nokamu

Kevés annál nagyobb megtiszteltetés érhet egy divatcéget manapság annál, minthogy Vilmos herceg bájos feleségét az ő kreációjukat viselve kapják lencsevégre a fotósok. Az ékszereket értékesítő Links of London szerint azonban komoly hátulütője is lehet annak, ha Kate Middleton nevével kerülnek összefüggésbe.

Kate-effektusnak nevezik a divatiparban azt a jelenséget, ahogy a Cambridge-i hercegné hatással van az értékesítéseikre. A bulvárlapok ugyanis rendre közlik, Katalin mely gyártó ruháiban és milyen ékszereket, kiegészítőket viselve jelenik meg a fotókon, amelyet követően rendre ugrásszerűen megnő a kereslet a szóban forgó darabok után. Ezért a gyártók, legalábbis hálásak lehetnek. A Links of London szerint azonban a hercegné tavaly nem a bevételeik emelkedéséhez járult hozzá azzal, hogy a 2011 decemberében közzétett eljegyzési fotókon a cég fülbevalóit viselte, hanem ellenkezőleg, anyagi kárt okozott.

A híres eljegyzési fotó és az apró fülbevaló

Az ékszercég szerint a fenti képen is látható, 275 fontért értékesített 'Hope' fantázianevet viselő fülbevaló iránti fogyasztói érdeklődés az egekbe szökött a hivatalos fotók bemutatása után. A cég, saját bevallása szerint ugyanakkor nem tudott felkészülni a vásárlói rohamra, ezért készleteik hamar kifogytak. A Links of London üzemeltetőivel ellentétben azonban a hamisítók résen voltak, és tettek róla, hogy kielégítsék a keresletet. Számtalan weboldalon kezdték értékesíteni az utánzatokat, több hamisító az eredeti weboldalra hasonlító honlapot is létrehozott, ahol a hercegné fotójával hirdették hamis ékszereiket. (Fontos tudni, hogy a Links of London nem használja a Katalinról készült fotókat reklámként, mivel a hercegné nem hivatalos nagykövete a cégnek.)

A Links of London szerint a hamisítványok többsége Ázsiából származott. Ezeket az illegális kereskedők az eredeti árnál mintegy 20 százalékkal olcsóbban értékesítették. A cég szakértői segítséggel 1026 hamisítványokat értékesítő weboldalt azonosított, amelyek becslésük szerint 8,2 millió font értékű kárt okoztak az illegális terjesztéssel.

(Via: Curiermail, The Dealy Beast)

Bármilyen hevesen is ágálnak a szellemitulajdon-védelme ellen, és bármilyen őszintén hisznek abban, hogy az interneten elérhető tartalom mindenkié és mindenkivel megosztható, úgy tűnik, néha még a kalózok sem örülnek annyira az illegális másolásnak. Történt ugyanis Olaszországban, hogy a 2006-ban megalakult hivatalos olasz Kalózpárt, azaz a Partito Pirata egy imposztor szervezettel találta magát szemben, amely önmagát szintén Kalózpártnak nevezi, és amely a pirateparty.it webcímen működteti honlapját. Mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy kalóztámadás érte a Kalózpártot! 

A hamis kalózok weblapja

A Partito Pirata persze bírósághoz fordult, hogy jogait az álkalózokkal szemben érvényesítse. A bíróság némi mérlegelés alapján elfogadta a hivatalos szervezet keresetét, azzal indokolva a döntést, hogy a kalózmozgalmat nemzetközi szinten a szerzői joggal szembeni kritikus hozzáállás határozza meg, az imposztorok azonban a szervezet neve mellett annak ideológiáját már nem vették át, így bizonnyal nem az ők "igaziak".

Az igazi kalózok weblapja

A bíróság az ál Kalózpártot eltiltotta a Partito Pirata, a Pirateparty és a Pirate Party elnevezések, valamint a szervezet logóinak on- és offline történő használatától, valamint a megtiltotta, hogy a fenti domain nevet tovább használják. A visszaélő félnek 15 napja van eleget tenni a bíróság döntésének, ellenkező esetben jogsértésenként 500 euró összegű bírságot kötelesek fizetni, valamint napi 200 eurós bírságot mindaddig, amíg a bírói határozatnak nem tesznek eleget.

(Via: TorrentFreak)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei ellenőrzést végeztek egy budapesti üzlethelyiségben. A kiszolgáló pulton több filmet és játékszoftvereket tartalmazó, házi készítésű borítóval ellátott DVD-t kínáltak. Miután a pénzügyőrök közölték a boltban tartózkodó személlyel, hogy ellenőrzést tartanak, ő egy hátsó helyiségbe sietett, ahonnan egy kattanást lehetett hallani. A pénzügyőrök a helyiség átvizsgálása során felfigyeltek egy elforgatható, zsanérokkal falhoz rögzített szekrényre, ahonnét - egy kialakított rejtekhelyről - nagy mennyiségű, DVD-re és Blu-ray lemezre írt film és játékszoftver került elő. A pénzügyőrök az ellenőrzés során több, házilag nyomtatott, méretre vágott DVD borítót, valamint üres DVD tokokat és filmeket is találtak. A helyszínen előkerült egy iskolai füzet, melyben a filmekre és szoftverekre vonatkozó „nyilvántartást” vezették. Az ellenőrzés során a helyszínen megjelent egy másik személy is, akinek a gépjárművében a járőrök szintén nagy mennyiségű DVD lemezt találtak. Az ellenőrzött személyek nem tudták igazolni a filmek és művészeti alkotások származását, valamint azok forgalmazásához szükséges szerződést sem tudtak bemutatni. A pénzügyőrök értesítették a NAV nyomozóit, akik a helyszínen lefoglaltak 406 db, borítóval ellátott DVD tokot, 1176 db filmet és játékszoftvereket tartalmazó hordozót, valamint 20 db, a játékszoftverek használatához szükséges konzolgépet.

