nokamu

Pozitív üzenetű kalózkodás elleni kampányhoz csatlakozott a Microsoft. Az Xbox Live játékosai szavazhatnak kedvenc filmjeleneteikre, és pontokat gyűjthetnek, amelyekért további játék tartalmakhoz férhetnek hozzá.

A szoftvercég a brit Industry Trust filmkalózkodás elleni kampányához csatlakozott. A "Moment worth paying for", vagyis "Pillanatok, amelyekért megéri fizetni” címet viselő kampány nem elrettentéssel próbálja visszaszorítani a kalózkodást, hanem arra próbál meg rávilágítani, az alkotók és a nézők együtt hozzák létre a moziélményt azzal, hogy a mozijegyek árát újabb és újabb izgalmas filmekbe lehet visszaforgatni. A kampány során a nézők bevonásával gyűjtik össze azokat az izgalmas, érdekes, könnyfakasztó stb. filmes pillanatokat, amelyekért megéri megváltani a mozijegyet.

 "Moment worth paying for" kampány egy plakátja

A Microsoft csatlakozásával a kalózkodásban leginkább érintett, 16-24 év közötti férfiakat igyekeznek elérni. Az Xbox játékosok a játék Live rendszerén keresztül olyan filmek ikonikus pillanatai közül választhatják ki a kedvencüket, mint például A király beszéde, az Eredet vagy a Harcosok klubja. A résztvevők a versenybe csatlakozva pontokat is gyűjthetnek, amelyeket az Xbox Live Marketplace oldalán letöltésekre válthatnak be.

A Microsoft és az Industry Trust közös programja a kreativitásnak is teret enged. Az Avatar Kinect karaktereivel kedvenc filmjeik legjobb jeleneteit játszhatják újra.

(Via: MarketingWeek)

Érdekes szerzői jogi esetről ír az Ars Techica portál. Két illuzionista indított eljárást egy holland férfi ellen, aki szerintük visszaél az általuk kitalált árnyjáték trükkjével, és illegálisan terjeszti azt oktatófilmek formájában. 

A szóban forgó trükk az amerikai Penn és Teller illuzionisták Shadows címet viselő száma, amelyben Teller egy vászon elé helyezett virág szirmait vágja le, de a vágást nem a növényen, hanem annak árnyékán ejti.

Teller a Shadows-t mutatja be

Az illuzionisták szerint ezt a trükköt a holland Gerard Bakardy egy Las Vegas-i előadásukon látta, amelyet követően rövidesen elkezdett értékesíteni egy rózsát, instrukciókat, DVD-t tartalmazó oktatócsomagot 3000 dollárért. Teller és társa felszólították a jogsértőt, hogy hagyjon fel engedély nélküli tevékenységével, sőt még azt is felajánlották neki, hogy kivásárolják üzletéből. Ám, mivel az árban nem tudtak megegyezni, kénytelenek voltak bírósághoz fordulni.

Az eset abból a szempontból is érdekes, hogy a bíróságnak azt is meg kell vizsgálni, hogy egy ilyesfajta bűvész trükk védhető-e szerzői jog által. Mivel az amerikai jogszabályok a pantomim művészetnek és a koreográfiáknak védelmet nyújtanak, feltehető, hogy az illúzió műfaja is beleférhet a jogvédett körbe, de kérdéses, hogy az előadás maga vagy a trükk ötlete az, ami levédhető.

Az alábbi videóban ti is megnézhetitek Teller trükkjét.

(Via: Ars Technica)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei ellenőrzést végeztek egy budapesti üzlethelyiségben. A kiszolgáló pulton több filmet és játékszoftvereket tartalmazó, házi készítésű borítóval ellátott DVD-t kínáltak. Miután a pénzügyőrök közölték a boltban tartózkodó személlyel, hogy ellenőrzést tartanak, ő egy hátsó helyiségbe sietett, ahonnan egy kattanást lehetett hallani. A pénzügyőrök a helyiség átvizsgálása során felfigyeltek egy elforgatható, zsanérokkal falhoz rögzített szekrényre, ahonnét - egy kialakított rejtekhelyről - nagy mennyiségű, DVD-re és Blu-ray lemezre írt film és játékszoftver került elő. A pénzügyőrök az ellenőrzés során több, házilag nyomtatott, méretre vágott DVD borítót, valamint üres DVD tokokat és filmeket is találtak. A helyszínen előkerült egy iskolai füzet, melyben a filmekre és szoftverekre vonatkozó „nyilvántartást” vezették. Az ellenőrzés során a helyszínen megjelent egy másik személy is, akinek a gépjárművében a járőrök szintén nagy mennyiségű DVD lemezt találtak. Az ellenőrzött személyek nem tudták igazolni a filmek és művészeti alkotások származását, valamint azok forgalmazásához szükséges szerződést sem tudtak bemutatni. A pénzügyőrök értesítették a NAV nyomozóit, akik a helyszínen lefoglaltak 406 db, borítóval ellátott DVD tokot, 1176 db filmet és játékszoftvereket tartalmazó hordozót, valamint 20 db, a játékszoftverek használatához szükséges konzolgépet.

