nokamu

A HENT híroldalán szereplő friss hír szerint az idei évben 1,2 milliárd dalt töltöttek le illegálisan a britek. Az adatot a brit zenekiadókat képviselő BPI friss jelentésében közölte, amely kiemeli, hogy hogy 2010-ben négy indított letöltés közül három illegális volt.

A számításokat részben a Harris Interactive piackutatására alapozták, amely a brit internetezők letöltési szokásairól is közöl adatokat. E szerint háromból egy helyi állampolgár kalózkodik, ezek negyede, azaz mintegy 7,7 millió fő zenei illegálisan terjesztett zenékhez is keresi a hozzáférést. A felmérés további adatai szerint a megkérdezettek 23 százaléka fájlcserélő oldalakat, 13 százaléka a nagyméretű fájlok letöltésére is alkalmas felületeket, 12 százaléka kifejezetten az MP3 gyűjtő portálokat használja a zeneletöltéshez.

A zeneipari szakértők az adatok közzétételét követően ismét sürgették a brit kormányt és a médiahatóságot, hogy mihamarabb rendezzék a tavasz végén elfogadott kalózkodás elleni törvény nyitott és vitás kérdéseit. A Digital Economy Act végrehajtási kódexét várhatóan 2011 év elején hozza nyilvánosságra az Ofcom, ebben szerepel majd, hogy hogyan és milyen körülmények között fogják alkalmazni a visszaeső jogsértőket akár az internetkapcsolatuk felfüggesztésével is szankcionáló ún. három csapásos rendszert.

Egy új kalózkodás elleni kísérlet előfutára lehet az az adatgyűjtés, amit a Warner Bros. szakértője tett közzé a napokban. A stúdió a hírek szerint azon céllal tanulmányozza az illegális letöltők magatartását, hogy jobban megértse a kalózkodás motivációit, amelyek segítségével olyan marketing megoldásokat dolgozhat ki, amely illegális letöltés helyett legális vásárlásra ösztönözné a kalózokat.

Bár konkrétumokat még nem tudni, íme, amit a fájlcserélő és illegális streaming oldalak forgalmának megfigyelése alapján megtudtak:

- Az adatok szerint a tipikus kalóz 18 és 24 év közötti férfi. A nemi egyenlőtlenséget viszont némileg ellensúlyozza, hogy a nők nagyobb arányban keresik az illegális hozzáférést a tévésorozatokhoz, mint a férfiak.

- A kalózok előbb inkább a letöltési linkeket listázó oldalakon (cyberlocker) keresik a letölthető tartalmakat, mint azokon, amelyek tárolják is a fájlokat. A cyberlocker oldalak esetében ráadásul egyértelmű márkahűség is kimutatható.

- Folyamatosan és gyorsan nő a nemzetközi piac: a megjelenést követően, rendszerint néhány napon belül felbukkan a házilag előállított felirat, illetve az eltérő nyelvű szinkron is a kalózfájlokhoz.

- A kalózok nem csak letöltenek, de vásárolnak is. Még a legelszántabb illegális letöltők is váltanak mozijegyet, vesznek eredeti DVD-t, illetve fizetnek a legális letöltési lehetőségért, igaz, valamivel kevesebbet költenek, mint az alkalmi jogsértők.

A kamerával moziban felvett kalózkópiák számának növekedéséről olvashatunk ma a HENT friss hírei között. Az ausztrál szerzői jogvédelmi szervezet, az Australian Federation Against Copyright Theft (AFACT) adatai szerint a tavalyi évhez képest idén 20 százalékkal több kalózfilm került ki a csendes-óceáni térség mozijaiból. Az AFACT a helyi mozik üzemeltetőit és munkatársait kéri, hogy legyenek éberebbek és igyekezzenek megakadályozni, hogy a nézők közül bárki is megpróbálkozhasson a kamerás felvétellel.

A szervezet egyébként üzemeltet egy honlapot is, amely kifejezetten a mozik személyzetének szólóan hívja fel a figyelmet a kalózkodás veszélyeire. Elmagyarázza, hogy milyen kárt okoz a kalózkodás a mozikra és azok alkalmazottaira nézve, továbbá, hogy mit tehetnek az illegális cselekedetek megelőzése és megakadályozása érdekében.

