nokamu

Új, hamis gyógyszerek kiszűrésére alkalmas eredetiségellenőrző eljárást fejlesztett ki egy amerikai kutatócsoport: a tesztcsík vízbe mártva elszíneződéssel jelzi az eltéréseket.

Súlyos problémára jelenthet megoldást, ha az Indiana állambeli Saint Mary’s College kutatóinak sikerül tovább fejleszteniük a közelmúltban bemutatott technológiát. Az eljárás ugyanis egyszerű és gyors megoldást jelent a hamis gyógyszerek kiszűrésére, amire a gyógyszerhamisítás által legsúlyosabban érintett fejlődő országokban különösen nagy szükség lenne.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint egyes afrikai és ázsiai országokban a 30 százalékot is elérheti a hamis gyógyszerek piaci aránya. A nemzeti hatóságoknak azonban nincs elegendő erőforrása, illetve felszereltsége ahhoz, hogy hatékonyan szűrhessék ki a hamisítványokat. A megfelelő technikai felszerelés többnyire drága, külföldi laborokba küldeni a mintákat pedig időigényes és szintén nem olcsó.

Az alábbi videóban bemutatott eljárás azonban néhány perc alatt eredményt ígér. Elég a gyanús pirulát a tesztcsíkhoz dörzsölni, hogy a gyógyszer anyaga rákerüljön a felületre, majd vízbe mártani, hogy a tesztcsíkon található vegyianyagok reakcióba lépjenek a gyógyszer anyagával. A csík elszíneződéssel jelzi az eltéréseket.

A kutatók eddig a Panadol fájdalomcsillapító és annak hatóanyag vonatkozásában fejlesztették ki a módszert, de mihamarabb bővíteni szeretnék a felhasználási kört.

A módszerről további infókat is olvashattok a hamisgyogyszer.hu cikkében.

Gyakorlatilag napi rendszerességgel találkoznak hamis órákkal a Bálint Órás órásai, ahogy a vevők elemek cseréjét, szíjak állítását kérik ezeken. A szerviz hamis órák javítását azonban nem vállalja, nem is vállalhatja, hiszen ezekhez nincsen gyári háttértámogatás. Mivel az alkatrész beszerzése nem lehetséges, kidobott pénz egy ilyen termék megvásárlása – hangsúlyozza ifj. Bálint Péter, az óraszalon és szerviz vezetője.

Nagy Nyári Hamisítvány-vadászat címmel hirdetetett játékot közösségi oldalán a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), amelynek apropóján a hamisítás egyik jellemző termékköréről, a Magyarországon is meglévő problémának számító órahamisítás témájáról kérdezte a Bálint órásként ismert Győri Órás Bt. szakértőjét, ifj. Bálint Pétert. „Nagyvárosokban, nyaralóövezetekben az utcai árusoknál lehet kapni hamis órákat, de megtalálhatjuk őket piacokon, névtelen ajándékboltokban vagy internetes, akár aukciós oldalakon is” – ismerteti a probléma elterjedtségét Bálint. Mint mondja, sokan hoznak haza külföldi útról szuvenírként hamisítványt, de ebben az esetben a vevők többnyire tisztában vannak vele, hogy nem eredeti terméket vásároltak, épp ezért ritkán vagy egyáltalán nem viselik. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy az interneten – itthon elsősorban apróhirdetési vagy aukciós portálokon – üzletszerűen kereskednek ilyen termékekkel, és sajnos sokan bedőlnek az olcsó ár csábításának.

Hamis órák a Tissot hamisítás elleni kampányában (Forrás: Órák.hu)

„Azt gondolhatnánk, hogy csak a luxusórákat „érdemes” hamisítani, csak arra van kereslet, de meglepődve tapasztaltuk, amikor egy műanyag, tízezer forintos divatóra hamisítványát hozták be szervizünkbe elemcserére” - mondja a szakértő hozzátéve, hogy napi szinten találkoznak hamisítványokkal, amelyeket a vevők többnyire elemcsere, szíjállítás apropóján visznek be. Bálint szerint sok gond van ezekkel, mert még a jobb utánzatok is gyengén vannak összerakva, gyenge anyagokból készülnek, amik nem bírják a használatot. A hamis órák javítását azonban nem vállalják, hiszen a vállalkozás minden munkájára garanciát ad. „Ezekhez az órákhoz nyilvánvalóan nincs gyári háttértámogatás, az alkatrészbeszerzés nem lehetséges, így gyakorlatilag kidobott pénz egy ilyen termék megvásárlása” – hangsúlyozza a szakember.

