nokamu

Mai videónk azt tanácsolja, hogy tegyünk egy próbát az eBay-en, és nézzük meg milyen gyakoriak a hamis elemek a keresési találatok között. Szót fogadtunk, és megnéztük.

A videó tanúsága szerint számos elferdített nevű termék szerepel a kínálatban. A Panasonic analógiájára így kapható PemesaniG és Ponenlie ("a biztonság kedvéért" mindkettőn almás logó is szerepel), Duracell feliratú elemek, amelyeknek már a csomagolása is gyanús, és a Samsung márkanevével megtoldott ismeretlen nevű termék is.

Ahogy bevezetőben írtuk, mi is böngésztünk kicsit az eBay kínálatában, és találtunk jelentős számú egyértelműen hamis, illetve olyan gyanús terméket, amelyről nem hisszük, hogy az eredeti gyártónak sok köze lenne hozzá. Az alábbi fotók csak kettő példa a kínálatból. Mindkettő Duracell elemnek hirdeti magát, de a csomagolás egyik esetében sincsen rendben.

Hamis Duracell ajánlatok az eBay kínálatában

A hamis és bizonytalan eredetű elemekkel javasolt vigyázni. Jó eséllyel már az élettartamuk sem felel meg a beígértnek, a minőségű hiányosságok miatt viszont könnyebben megolvadnak, egészségre ártalmas vegyi anyagok folyhatnak ki belőlük, ráadásul ne felejtsük el, hogy elektronikus eszközökben használjuk ezeket, így végső soron a használt eszköz meghibásodását is okozhatják.

Érdekes kezdeményezéssel állt elő egy amerikai vállalkozás, amikor ReDigi néven használt mp3 boltot nyitott. No nem a lecserélni kívánt lejátszóknak kínál ezzel értékesítési felületet az interneten, hanem az iTunes-ról megvásárolt, de utóbb megunt daloknak.

Az októberben indult online üzlet azonban nem élvezhette hosszú ideig az érdeklődés békés özönét, ugyanis szerzői jogsértés elősegítésének gyanújával pert indított ellene a Capitol Records. A lemezkiadó az online bolt azonnali bezárását, jelentős kártérítés megfizetését követeli, mondván, ez a kalózkodás új formája. A Capitol Records szerint a vásárlók nincsenek felhatalmazva arra, hogy az általuk legálisan megvásárolt, de szerzői jog által védett dalokat tovább értékesítsék.

A ReDigi ezt természetesen másképp látja. Állásfoglalásuk szerint ugyanis az eladók nem másolatokat értékesítenek, hanem a már letöltött dalt adják tovább, így a megvásárolt számoknak nem marad kópiája az eladó lejátszóján/számítógépén.

ReDigi kínálat

A rendszer az amerikai szerzői jogi törvények által megfogalmazott jogkimerülés elvét (first sale doctrine) használja ki, amely szerint a szerzői jogosult nem tekinthető a jogvédett tartalmakat hordozó kézzelfogható eszköz vagy hordozó (CD, könyv, előhívott fotó stb.) tulajdonosának. Azaz, engedi, hogy a megunt, elolvasott, megnézett könyv, DVD lemez jogszerűen eladható legyen. A kérdés az, hogy a jogkimerülés elve a nem fizikai, azaz digitális hordozókra is alkalmazható-e. 

A napokban a New York-i bíróság első körben elutasította a Capitol Records keresetét. Úgy tűnik, az eljáró bíró szerint a digitális formátum is eladható. Ez az ítélet azonban nem jogerős, így a felek még hosszasan vitázhatnak arról, legális-e a ReDigi működése.

(Via: Ars Technica, eszerint.blog.hu)

Közétette sorban a harmadik "Hamisítás Magyarországon" című kutatását a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), amely szerint a magyarok 27 százaléka bizonyos körülmények között, míg 3 százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvásárlására. A 2010-es felméréshez hasonlóan továbbra is a hamis ruházati cikkek beszerzésére hajlanak a legtöbben, igaz, idén valamivel kevesebben nyilatkoztak így a megkérdezettek közül, mint egy évvel korábban.