A NAV pénzügyőrei egy másik esetben egy budapesti piacon jártak, ahol a próbavásárlás során megvásárolt DVD-ken nem szerepelt a szerzői jogdíj megfizetését igazoló matrica. Ezt követően ellenőrzést végeztek, amelynek során lefoglaltak mintegy 14 ezer db DVD-t, 3500 db CD-t, illetve összesen csaknem 300 db pendrive-ot, memóriakártyákat és Blu-ray lemezt.

Ugyanezen a piacon hasonlóan illegálisan másolt, különféle műsoros, szerzői jogvédelem alatt álló műveket tartalmazó DVD-ket találtak a pénzügyőrök, itt 523 db másolt műsoros DVD-t foglaltak le.

A NAV pénzügyőrei mindhárom esetben értesítették a pénzügyi nyomozókat, akik szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak.

(Forrás: NAV, Via: HENT)

Madonna kaliberű hírességeknek kijáró jogdíjakat vettek fel csalással azok a brit fiatalok, akiket a napokban ítélt el a bíróság. A 11 tagú banda az iTunes és az Amazon jogdíjfizetési rendszerével élt vissza.

Az elítéltek 2008 januárja és 2009 júniusa között mintegy 500 ezer font összegű jogdíjat vettek föl illetéktelenül a két médiaszolgáltatótól. Az ügyben az iTunes kezdett vizsgálódni miután munkatársai észrevették, hogy ismeretlen brit zenészeknek olyan összegű jogdíjakat utalnak át, amelyet maximum egy Madonna kaliberű híresség kapna.

A hatóságok szerint a 11 tagú banda az Amazon és az iTunes azon rendszerét használta ki, amely lehetővé teszi a zenészeknek, hogy saját dalaikat meghatározott összegű díj ellenében feltöltsék az online áruházak kínálatába. A dalok értékesítése után a cégek jogdíjat fizetnek a zenészeknek.

A csalók egy hobbizenész ismerősük dalait töltötték fel különböző fiókokba, majd lopott és feltört hitelkártyák segítségével maguk és ismerőseik vásárolták meg azokat. A feltűnést azzal próbálták elkerülni, hogy vásárlásaikat 10 fontos összegben maximalizálták, de az iTunes még így is észrevette, hogy feltűnően gyakori a jogdíj utalás a Wolverhampton-i címre.

A banda 24 éves vezetőjét és a csalás kitervelőjét tavaly áprilisban 4 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Ítéletét azonban a többi gyanúsított ellen folyó eljárás okán mostanáig nem hozták nyilvánosságra. A napokban viszont Craig Anderson tíz társa ellen is megszületett az elmarasztaló ítélet. A dalokat rendelkezésükre bocsátó zenészt, valamint további három személyt két-két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a testület, négy személy esetében felfügesztett börtönbüntetésről és közérdekű munkavégzésről határozott. A banda legfiatalabb tagjára, egy 20 éves fiatalemberre 32 hét javítóintézeti elzárást szabott ki a bíróság, egy további érintett személy pedig a határozat értelmében 80 óra közérdekű munkát kell végezzen.

(Via: BBC News)

Mutatós infografikát rakott össze az amerikai BackgroundCheck a kalózkodás költségeiről. Az adatok főleg az amerikai piacra koncentrálnak, de azért érdemes végigböngészni, kinek mennyi is az az annyi.

Azt, hogy mennyi kárt okoz a kalózkodás természetesen nehéz, ha nem lehetetlen pontosan megbecsülni. A jogvédők sokáig évi 250 milliárd dollárban és 750 ezer amerikai álláshely megszűnésében adták meg körülbelüli veszteségeiket, de egy 2010-es amerikai kormányzati jelentés rámutatott, ezt nehéz bizonyítani.

Ennél lényegesen egzaktabb adat, hogy az érintettek mennyit költenek a kalózkodás elleni küzdelemre (lásd 2. pont alább). A Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) 2009-ben például 120 millió dollárt áldozott erre a célra, míg az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ugyanazon évben 60-75 millió dollárt költött el jogvédelemre.

Az inforgrafika rámutat, hogy elsősorban a 18-29 éves korosztályból kerülnek ki a potenciális kalózok, így nem meglepő, hogy az amerikai egyetemi campusok hálózatán is állandósult az illegális fájlcsere. A 3. pontban olvasható néhány adat arról, hogy az egyes egyetemek hány értesítést kaptak az Amerikai Lemezkiadók Szövetségétől (RIAA).

Mivel az oktatási intézmények hálózatát is jelentősen terheli a letöltés, nem meglepő, hogy ezt igyekeznek akadályozni. Jogsértő hallgatóikat akár internet hozzáférésük átmeneti felfügesztésével is büntetik, de hangsúlyt fektetnek a hallgatók jogvédelmi oktatására. Mindez jelentős anyagi ráfordítást igényel az iskoláktól, és lássuk be, az akár félmillió dollárig is terjedő összeget jobb célokra is fordíthatnák, ha hallgatóik nagyobb tiszteletet mutatnák a szerzői jogok iránt.

A grafikát nagyobb méretben IDE kattintva tudjátok megjeleníteni.