nokamu

A mai előző poszthoz kapcsolódóan összegyűjtöttem néhány hasznos tanácsot a hamis gyógyszerek elkerüléséhez. Az Európa Tanács tervei biztatóak, de nem árt, ha mi fogyasztók is óvatosak vagyunk!

1. Ismerd a gyógyszered! Ha tudjuk, hogy a rendszeresen szedett tablettáknak milyen a színe, formája, íze, könnyebben észrevesszük az eltéréseket is. Ha először szedett gyógyszerről van szó, segíthet, hogy a tájékoztatókon rendszerint feltüntetik az ilyen információkat, de az interneten is utána tudunk nézni, például az OGYI ezen céllal működő adatbázisában.

2. Ellenőrizd a csomagolást! A gyógyszer bevétele előtt ellenőrizzük a csomagolást, figyeljünk arra, hogy a doboz sértetlen-e, van-e rajta valamilyen biztonsági jelzés, nézzük meg a lejárati dátumot.

3. Megbízható forrásból vásárolj! Soha ne vegyünk gyógyszert utcán, piacon vagy más erre nem hitelesített helyszínen. A regisztrált gyógyszertárak és az értékesítésre jogosult üzletek listája elérhető a Gyógyszerészeti Intézet honlapján.

4. Online vásárlás előtt tájékozódj! Mielőtt interneten vásárolnánk gyógyszert, fontos utána nézni az értékesítőnek: valóban rendelkezik-e a szükséges működési engedélyekkel, volt-e más vásárlóknak panasza, lehet-e a megvásárolni kívánt készítményt legálisan, online terjeszteni? Fontos tudni, hogy a magyar jogszabályok szerint legálisan csak vény nélkül kiadható gyógyszert rendelhetünk az interneten, és hogy a kereskedő nem szállíthat mindent házhoz.

5. Fordulj szakemberhez! Ha a megvásárolt gyógyszer külső jellemzőiben eltérést tapasztalunk, vagy szedése során szokatlan mellékhatást észlelünk, forduljunk orvoshoz vagy gyógyszerészhez!

Az európai országok hamarosan egységesen, a büntetőjog szerint fogják szankcionálni a gyógyszerhamisítást. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (figyelem! nem azonos az Európai Unió intézményével) ugyanis elfogadta az elmúlt évben kidolgozott Medicrime egyezményt, amely kriminalizálja a gyógyszerhamisítást, és az illegális gyógyszergyártókkal és terjesztőkkel szemben alkalmazandó büntetőjogi szankciók bevezetésére kötelezi az aláíró államokat.

A megállapodás szövege szerint az aláíró államok kötelesek:

- a hamis gyógyszerek gyártását, szállítását, terjesztését és értékesítését,

- a kapcsolódó gyártási, szállítási, értékesítési dokumentumok hamisítását,

- az engedély nélkül történő gyógyszer-előállítást és -terjesztést,

- valamint a minőségi követelményeknek nem megfelelő egészségügyi termékek és eszközök forgalmazását büntetőjogi szabályok szerint szankcionálni.

A dokumentum ezen felül a nemzetközi és az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködésre vonatkozóan fogalmaz meg irányelveket, az állami és a magánszektor számára javaslatot tesz megelőző intézkedésekre, illetve előírásokat tartalmaz az áldozatok és szemtanúk védelmére vonatkozóan.

Az Európa Tanács szakértői által kidolgozott dokumentum előírásai minden tagországban, így Magyarországon is alkalmazásra kerülnek! A csatlakozási lehetőség - egy később meghatározott időponttól - a nem európai államok számára szintén nyitott lesz.

Londonban drága az élet. Ezt mindenki tudja. Azt azonban már kevesebben, hogy nem csak a legális, de a feketepiaci bevásárlások is többe kerülnek az ott élőknek, mint a világ bármely más nagyvárosában. Vagyis, majdnem. A legtöbb hamis termék Londonban a legdrágább, de ha hamis alkoholt vagy cigarettát venne valaki, akkor Prágában kell a legmélyebben a pénztárcájába nyúlnia.

A KPMG szakértői a világ tizenegy nagyvárosában mérték fel, majd hasonlították össze, hogy mennyibe kerülnek a hamis termékek az adott piacon. A kutatók egy bevásárlólistát állítottak össze, majd ezen termékek hamis verzióit felkutatva a helyi piacokon, összevetették az árakat az eredeti cikkek kereskedelmi árával. E szerint a szakértők három árképzési módszert tudtak megkülönböztetni:

1. Azon termékeknél, mint az alkohol és a dohányáru, ahol a vásárlók nem sejtik, hogy hamisítványt vesznek, a feketepiac 20-40 százalékos "árengedménnyel" dolgozik.

2. Azon termékeket, mint a ruhaneműk, CD-k, DVD-k, amelyekről a fogyasztók gyanítják, hogy hamis, 65-85 százalékos "kedvezménnyel" kínálják.

3. Azon termékeket, mint a luxuscikkek imitációi, ahol a vásárló pontosan tudja, hamisítványért fizet, 90-95 százalékkal az eredeti ár alatt adják el.