A felmérés szerint a hamisítványok beszerzésére a Közép-magyarországi régióban élők, valamint a 30 év alattiak, illetve a 30-45 év közöttiek nyitottabbak az országos átlagnál. A fiatal, 30 év alatti korcsoportra jellemző az is, hogy szívesen tölt le illegális tartalmat az internetről. Körükben tízből hárman rendszeresen keresnek kalózfájlokat a világhálón.

Ami a letöltési szokásokat illeti zenét az internetezők 19 százaléka, filmet 17 százaléka töltött le legalább egyszer. Szoftver esetében ez az arány 8, míg a könyv esetében 7 százalék. Zenét a megkérdezettek 16 százaléka, míg filmet a megkérdezettek 14 százaléka töltött már le többször is.

A vizsgálatból az is kiderül, a magyaroknak kevéssé fontos a márka. Csak minden ötödik válaszadónak számít, hogy márkás ruhaneműket viseljen, a megkérdezettek harmada azonban nem törődik vele, hogy a ruháján szereplő márkajelzés eredeti-e vagy hamisítvány. Tény viszont, hogy a hamisítványok beszerzésével nem nagyon büszkélkednek: csak minden tizedik vásárló osztaná meg ismerőseivel, milyen "jó vásárt csinált".

Bár fentebb írtuk, hogy valamelyest csökkent a hamisítvány-vásárlási kedv, a kutatás rámutat, hogy a magyarok háromnegyede úgy gondolja, a gazdasági válság ezzel ellenkező hatást fejt ki. 

A teljes kutatási jelentést ide kattintva tölthetitek le.

A brit legfelsőbb bíróság döntése szerint (némi földrajzi korlátozással) szabadon értékesítheti rohamosztagos sisakok másolatait Andrew Ainsworth, az első Csillagok háborúja filmek kellékeinek készítője. A londonban élő és dolgozó Ainsworth 1976-ban egy jelmeztervező ismerősének tett szívességet, mikor elvállalta, hogy legyártja a birodalmi katonák sisakjának mintadarabjait. Munkája olyan jól sikerült, hogy George Lucas azonnal nagyobb darabszámot rendelt belőlük, de az akkor 27 éves végzős egyetemista, még nem sejtette, hogy néhány évvel később rajongók tucatjai vágynak majd egy ilyen ereklyére.

Ainsworth a színházi kellékkel

Az alkotó a film készítésének idején 20 fontot kapott a sisakok darabjáért, és 385 fontot a rohamosztagos jelmez teljes vértezetéért. Ma ezekért 500 és 1000 fontot is fizetnek a rajongók. Ainsworth 2004-ben kezdett el másolatokat értékesíteni a sisakokból, mikor otthonában kezébe akadt egy régóta porosodó eredeti darab, és felismerte, igazi aranybányán ül. Előkereste hát eredeti eszközeit, és elkezdte utángyártani az ikonikus jelmezeket.

Megrendelése nagyszámban akadt, amikor azonban Amerikába is eljutott a másolatok néhány darabja, a Star Wars mogul, George Lucas is felfigyelt ténykedésére. Cégén, a Lucasfilmen keresztül szerzői jogi jogsértés vádjával pert indított Ainsworth ellen, amelyben 20 millió dollár kártérítést követelt. Az amerikai bíróság helyt adott Lucas keresetének, de mivel a brit művésznek nincsenek amerikai érdekeltségei, az ítéletet nem hajtották végre. Lucas ezt követően a brit bírósághoz fordult, kérve, hogy az állapítsa meg a jogsértés tényét.

Egészen ötletes hamisítás elleni reklámra bukkantunk az ímént, egészen pontosan egy libanoni fogyasztóvédelmi felhívást találtunk arról, a helyiek hol tudják bejelenteni, ha átverés áldozataivá válnak.

A félperces reklámban egy párt láthatunk a reggeli készülődés közben, amikor is a férj közli a feleségével, töltsék a hétvégét annak szüleivel, hiszen régen látták, hiányolják őket. Az asszonynak ez gyanússá válik, elkezdi vizsgálgatni férjét, mikor is jön a szlogen: "Néha a hozzád legközelebb álló dolog is hamis lehet..."