Azoknak a vevőknek, akik hamisítvány javításával fordulnak az óráshoz, annyit tudnak tanácsolni, hogy legközelebb vásároljanak óvatosabban. Bár egyre tökéletesebb hamisítványok léteznek a piacon, így előfordulhat, hogy a szakértőt is elbizonytalanítja egy-egy termék eredetisége, van néhány szempont, aminek betartásával elkerülhető a hamisítványok megvásárlása.

Néha egészen aprók az eltérések az eredeti és a hamisítvány között (Forrás: Órák.hu)

„Körültekintően és csak márkakereskedésben vásároljanak. Szánjanak rá időt, hogy ne csak a legolcsóbb ajánlatot keressék meg az interneten, hanem nézzenek utána az eladónak is, hiszen a gyártók nagy része saját honlapján elérhetővé teszi a magyarországi hivatalos kereskedők listáját” – sorolja a vevőknek szánt tanácsokat Bálint. Amennyiben pedig van rá mód, hogy a vevő személyesen is megnézze a választott terméket, akkor érdemes az olyan sokat sejtető, apró hibák után kutatni, amelyet egy minőségi, eredeti gyártó nem követne el. Ha az óra az anyaghasználatban, a kidolgozás minőségében gyengének tűnik, például sorjásak az élek, pontatlanok az illesztések, akkor jobb nem megvenni a terméket.

Bálint Péter szerint az a tény, hogy nagyon árérzékeny világban élünk, hajlamossá teszi az embereket arra, hogy a „jó vétel” reményében kétes minőségű termékeket és nem megbízható helyeken is vásároljanak. Ugyanakkor a szakértő azt tanácsolja, „a túl jó ajánlat általában gyanús, ezért a 40-50-70%-os kedvezményt kezeljük fenntartással”.

(Via: HENT)

A mélységbe taszította a Ubiquiti Networks részvényeit, a vállalat bejelentése, miszerint akár 35 százalékkal is ronthatja negyedéves eredményeit a hamisítványok terjedése.

A Ubiquiti Networks Inc. (UBNT) múlt csütörtökön állt a befektetők és az elemzők elé a hírrel, miszerint akkora problémát okoz termékeinek hamisítása, illegális lemásolása, hogy ez akár bevételeinek harmadát is elviheti a következő negyedévben.

A tőzsdére tíz hónapja bevezetett, feltörekvő kaliforniai cég vezeték nélküli kommunikációs hálózatokhoz gyárt kiegészítő berendezéseket. Miután a hír napvilágot látott, a részvények meredek zuhanásba kezdtek, 40 százalékos értékvesztéssel a valaha mért legalacsonyabb értékre süllyedt az árfolyam.

A Ubiquiti 2005-ben klasszikus garázs (pontosabban lakás-) cégként indult. Robert Pera, a vállalat vezérigazgatója korábban az Apple-nél dolgozott fejlesztőmérnökként. A Ubiquiti AirMax WIFI-berendezései kezdettől népszerűnek bizonyultak, azonban a cég nem tudta megfékezni a hamisított utánzatok terjedését. A vállalat főleg a fejlődő országok dinamikus növekedéssel kecsegtető piacain aktív, az AirMax termékcsalád pedig bevételeinek több mint felét adja.

John Ritchie pénzügyi igazgató kiemelte, hogy mekkora veszteséget okoznak a hamisítók. Az észak-amerikai régiót leszámítva, nem sikerült elérni, hogy az utánzatok kikerüljenek az értékesítési csatornákból. A probléma a vállalat hivatalos viszonteladói partnereinél is jelentkezett.

A legsúlyosabb a helyzet Latin-Amerikában, ahol a hamisítványok miatt már az előző negyedévben is közel 40 százalékos visszaesést kellett elkönyvelnie a cégnek. A külföldi bevételek jelentik a vállalat fő bevételi forrása, az eladások közel háromnegyede Észak-Amerikán kívül történik.

A hamisítványok nem csak az elmaradó bevételeken keresztül keserítik meg a cég mindennapjait, de az eladatlan termékek révén a viszonteladói raktárkészleteket is egészségtelenül magas szintre duzzasztják. Míg korábban 68 napnak kellett eltelnie, mire egy eladásból a pénz megérkezett a vállalat számlájára, addig ehhez ma már 72,5 napnak kell eltelnie. Ez pedig rontja a cég likviditását, készpénz-hozzáférését.

A múlt hónapban a Ubiquiti pert nyert egyik saját korábbi forgalmazója, a Kozumi USA Corp. ellen. A bíróság megállapította, hogy kínai gyártókkal együttműködve a Kozumi elősegítette a hamisítványok gyártását.