A kutatás szerint a luxuscikkek, napszemüvegek és órák hamis verziói a legkönnyebben elérhetők a vizsgált városokban. Londonban például egy márkás karóra replikáját már az eredeti ár 1 százalékáért is meg lehet kapni, míg egy dizájner által tervezett táska utánzatát az eredeti ár 13 százalékáért kínálnak ugyanott. A két terméktípus esetében hasonló "kedvezményeket" találtak Madrid, Hongkong és Sao Paulo utcáin is.

Delhiben a vásárlók a hivatalos ár 17 százalékáért vehetnek kalózfilmet, de a londoniaknak ugyanezen termékért az ajánlott fogyasztói ár 40 százalékát kell kifizetni. Mindemellett a kalóz CD-kre (11%), hamis edzőcipőkre (56%) vagy farmerekre (56%) is Londonban kínálják a legkisebb kedvezményt a hamisítók. Az árkülönbségben jelentős szerepe van az online kereskedők által kért áraknak és a fájlcserélés helyi elterjedtségének is.

Hamis alkoholhoz és cigarettához London, Sydney, Johannesburg és Tel Aviv utcáin a legnehezebb hozzájutni, ellenben Prága, Sao Paulo, Isztambul, Delhi piacain annál könnyebb, de Madridban, New Yorkban és Hongkongban sem kell sokáig keresni. New Yorkban például egy jó minőségű bourbon whiskey hamis verzióját az eredeti ár 60 százalékáért, Madridban hamis cigit a bolti ár feléért is lehet kapni.

Összességében a KPMG szakértői bevásárlókosarukat hamis cikkekkel az eredeti teremékek összárának 24 százalékáért tudták megtölteni.

A hamis bevásárlókosár tartalma, avagy a vizsgált termékek: kalóz DVD-k és CD-k az aktuális sikerlisták alapján, kalózszoftver, márkás edzőcipő, márkás póló, dizájner táska, márkás karóra, márkás napszemüveg, márkás farmer, jó minőségű whiskey, cigaretta

A jelek szerint a James Cameron földöntúli eposza tényleg minden elképzelhető filmes rekordot megdönt: a 2010-es évben realizált 16 millió 580 ezer illegális letöltéssel az Avatar nem csak az idei év, de minden idők legtöbbet letöltött filmje lett!

Az év vége közeledtével idén is közzétette a TorrentFreak Top10-es gyűjtését, amelyben a BitTorrenten keresztül legtöbbet letöltött filmeket listázza. A 2010-es évben az illegális letöltések számában első helyezett Avatar közel 6 millió letöltéssel szárnyalta túl az eddigi csúcstartó, egyben tavalyi első helyezett Star trek filmet. A kalózkodási mutatókat tekintve Pandora világa még egy rekordot megdöntött: illegálisan terjedő Blu Ray verziója is az idei legkeresettebbnek bizonyult.

A lista másik nem túl meglepő szereplője A bombák földjén, amely bár a 2009-es év nagy részében is hozzáférhető volt illegálisan, igazán nagy érdeklődést 6 Oscar-díjának bezsebelése után váltott ki a kalóz közönség körében. Kathryn Bigelow filmje 6,8 millió letöltéssel a lista kilencedik helyén végzett.

Érdekesség, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a kalóz Top10-ben idén sem szerepel az év néhány mozis kasszasikere, például a Toy Story 3 vagy az Alice Csodaországban. Ellenben több, a jegypénztáraknál kevésbé jól teljesítő alkotás, mint a Ha/Ver vagy a Zöld zóna felkerült a listára.

Illegális Letöltési Top10 (zárójelben a letöltési számokkal)

1. Avatar (16.580.000)

2. Ha/Ver (11.400.000)

3. Eredet (9.720.000)

4. Viharsziget (9.490.000)

5. Vasember 2 (8.810.000)

6. Titánok harca (8.040.000)

7. Zöld zóna (7.730.000)

8. Sherlock Holmes (7.160.000)

9. A bombák földjén (6.850.000)

10. Salt ügynök (6.700.000)

A HENT híroldalán szereplő friss hír szerint az idei évben 1,2 milliárd dalt töltöttek le illegálisan a britek. Az adatot a brit zenekiadókat képviselő BPI friss jelentésében közölte, amely kiemeli, hogy hogy 2010-ben négy indított letöltés közül három illegális volt.

A számításokat részben a Harris Interactive piackutatására alapozták, amely a brit internetezők letöltési szokásairól is közöl adatokat. E szerint háromból egy helyi állampolgár kalózkodik, ezek negyede, azaz mintegy 7,7 millió fő zenei illegálisan terjesztett zenékhez is keresi a hozzáférést. A felmérés további adatai szerint a megkérdezettek 23 százaléka fájlcserélő oldalakat, 13 százaléka a nagyméretű fájlok letöltésére is alkalmas felületeket, 12 százaléka kifejezetten az MP3 gyűjtő portálokat használja a zeneletöltéshez.

A zeneipari szakértők az adatok közzétételét követően ismét sürgették a brit kormányt és a médiahatóságot, hogy mihamarabb rendezzék a tavasz végén elfogadott kalózkodás elleni törvény nyitott és vitás kérdéseit. A Digital Economy Act végrehajtási kódexét várhatóan 2011 év elején hozza nyilvánosságra az Ofcom, ebben szerepel majd, hogy hogyan és milyen körülmények között fogják alkalmazni a visszaeső jogsértőket akár az internetkapcsolatuk felfüggesztésével is szankcionáló ún. három csapásos rendszert.