényeg - a tudatos fogyasztás, mert ezzel lehet védekezni a megtévesztések ellen. Vásárlásnál nem a színe, mintája alapján kell dönteni, de meg kell nézni az összetevőket, mert csak így győződhetünk meg róla, hogy valóban az kapjuk, amit (v)enni szeretnénk!

Új módszert választott Fekete hattyú című filmjének promotálása a Fox stúdió. A színészszakszervezet, azaz a Screen Actors Guild (SAG) januári díjátadója előtt a közel 100 ezer SAG szavazó számára az iTunes oldalán keresztül tette elérhető az alkotást. A szavazóknak 24 órára kizárólagos hozzáférést adott, hogy megnézhessék a produkciót, majd leadják voksukat. A stúdió a lépéssel az ún. screener DVD-k illetéktelen kezekbe kerülését próbálta megakadályozni. A kritikusoknak, filmítészeknek és más szakembereknek szánt fizikai hordozók ugyanis rendre kiszivárognak, különösen a díjátadó szezonban, amikor a gyártók fimenként mintegy 20 ezer lemezt küldenek szét, amelyek aztán az illegális letöltő oldalakra felkerülve kalózpéldányként terjedhetnek tovább a világhálón.

Természetesen minden stúdió szeretne filmjeivel minél több elismerést elnyerni, hiszen ezek presztízs értékük mellett a bevételt is felpörgetik, ám a screenerek kiküldése meglehetősen kockázatos. 2008-ban például a Gettómilliomos, az Ausztrália és a Benjamin Button különös élete is konkrétan egy Oscar-screenernek köszönhetően került ki a netre - írja a HENT.

A kalózkodás elleni szempontból az online elérés egyszerűbb és olcsóbb megoldás, mint a digitális vízjeles lemezek vagy a szigorított másolásvédelemmel ellátott kópiák terjesztése. Attól legalábbis nem kell tartsanak a stúdiók, hogy a DVD lemezt ellopják vagy eltűnik. Valószínűleg ebből a megfontolásból csatlakozott a fent említett Fox-hoz a Paramount Pictures és a Focus Features is, így az SAG szavazók A harcos és a The Kids Are All Right című filmekről is online megtekintés után ítélkezhettek. Ugyanakkor a digitális screenerek nem feltétlenül jelentik a megoldást a kalózkodás problémájára.

A legelszántabb jogsértők könnyen megtalálhatják a módját a lopásnak, akár a streamelt fájl feltörésével, vagy ha másként nem, egy kamera monitor elé állításával. Mégis, Hollywoodnak meg kell próbálnia megakadályozni a hanyagságból, meg nem értésből, rossz szándékból származó kiszivárgásokat, hiszen azt nem engedhetik meg maguknak, hogy a kiszivárgástól való félelmükben egyáltalán ne küldjenek anyagot az ítészeknek. Ugyan melyik filmes szakember szavazna egy olyan filmre, amit nem is látott?!

Ki mondta, hogy a médiakalózkodás modern találmány? A brit filmarchívum, a BFI National Archive a napokban tett közzé YouTube csatornáján egy 1923-ból származó kalózkodás elleni videót, amelyet a BBC készített rádiócsatornájának védelme érdekében. A videóban a BBC a műsorjel-továbbítás licence díjainak megfizetésére figyelmezteti a kalózokat. Akkor talán még elrettentő erejű lehetett az a szégyenérzet, hogy a figyelmeztetésben egy csimpánz játssza a kalózok szerepét.

A videó súlyát valamelyest növeli, hogy a BBC 1922 novemberében kezdte el sugározni rádióadását, azaz a kalózkodás elleni felhívásra alig egy évvel a csatorna beindulását követően már szükség volt.