nokamu

Miért kalózkodok? címmel várják a digitális világ kalózainak önvallomásait egy, a közelmúltban indult francia weboldalon. Pourquoi Je Pirate (angol verzió egyelőre csak Google fordításban érhető el) a különböző racionális és kevésbé racionális, vagy egészen fura indokokat (lásd alább) kívánja összegyűjteni.

Jelenleg több mint kétezer bejegyzés olvasható a gyűjteményben. A régi érvek, mint hogy az eredeti tartalom drága, a netes ingyenes, DRM-mentes, könnyen hozzáférhető mellett jogosnak tűnő igények is felmerülnek. Van, aki a keresett tartalom elérhetetlenségére panaszkodik, mások utálják, hogy a bolti DVD-ken több reklámon, majd a kalózkodásra figyelmeztető üzeneten kell átvergődniük, mire elkezdődik a film.

Egyesek altruista elvektől vezérelve  hisznek a megosztásban, míg többen érvelnek amellett, hogy az online terjesztés növeli a termék ismertségét és népszerűségét. Vannak persze rendszerellenállók, és olyanok is, akiknek érvük ennyi: 42.

A HENT középiskolások körében végzett felmérésének eredményei szerint a magyar fiatalok harmada nem hallott még a szerzői jogról, viszont minden második tölt le szórakoztató tartalmat a netről. A kutatást Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága támogatásával végezték. Az online kérdőívet 241 középiskolából 17435 diák töltötte ki.

A részletes kutatási jelentés itt érhető el. Amit érdemes kiemelni, hogy a magyar diákok életének szerves része az internet. Iskolai napokon 55% napi 1-3 órát, 24%-a viszont több mint 3 órát tölt a világhálón. Hétvégére a napi 3 órát meghaladó internethasználati arány eléri a 48%-ot. A net szórakoztatási felület számukra, ezért nagy arányban keresnek ilyen tartalmat: a zenék 85, a filmek 71%-os aránnyal szerepelnek a keresett tartalmak között.

A hétvégén mutatta be az HBO új saját gyártású sorozatát, a George R.R. Martin nagy sikerű, A tűz és jég dala című regényciklusa alapján készült Trónok harcát. Az Egyesült Államokban április 17-én vetítették az első epizódot, és a magyar nézőknek sem kellett sokáig várni, már másnap, azaz április 18-án megnézhették kódolatlanul (!) a bevezető részt.

Na most, kalózkodási vitákban, elsősorban a letöltők részéről gyakorta hangoztatott érv az elérhetőség problémája: ha ugyanis legális úton nem férnek hozzá a tartalomhoz, akkor nincs más lehetőségük, mondják, mint letölteni az internetről. Ennek a helyzetnek élő példáját tapasztalták meg az új sorozat kapcsán Ausztráliában.

Az amerikai premiert követő órában már megjelentek az első epizód kalózkópiái, bő két órával később a letöltésszámlálók elérték a 10 ezret, újabb egy óra múlva már 30 ezernél tartottak, az első 24 óra végén a 200 ezret közelítették. A letöltések 9-15 százaléka ausztrál IP-címről indult. Az országban ugyanis még nincs forgalmazója a szériának, így a türelmetlen internetezők jelenleg más forrásból nem férnek hozzá.

Hogy a magyar HBO ezt a helyzetet akarta-e elkerülni, nem tudjuk biztosan, de a brit forgalmazó, a Sky vezetőségének ez volt a célja. Nem titkolt kalózkodás elleni céllal szintén az amerikai premier másnapján tűzték műsorra az első részt. A műsorszolgáltató szerint ugyanis az egyes nemzeti bemutatók közötti időintervallum csökkentésével (megtapasztaltuk ezt már mozipremiereknél, és a tévében is egyre közelednek a dátumok) egy jelentős letöltés melletti érvet tehetnek semmissé. Jogos. Valószínűleg kevesebben vacakolnának a torrentekkel, ha egyszerűen leülhetnek a tévé elé is.

Ma reggel fogadta el az új-zélandi parlament azt a törvénymódosítást, amely drasztikus változtatásokat vezet be a szerzői jog védelme érdekében. A HENT híroldalán olvasható beszámoló szerint szeptember elsején elindul az országban az ún. fokozatos válasz rendszere.

Az intézkedés értelmében a netszolgáltatók ősztől kötelesek írásban figyelmezetni kalózkodó előfizetőiket. Háromszori eredménytelen figyelmeztetés esetén a jogtulajdonos bírósághoz fordulhat, hogy a jogsértő felelősségre vonását kérje. Az elsődleges intézkedés szerint a bíróság 15 ezer dollárig terjedő bírságot szabhat ki a kalózokra.

A törvény szövege szerint két év múlva felülvizsgálják a figyelmeztetési rendszer hatékonyságát. Ha 2013-ig nem csökken a kalózkodás mértéke elfogadható mértékben, akkor a fokozatosság újabb elemét vezetik be: lehetővé válik, hogy a bírói jóváhagyással a visszaeső jogsértők internetkapcsolatát akár hat hónapra is felfüggesszék.

A jogszabály egyelőre a számítógépeken bonyolított adatforgalomra vonatkozik, 2013-ban azonban a mobilhálózatokon zajló digitális tevékenységre is hatályossá válhat.

A nyílt utcán zajlik a kalózszoftverek értékesítése Mexikóban. A Bloomberg által készített videóriportban láthatjuk, ahogy az illegális kereskedők egymás hegyén-hátán álldogálva kínálják a nejlon tasakba csomagolt legújabb programokat, és egy percig nem tartanak a hatóságok vigyázó szemétől.

A riport szerint az üzlet igen jövedelmező. A kereskedők ingyen töltik le a kalózszoftvereket a netről (ez Mexikóban nem illegális), majd lemezre kiírva, becsomagolva kínálják a potenciális vevőiknek (ez már illegális lenne). A kereskedők szerint bőven van kereslet: vevőik folyamatosan a legfrissebb kiadásokat keresik. Jobb napokon több mint 200 dollárt is megkeresnek, ebből még a helypénz kifizetése után is jelentős hasznuk marad...

A világ legnagyobb szoftvergyártóit tömörítő BSA szerint tízből hat Mexikóban eladott szoftver kalózpéldány. Ez az érték évi 600 millió dolláros veszteséget okoz a jogtulajdonosoknak.