A pénzügyi igazgató épp emiatt bizakodásának adott hangot, hogy a jogi eredmények hamarosan hatékony gátját jelentik majd a hamisítványok terjedésének. A svájci USB bank ugyanakkkor szkeptikus, mivel álláspontjuk szerint a megnyert pereknek már most is tükröződniük kellene az eredményekben, azonban a várt javulás egyelőre elmaradt. Ezért a részvényt „vételre ajánlott”-ról „semleges” besorolásba helyezték át.

(VIA: Wall Street Journal)

Aggasztó képet fest a fogyasztók és betegek biztonságáról a The Georgetown Public Policy Review tegnap megjelent elemzése. Az írás szerint a lakosság tudatosabb és felelősebb hozzáállása nélkül igen nehéz lesz előrelépést elérni. Ideje ráébrednünk, hogy nem léteznek „ártalmatlan” hamisítványok, sugallja a cikk.

Először hasi fájdalmak jelentkeznek. Három nap után leáll a vesék működése. Öt nap után idegrendszeri zavarokat tapasztalnak. Bénulás, légzési nehézségek, majd a leggyakrabban halál következik. A túlélők hátralevő éveikben dialízisre szorulnak.” Nem, ez nem egy rejtélyes trópusi betegség tüneteinek leírása, hanem a Dietilén-glikolmérgezésé.

Ez a vegyület rendszerint olyan termékekben fordul elő, mint a fagyálló, különféle gyanták, ragasztók és tinták. Sajnos azonban hamis gyógyszerekben sem ritka az előfordulása, ahol rendszerint az ártalmatlan glicerint igyekeznek „helyettesíteni” az ilyen készítmények előállítói. 2006-ban Panamában közel százan haltak bele a dietilén-glikol okozta tünetekbe. A többségük kisgyermek volt, akik köhögés elleni szirupot kaptak. Az elmúlt két évtizedben Indiában, Argentínában, Haitin, Bangladesben és Nigériában is előfordultak tömeges mérgezések.

A glicerin azonban természetesen csak egyetlen a hamisított gyógyászati vegyületek közül. A Szellemitulajdon Világszervezet (World Intellectual Property Organization – WIPO) becslése szerint az összes orvosság egytizede, a fejlődő országokban értékesített gyógyszerek egynegyede hamisított termék. A Közérdekű Gyógyszerekért Központ (Center for Medicine in the Public Interest) jelentése szerint a hamis orvosságok globális piaca évente 13 százalékkal bővül, ami duplája a legális gyógyszerfogyasztás növekedési ütemének. A hamis készítmények már ma is 75 milliárd dollár forgalmat generálnak évente.

A panamai esetben a hatóságok egy kínai üzemig tudták visszavezetni a 46 hordó dietilén-glikol útját. A Jangce deltájában működő gyár a mérget „99,5 százalékos tisztaságú glicerinként” exportálta. Három kontinensen három kereskedővállalat kezén ment át a szállítmány, azonban sehol sem ellenőrizték a hordókon szereplő feliratok valóságtartalmát. A feliratot egy ponton „tiszta glicerinre” változtatták, hogy az Egyesült Államok gyógyszerészeti standardjainak is megfeleljen, és a gyártó cég neve is megváltozott útközben. Ez utóbbi azért volt fontos mozzanat, mert a panamai vám-ellenőrzésen kiderülhetett volna, hogy az eredeti üzem nem volt jogosult gyógyszerészeti termékek előállítására. A kínai hatóságok vizsgálata így azt állapította meg, hogy a gyártót nem terheli felelősség, legalábbis az ottani törvények alapján.

A gyenge ellenőrzés nem csak a betegek, az orvosok számára is veszélyeket hordoz. Nigériában például sok doktor nyakába a hamis, rossz minőségű orvosságok miatt varrnak műhiba-eljárásokat. Ezért egyre többen maguk szerzik be a gyógyszereket, nem bízva a kórházaik által biztosított készítményekben. Azonban ezt a drágább eljárást nem minden orvos engedheti meg magának.

A fejlett világ sincs biztonságban, emlékeztet az írás. Az Egyesült Államokban értékesített orvosság négyötöde importból származik. A már említett kínai üzem 1995-ben Amerikába is szállított 50 hordó hamisítványt. 2012 februárjában pedig 19 esetben hamis rákgyógyszerekre bukkantak. Mindkét esetben sikerült még a szerencsétlenség bekövetkezte előtt felgöngyölíteni a szálakat, de nem sok hiányzott a tragédiához.