A NAV pénzügyőrei egy másik esetben egy budapesti piacon jártak, ahol a próbavásárlás során megvásárolt DVD-ken nem szerepelt a szerzői jogdíj megfizetését igazoló matrica. Ezt követően ellenőrzést végeztek, amelynek során lefoglaltak mintegy 14 ezer db DVD-t, 3500 db CD-t, illetve összesen csaknem 300 db pendrive-ot, memóriakártyákat és Blu-ray lemezt.

Ugyanezen a piacon hasonlóan illegálisan másolt, különféle műsoros, szerzői jogvédelem alatt álló műveket tartalmazó DVD-ket találtak a pénzügyőrök, itt 523 db másolt műsoros DVD-t foglaltak le.

A NAV pénzügyőrei mindhárom esetben értesítették a pénzügyi nyomozókat, akik szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak.

(Forrás: NAV, Via: HENT)

Madonna kaliberű hírességeknek kijáró jogdíjakat vettek fel csalással azok a brit fiatalok, akiket a napokban ítélt el a bíróság. A 11 tagú banda az iTunes és az Amazon jogdíjfizetési rendszerével élt vissza.

Az elítéltek 2008 januárja és 2009 júniusa között mintegy 500 ezer font összegű jogdíjat vettek föl illetéktelenül a két médiaszolgáltatótól. Az ügyben az iTunes kezdett vizsgálódni miután munkatársai észrevették, hogy ismeretlen brit zenészeknek olyan összegű jogdíjakat utalnak át, amelyet maximum egy Madonna kaliberű híresség kapna.

A hatóságok szerint a 11 tagú banda az Amazon és az iTunes azon rendszerét használta ki, amely lehetővé teszi a zenészeknek, hogy saját dalaikat meghatározott összegű díj ellenében feltöltsék az online áruházak kínálatába. A dalok értékesítése után a cégek jogdíjat fizetnek a zenészeknek.

A csalók egy hobbizenész ismerősük dalait töltötték fel különböző fiókokba, majd lopott és feltört hitelkártyák segítségével maguk és ismerőseik vásárolták meg azokat. A feltűnést azzal próbálták elkerülni, hogy vásárlásaikat 10 fontos összegben maximalizálták, de az iTunes még így is észrevette, hogy feltűnően gyakori a jogdíj utalás a Wolverhampton-i címre.

A banda 24 éves vezetőjét és a csalás kitervelőjét tavaly áprilisban 4 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Ítéletét azonban a többi gyanúsított ellen folyó eljárás okán mostanáig nem hozták nyilvánosságra. A napokban viszont Craig Anderson tíz társa ellen is megszületett az elmarasztaló ítélet. A dalokat rendelkezésükre bocsátó zenészt, valamint további három személyt két-két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a testület, négy személy esetében felfügesztett börtönbüntetésről és közérdekű munkavégzésről határozott. A banda legfiatalabb tagjára, egy 20 éves fiatalemberre 32 hét javítóintézeti elzárást szabott ki a bíróság, egy további érintett személy pedig a határozat értelmében 80 óra közérdekű munkát kell végezzen.

(Via: BBC News)

Új kalózkodás elleni videóval jelentkezett a Microsoft, amely az illegális szoftverek használatának kockázataira figyelmeztet. S mindezt meglepően ötletes kivitelezéssel teszi!

A szoftvercég szerint a licenc nélkül használt, nem eredeti programok sokkal sérülékenyebbek a vírusokkal és a rosszindulatú kémprogramokkal szemben, mint a legális példányok. Ennek okán a kalózszoftvereket használó gépek könnyebben lesznek vírusosak, felhasználóik pedig hamarabb eshetnek a kiberbűnözők áldozatául. A Microsoft becslése szerint a kalózszoftvereket használó gépek 24 százaléka már az illegális szoftver telepítése során, de legkésőbb az első internet csatlakozásnál fertőzött lesz. A videó erre a problémára figyelmeztet.

Ahogy fentebb is láthatjátok, az anyag három teljesen köznapi élethelyzetben tevékenykedő irodai dolgozót mutat be, akik a visszaélések különböző formáival szembesülnek. Az ötletesség abban rejlik, hogy a vírusok és kémprogramok rejtőzködő voltát egy-egy színész hivatott eljátszani, diszkréten beépülve az irodai környezetbe, hogy el tudja lopni azt, amire szüksége van.

Például így: 

Vagy így:

Esetleg így:

(Via: Neowin.net)