Az oldalon találtam két érdekes információs videót is, amelyeket érdemes megnézni. Az egyik a kalózfilmek fizikai, illetve online terjesztési láncolatát magyarázza el a moziktól a fogyasztókig, miközben definiálja az egyes elemek szerepét a folyamatban. A másik videó azt mutatja be miként jut el 48 óra alatt világszerte több százezer internetezőhöz egy, a moziban rögzített kalózfelvétel.

Múlt héten a kalózkodás elleni küzdelemben elvetendő megoldásoknál hagytuk abba, úgyhogy most egy újabb ötlettel ebben a témában folytatom. Ezúttal a Summit Entertaintment stúdió (az, amelyiknek nagyon bejött a Twilight saga megfilmesítése) állt elő javaslattal arra vonatkozóan, hogy a filmesek mit ne tegyenek, ha nem akarják a torrent oldalakon viszontlátni munkájukat. Nevezetesen azt javasolják, hogy Hollywood hagyja el a screener kópiákat, ezek ugyanis a filmes kiszivárogtatások melegágyai.

Na most, a Summit szerint, és a tapasztalat egyelőre őket igazolja, ezek a screener kópiák a digitális vízjelek és egyéb óvintézkedések ellenére rendre kiszivárognak, felkerülnek a netre, és nagyon gyorsan elkezdenek terjedni az illegális letöltő oldalakon. Hogy néhány példát említsünk a közelmúltból: így járt a Bombák Földjén, az Avatar, a Komfortos mennyország vagy épp A közösségi háló is.

A jelenlegi állásfoglalás szerint a stúdiók a promóciós megfontolásokból vállalják a kockázatot, hogy hallgatnak-e a Summitra, majd kiderül. Arra viszont kíváncsi lennék, hogy a Summit idén hány screenert nyomott ki vagy jövőre mennyit fog...

Az ún. screener kópia egy DVD minőségű felvétel, amit a stúdiók kritikusoknak és filmes szakembereknek osztanak ki előzetes megtekintésre. Oscar-szezonban például tucatjával bombázzák a filmakadémia tagjait ilyen screener kópiákkal, amelyek közül nem egy, hogy hogy nem, utat talál a kalózokhoz...

Sok hollywoodi filmes fűz nagy reményeket a 3D-s filmekhez, remélve, hogy ezek visszacsalogatják a nézőket a mozikba, és segíthetnek a kalózkodás akadályozásában. A HENT honlapján olvasható hír szerint azonban a Paramount Pictures ügyvezetője úgy véli, nem a három dimenziós technológia jelenti a megoldást a kalózkodás elleni küzdelemben, ahogy a mozibemutatóval szimultán történő online terjesztés sem segítene. Miért is?

Frederick Huntsberry úgy látja, a 3D technológia minden előnye ellenére sem lehetetleníti el a kalózfelvételek készítését a vetítés alatt (a moziban készült kalózfelvételekről ugye tudjuk, hogy az illegális kópiák első forrását képezik, a DVDrip és egyéb verziók felbukkanása előtt). Az optikára illesztett szűrű segítségével ugyanis egyszerűen megoldható, hogy a kamera 2D-ben rögzítse mindhárom dimenziót, így ugyanott tartunk, ahol eddig. A mozibemutatóval egyidejűleg történő online terjesztésre vonatkozaón Huntsberry azt mondta, ezzel a megoldással a legális terjesztés bővítése helyett csak azt érnék el a filmesek, hogy hamarabb kerülhet a kalózok kezébe egy nagyon jó minőségű kópia, mint eddig.

Akkor mi a megoldás? Nos, Hunsberry szerint nincs egy csodafegyver a szerzői jogsértések leküzdésében. Ehelyett úgy látja, több fronton kell felvenni a harcot: jogtiszteletre kell nevelni a fogyasztókat (ami akár évtizedekig is eltarthat), megfelelő törvényi háttérrel kell védeni az alkotók jogait, jelentős vonzerővel rendelkező technológiai újdonságokkal kell előállni, és finomítani kell a meglévő üzleti modelleket.

Kép forrása itt.