nokamu

Tavaly decemberben jelentette be a Google, hogy bevezet néhány intézkedést, amellyel nehezítené, hogy az internetezők a keresőmodulon navigálva illegális tartalomhoz férjenek hozzá. A tervek között szerepel, hogy megkönnyítik a jogérvényesítést, módosítják a hirdetési mechanizmust, és a legális szolgáltatásokra mutató linkeket helyezik előtérbe. Erről bővebben itt.

A decemberi közlés szerint az intézkedések között szerepel, hogy szűrik a kereső által kiadott automatikus befejezésekben (Autocomplete) megjelenő szavakat, azaz a cél az, hogy a rendszer ne ajánljon fel a keresőszó begépelése során automatikusan a kalózkodáshoz szorosan kötődő fogalmakat. A friss hírek szerint ennek megvalósításába már bele is fogott a Google. Bár úgy tűnik, a szűrés elég véletlenszerűen működik.

Ahogy a fenti képek is mutatják a kereső a felajánlott lehetőségek közül szűri a BitTorrent, a uTorrent vagy az Ubuntu Torrent kifejezéseket. A TorrentFreak szerint az Autocomplete szolgáltatás nem mutat többé semmilyen szókombinációt, amely a torrent kifejezést tartalmazza, emellett letiltották a Rapidshare és a Megaupload neveit is. Ezeket ma délelőtt teszteltük, és valóban, egészen az utolsó betűig nem ajánlja fel a kifejezéseket keresési lehetőségként, de ha a teljes kifejezést begépeljük, akkor a találatok között persze szerepelnek.

A mai állapot (jan.28.) szerint azonban a rendszer továbbra is automatikus befejezést ajánl, ha olyan BitTorrent kliensek nevét kezdjük begépelni, mint a BitComet és a Vuze, és továbbra is automatikusan segíti a keresést, ha a 4shared, a HotFile, a MediaFire vagy épp a The Pirate Bay kifejezéseket kezdi beírni.

Kíváncsian várjuk, hogyan alakul tovább a Google filterezése, addig is, ha ezek ellenkezőjét tapasztaljátok, vagy további szűrt kifejezéseket találtok, osszátok meg velük.

A videojáték kalózkodásról találtam mára egy ötletes videót a The Escapist magazin tolmácsolásában. Az animált történet ezúttal nem a klasszikus módon közelíti meg a problémát. Először is leszögezi, hogy a kalózkodás kemény ügy. Mind a jogvédők, mind a kalózok érvek tucatjaival felvértezve védik a maguk álláspontját, és bárki bármit is mond, mindig van/lesz, aki felháborodik rajta. Az ezt követő közel hét percben aztán mindkét oldal rendesen megkapja a magáét.

Az iparágnak elmagyarázzák, miért rossz taktika, ha a fogyasztókat bünteti, miért vonzó sokak számára a kalózkodás, és miért kellene rugalmasabbnak lenniük. A tanács: ellenségek helyett versenytársként tekintsenek a kalózokra. Aztán közli a kalózokkal, miért baromság, hogy ingyen akarnak hozzáférni a játékokhoz. Ha tetszik valami, fizess érte - hangzik el az állítás, fizess azért, mert szereted és megbecsülöd a játékot, vagy azért, mert a jövőben megjelenő játékokba történő befektetésnek tekinted a vásárlást.

A madridi III. Károly Egyetem kutatói szerint alig száz felhasználó feltöltéseinek köszönhető a BitTorrenten elérhető tartalom kétharmada. Ha őket "kivonnák a forgalomból" drasztikusan csökkenne a le- és feltöltési forgalom, egyszersmind látványosan visszaesne a hálózaton realizált kalózkodás mértéke. Felmerül a kérdés, hogy valóban ilyen kevés internetező kiiktatásán múlhat a szerzői jogvédelem sikere?

Nézzük a részleteket. A kutatók a Mininova és a The Pirate Bay hálózatára több mint 55 ezer torrent fájlt feltöltő felhasználók magatartását vizsgálta, hogy eldöntsék, a szerzői jog által védett fájlokat illegálisan terjesztő internetezők inkább altruisták vagy inkább profitorientáltak. Azaz inkább egyfajta önzetlen emberszeretet vezérli őket, hogy más tulajdonát illegálisan és ingyen terjesszék, avagy anyagi hasznuk származik a megosztásból.

A szakértők kutatási jelentésükben (Is Content Publishing in BitTorrent Altruistic or Profit-Driven) megállapították, hogy a felhasználók egy egészen kis része felelős a feltöltött tartalom 67, a letöltött tartalom 75 százalékáért. Hozzátették, hogy ez a kis tartalomterjesztő csoport alig vagy egyáltalán nem tölt le torrenteket a rendszerből, tehát felhasználói aktivitásuk meglehetősen egyirányú.

