nokamu

Egy új kalózkodás elleni kísérlet előfutára lehet az az adatgyűjtés, amit a Warner Bros. szakértője tett közzé a napokban. A stúdió a hírek szerint azon céllal tanulmányozza az illegális letöltők magatartását, hogy jobban megértse a kalózkodás motivációit, amelyek segítségével olyan marketing megoldásokat dolgozhat ki, amely illegális letöltés helyett legális vásárlásra ösztönözné a kalózokat.

Bár konkrétumokat még nem tudni, íme, amit a fájlcserélő és illegális streaming oldalak forgalmának megfigyelése alapján megtudtak:

- Az adatok szerint a tipikus kalóz 18 és 24 év közötti férfi. A nemi egyenlőtlenséget viszont némileg ellensúlyozza, hogy a nők nagyobb arányban keresik az illegális hozzáférést a tévésorozatokhoz, mint a férfiak.

- A kalózok előbb inkább a letöltési linkeket listázó oldalakon (cyberlocker) keresik a letölthető tartalmakat, mint azokon, amelyek tárolják is a fájlokat. A cyberlocker oldalak esetében ráadásul egyértelmű márkahűség is kimutatható.

- Folyamatosan és gyorsan nő a nemzetközi piac: a megjelenést követően, rendszerint néhány napon belül felbukkan a házilag előállított felirat, illetve az eltérő nyelvű szinkron is a kalózfájlokhoz.

- A kalózok nem csak letöltenek, de vásárolnak is. Még a legelszántabb illegális letöltők is váltanak mozijegyet, vesznek eredeti DVD-t, illetve fizetnek a legális letöltési lehetőségért, igaz, valamivel kevesebbet költenek, mint az alkalmi jogsértők.

A consumerist.com portál arról értekezik cikkében, hogy vajon a végfelhasználók, vagyis a fogyasztók büntetése-e a legcélravezetőbb megoldás a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelemben. