nokamu

Sacha Baron Cohen Borat című filmjében viselt szokatlan úszódressze miatt utasított el egy szabadalmi kérelmet az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalának (USPTO) elbírálója. A szabadalom benyújtója egy egészségügyi innovációt szeretett volna levédetni, amely például a heresérvvel küzdő férfiaknak nyújthatna segítséget.

Balra Borat, jobbra a szabadalmi ábra

Donald R. Quinn három évvel a Borat bemutatása után nyújtotta be szabadalmi kérelmét a "Scrotal Support Garment" elnevezésű egészségügyi termékre, amely leírása szerint a férfi nemi szervet érintő egészségügyi panaszok (pl.: heresérv) kezelésére lenne alkalmas, oly módon, hogy a panaszos területek megtámasztásával enyhítené a fájdalmat és a kellemetlen érzést. Az elbíráló azonban az interneten elérhető Borat fotókra hivatkozva úgy vélte, a filmben látott úszódressz és a szabadalmaztatni kívánt eszköz között túl nagy a hasonlóság, ezért elutasította a kérelmet. A feltaláló azonban nem adta fel. Néhány hete benyújtott egy kérvényt, amelyben a még nem végleges elutasító végzésre vonatkozóan a válaszadási határidő meghosszabbítását kérte.

Bár az egész történet humorosnak tűnik, az amerikai jogszabályok szerint az elbíráló helyesen járt el. A rendelkezések szerint ugyanis nem lehet szabadalmaztatni egy olyan terméket, amely előzetesen már nyilvános megjelenítésre került. Ennek eldöntéséhez pedig az elbíráló minden a nagyközönség számára elérhető információt megvizsgálhat, nem csak a szabadalmi lajstromokat.

(Via: THR, IP Watchdog)

Ma a hamisítás által érintett termékek egy újabb szélsőséges példáját mutatjuk be nektek. A legnagyobb videómegosztón találtunk egy anyagot, amely hamis fegyvertávcsövet mutat be. Rákerestünk az eredeti gyártó oldalára, és bizony, ott is szerepel a felhívás arról, hogy termékeiket hamisítják.

A lőfegyverek piaca ugyan lényegesen kisebb, mint mondjuk a hamis dizájner táskáké, de a fegyvertávcsövek nem olcsók, így feltesszük, az illegális gyártóknak megéri utángyártani. A videó leírása szerint egyébként a pórul járt vevő nem fegyverboltban vette a hamis távcsövet, épp ezért mindenkit arra bíztat, a vásárlás előtt ellenőrizze a hivatalos viszonteladókat a gyártó honlapján. Ezt követően képekkel illusztrálja a vásárolt hamis termékek eltéréseit, amelyek közül a legfeltűnőbb, hogy a távcső épp a feladata ellátására nem alkalmas, vagyis homályos, gyenge képet mutat, és nem fókuszál a célra.

Ahogy a bevezetőben is írtuk, a videó alapján megnéztük az eredeti gyártó weboldalát, ahol találtunk is egy felhívást a hamisításra vonatkozóan. E szerint a hamisítványok többsége Kínából származik, az eredetitől való megkülönböztetésüket pedig nehezíti, hogy a márkajelzés elég jó minőségben szerepel ezeken.

Mindenesetre a gyártó ad néhány tanácsot potenciális vevőinek, hogy milyen eltérésre figyeljenek. A fenti és az alábbi képeken ezeket láthatjátok. Ezek között szerepel, hogy hol keressék a szériaszámot, vagy hogy az eredeti darabon hol és hogyan szerepel a márkajelzés és a terméknév.

Mutatós infografikát rakott össze az amerikai BackgroundCheck a kalózkodás költségeiről. Az adatok főleg az amerikai piacra koncentrálnak, de azért érdemes végigböngészni, kinek mennyi is az az annyi.

Azt, hogy mennyi kárt okoz a kalózkodás természetesen nehéz, ha nem lehetetlen pontosan megbecsülni. A jogvédők sokáig évi 250 milliárd dollárban és 750 ezer amerikai álláshely megszűnésében adták meg körülbelüli veszteségeiket, de egy 2010-es amerikai kormányzati jelentés rámutatott, ezt nehéz bizonyítani.

Ennél lényegesen egzaktabb adat, hogy az érintettek mennyit költenek a kalózkodás elleni küzdelemre (lásd 2. pont alább). A Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) 2009-ben például 120 millió dollárt áldozott erre a célra, míg az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ugyanazon évben 60-75 millió dollárt költött el jogvédelemre.

Az inforgrafika rámutat, hogy elsősorban a 18-29 éves korosztályból kerülnek ki a potenciális kalózok, így nem meglepő, hogy az amerikai egyetemi campusok hálózatán is állandósult az illegális fájlcsere. A 3. pontban olvasható néhány adat arról, hogy az egyes egyetemek hány értesítést kaptak az Amerikai Lemezkiadók Szövetségétől (RIAA).

Mivel az oktatási intézmények hálózatát is jelentősen terheli a letöltés, nem meglepő, hogy ezt igyekeznek akadályozni. Jogsértő hallgatóikat akár internet hozzáférésük átmeneti felfügesztésével is büntetik, de hangsúlyt fektetnek a hallgatók jogvédelmi oktatására. Mindez jelentős anyagi ráfordítást igényel az iskoláktól, és lássuk be, az akár félmillió dollárig is terjedő összeget jobb célokra is fordíthatnák, ha hallgatóik nagyobb tiszteletet mutatnák a szerzői jogok iránt.