A gyógyszerhamisítás azonban még mindig csak egy a globális hamisító-ipar ágazatai között. Az összes hamis termék forgalmát 2008-ban 650 milliárd dollárra taksálták, az előrejelzések szerint pedig 2015-re akár 1,8 trilliósra is hízhat! Ez csak az Egyesült Államok gazdaságában évente 200 milliárd dolláros veszteséget, és 750 ezerrel kevesebb munkahelyet eredményez. A bevétel jelentős része kiterjedt bűnözői csoportokhoz, vagy egyenesen terrorszervezetekhez kerül. 2002-ben például nagy port kavart, amikor kiderült, hogy egy amerikai hamis-cigarettát terjesztő hálózat másfélmillió dollárt utalt „haza”, a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek. A mexikói drogkartellek sem vetik meg a hamisítványok árusításából befolyó „mellékes” jövedelmet.

Szinte az élet minden területén találkozhatunk hamisítványokkal – emlékeztet a cikk. Mivel ezek előállítói rendszerint több területtel is foglalkoznak, elsősorban annak tudatosítása a fontos, hogy nincsenek „ártalmatlan” hamis termékek. Könnyen lehet ugyanis, hogy a kalóz-DVD-k vagy illegális letöltések után befolyó pénzből vesztegetnek meg a világ másik pontján ellenőröket, akik szemet hunynak a gyerekeknek szánt hamis gyógyszer-szállítmány fölött. Így követelhet akár egy hamis táska vagy ruhadarab is emberéleteket közvetve. Ezért megkerülhetetlen, hogy a keresleti oldal felől, a fogyasztók felvilágosításával szorítsák vissza a hamisítványok terjedését a világban – jut konklúzióra az írás.

(VIA: The Georgetown Public Policy Review)

Nagy felháborodást szült a kanadai Taber városka gazdáinak körében, hogy a közeli nagyváros, Edmonton piacán a települést sosem látott kukoricát kínálnak, miközben az aratás jószerivel még el sem kezdődött náluk.

Évek óta „hamisítják” a legjobb kanadai kukoricának kikiáltott taberi kukoricát, komoly károkat okozva ezzel a portékájukra büszke helyi gazdáknak. Úgy tűnik, a település terményeinek jó hírnevét sokan megpróbálják kiaknázni, még akkor is, ha kukoricájuknak vajmi kevés köze van Taberhez.

David Jensen, egy helyi termelő, egyben az Albertai Kukoricatermesztők Szövetségének elnöke szerint a közeli Edmontonban lehet a leggyakrabban találkozni a taberinek kikiáltott kukoricával. A városka, amely Calgarytól délre, mintegy 250 kilométerre fekszik, a napsütéses órák magas száma miatt alkalmas kiváló minőségű kukorica termesztésére.

Idén Jensen az első, aki hozzáfoghatott a betakarításhoz, mert egy speciális módszerrel – a kukoricát természetes úton lebomló műanyaggal takarja le – gyorsabban tudja érlelni saját terményét. Ezzel azonban hiába tett szert két hetes előnyre mindenki mással szemben, a hamisítókat nem tudta megelőzni. Edmonton piacán már megjelent az idei „taberi” kukorica, jóllehet, Jensen az egyetlen a helyiek közül aki oda szállít.

Arnold Walker egyike az öt edmontoni kereskedőnek, aki valódi taberi kukorica-értékesítéssel foglalkozik. Azonban idén eddig alig több mint tízezer cső érkezett hozzá, értelemszerűen Jensentől. Mint elmondta, a taberi eredettel azóta élnek vissza a csalók, amióta csak kukorica-értékesítéssel foglalkozik. Mint elmondta, hallott már rémtörténeteket borzalmas minőségű kukoricáról, amelyet taberinek reklámoztak.

Jensen eközben arra emlékeztet, hogy a jogszerű forrásból vásárló kereskedők, épp a visszaélések ellen, hiteles eredet-igazolást tudnak bemutatni. Ezen szerepel a termény pontos eredete: nem csak a város, de az is, hogy melyik farmer földjéről származik a kukorica. Ha a vevőnek problémája van, így azonnal fel tudja hívni a legilletékesebbet: a farmert, akitől a termény származik.

Az LFPress cikke arra is figyelmezteti az olvasókat, hogy a Tisztességes kereskedelemről szóló törvény értelmében a hamis eredetmegjelölést alkalmazó kereskedő felelősségre vonhatók, és százezer kanadai dollár büntetéssel és/vagy két év börtönnel is sújthatóak.

(VIA: LFPress)