A feltöltők által közzétett tartalmat vizsgálva arra jutottak, hogy két típusú felhasználó különböztethető meg a fő tartalomterjesztők között: a hamis terjesztők és a top terjesztők. Előbbiek között vannak egyrészt azok a szerzői jogi aktivisták, akik hamis fájlokat tesznek elérhetővé, illetve azok a rosszindulatú felhasználók, akik vírusokat és kémprogramokat tartalmazó torrenteket közölnek. Az ő aktivitásuk a letöltések 25, a feltöltések 30 százalékát generálja. A top terjesztők az a csoport, akiknek anyagi előnyük származik a kalózkodásból, egyrészt a saját honlapjura irányított forgalomból származó reklámbevételekből, másrészt a VIP felhasználók előfizetéseiből. Az ő aktivitásuk a feltöltések 30, a letöltések 40 százalékát generálja.

Tehát, ha a második csoport számára elveszne az anyagi ösztönző, és felhagynának illegális tevékenységükkel, akkor a spanyol kutatók szerint drasztikusan visszaesne mind az elérhető kalóztartalom, mind az illegális letöltések száma, ami drámai hatással lehetne a BitTorrent rendszerére.

Visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre: a válasz igen nehéz, de azt gondolnám több dolgon múlik a kalózkodás elleni küzdelem sikere, mint 100 kalóz aktivitása. Tény, hogy fájlcseréléshez kellenek olyan felhasználók, akik megosztanak, így ha a profitorientált top terjesztők kiesnének a képből, valóban csökkenne a forgalom. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felmérés csak két nagyobb tracker oldalra koncentrált (amelyeknek azért van alternatívája), ezért nagyon messzire mutató következtetéseket nem lehet levonni. A kérdés szerintem azon múlik, hogy a BitTorrent felhasználók mit lépnének egy ilyen változás hatására, milyen alternatívát keresnének, ha fő forrásaik elapadnának?

Célzottan a helyiekre fókuszáló kalózkodás elleni kampányt indított New York városa. Koncepciójuk szerint a hétköznapi emberek döntései határoznak a filmipar sorsáról. Mint írják 700 ezer New York-i dolgozik közvetlenül vagy közvetve a kreatív szakmában, az illegális letöltés és a kalózkodás az ő munkájuk biztonságát veszélyezteti.

Az alábbi videó a kampányhoz készült. Az "utcai árus" ingyen filmeket ajánlgat a járókelőknek, de az érdeklődők figyelmét felhívja arra, hogy a szituáció becsapós: ha elviszik a filmet, a mellette álló hangosító elveszti az állását. Ön dönt! Mi a fontosabb, a film vagy egy embertársunk?

A jelek szerint a James Cameron földöntúli eposza tényleg minden elképzelhető filmes rekordot megdönt: a 2010-es évben realizált 16 millió 580 ezer illegális letöltéssel az Avatar nem csak az idei év, de minden idők legtöbbet letöltött filmje lett!

Az év vége közeledtével idén is közzétette a TorrentFreak Top10-es gyűjtését, amelyben a BitTorrenten keresztül legtöbbet letöltött filmeket listázza. A 2010-es évben az illegális letöltések számában első helyezett Avatar közel 6 millió letöltéssel szárnyalta túl az eddigi csúcstartó, egyben tavalyi első helyezett Star trek filmet. A kalózkodási mutatókat tekintve Pandora világa még egy rekordot megdöntött: illegálisan terjedő Blu Ray verziója is az idei legkeresettebbnek bizonyult.

A lista másik nem túl meglepő szereplője A bombák földjén, amely bár a 2009-es év nagy részében is hozzáférhető volt illegálisan, igazán nagy érdeklődést 6 Oscar-díjának bezsebelése után váltott ki a kalóz közönség körében. Kathryn Bigelow filmje 6,8 millió letöltéssel a lista kilencedik helyén végzett.

Érdekesség, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a kalóz Top10-ben idén sem szerepel az év néhány mozis kasszasikere, például a Toy Story 3 vagy az Alice Csodaországban. Ellenben több, a jegypénztáraknál kevésbé jól teljesítő alkotás, mint a Ha/Ver vagy a Zöld zóna felkerült a listára.

Illegális Letöltési Top10 (zárójelben a letöltési számokkal)

1. Avatar (16.580.000)

2. Ha/Ver (11.400.000)

3. Eredet (9.720.000)

4. Viharsziget (9.490.000)

5. Vasember 2 (8.810.000)

6. Titánok harca (8.040.000)

7. Zöld zóna (7.730.000)

8. Sherlock Holmes (7.160.000)

9. A bombák földjén (6.850.000)

10. Salt ügynök (6.700.000)