A grafikát nagyobb méretben IDE kattintva tudjátok megjeleníteni.

Mai videónkban egy újabb hamisítványt nézhettek meg belülről, ezúttal az Európa szerte népszerű márka, a 'ghd' hajvasaló egy utánzatát szedik kisebb darabokra. Ha kissé szétnéztek a gyártó honlapján, láthatjátok, hogy a cég igen trendi darabokat gyárt, amelyek között minden nő megtalálja a maga ízlésvilágának megfelelőt. Nem csoda hát, hogy a hamisítók is megcélozták a terméket. Persze, a hamisítás nem csak ezt az egyetlen márkát érinti a hajápolási piacon, így az alábbi anyag mindenkinek hasznos tanulságul szolgálhat.

Az első, ami szembe ötlik, hogy a videóban bemutatott hamisítvány mennyire sikerült darab. Az avatatlan szemlélő nem mondaná meg, hogy nem eredeti vasalóról van szó. Még a szériaszám és a hologramos címke is a helyén van. De épp ez az első ötlet, ami segítséget nyújt: a ghd oldalán ugyanis le lehet kérdezni a hologramos címkén szereplő azonosító számot, így ellenőrizhető a termék eredetisége. A második praktika a márkajelzéssel ellátott csavarfedő kupakok lepattintása: az eredeti darab esetében két egyforma csillagfejű csavar rögzíti össze a vasaló két oldalát, míg a hamisítványnak csak egyik fele csavaros.

A nem kifejezetten barkács kedvű fogyasztóknak itt majdnem meg is áll a tudománya. Többségünk nem áll neki szétszerelni egy ilyen műszaki cikket, így nem nézi meg az eltérő hegesztéseket, vagy, hogy a fővezeték az európai szabványtól eltérő színű. Ugyanakkor ha valaki elkezd használni egy ilyen terméket, és a vasaló lapon túl hamar sérülések, kopások jelennek meg, jobb ha nem használja tovább. Az eredeti darabok ugyanis nem sérülnek meg - legalábbis rendeltetésszerű használat mellett - olyan látványos módon, ahogy a videóban látszik, így egy ilyen hiba jó jelzése annak, hogy nem eredeti darabbal van dolgunk.

Talán nem kell hosszan részleteznünk, hogy a hamis elektronikai termékek mennyire veszélyesek lehetnek. A minőségi szabványok be nem tartása, az ellenőrzések hiánya, a gyengébb anyagok mind a balesetveszély kockázatát növelik. A hamis ghd-k esetében például konkrétan előfordult, hogy egy brit lány leégette néhány hajtincsét és a frufrujának egy részét miközben hamis hajvasalóval próbált frizurát készíteni magának. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a hamisítvány, szemben az eredeti termék maximum 180-200 fokos felmelegedési hőmérsékletével, 285 Celsius-fokra melegedett fel, ami elegendő ahhoz, hogy megolvassza a hajszálakat, és akár súlyos égési sérüléseket okozzon.

Végezetül még egy, a ghd-hoz kapcsolódó példa arról, hogy a hamisítókat mennyire csak a profit érdekli. Néhány éve az eredeti gyártó rózsaszín hajvasaló készletet dobott piacra, amelyek értékesítésével mellrákkal küzdő nőket segítő és rákkutatást támogató alapítványoknak gyűjtött adományt. Ám néhány héttel a speciális kiadású hajvasalók forgalomba kerülését követően megjelentek a készülék hamis verziói az interneten (amelyek eladása után az alapítványok nyilván nem kapnak támogatást), az eredeti darabok értékesítése pedig látványosan visszaesett...

Nem kis bátorságról tesz tanúbizonyságot azzal a Sony stúdió, hogy a tavalyi év egyik legjobban várt filmjét kalózkiadásra hasonlító dizájnnal jelenteti meg. A tetovált lány hivatalos DVD-kiadása, ahogy az alábbi képen is látszik, egy egyszerű Sony logós lemez, amelyre mintha alkoholos filccel írták volna fel a film címét.

Valóban, a lemeznek kicsit házi barkács jellege van, és ha nem látnánk a tokját, könnyen hihetnénk, hogy egy otthon előállított másolatról van szó. A grafika valójában a film témájához, és a hacker főhősnő stílusához és foglalkozásához igyekszik igazodni.

A Geek.com portál ugyanakkor emlékeztet rá, a bátor dizájn rosszul is elsülhet. Egyrészt, a vevők könnyen hihetik azt, hogy átejtették őket az üzletben, és kalózpéldányt kaptak az eredeti helyett. (Több helyen is olvastuk, hogy a forgalmazók, figyelmeztetést tettek közzé arról, hogy bizony, ez az eredeti!) Másrészt, a hamisítóknak ilyen egyszerű grafikával igen könnyű dolguk lesz az illegális másolatok előállítása során. Elég egy Sony logós lemez, a már említett filc, és némi kézügyesség a betűk utánzásához.

(Via: Geek)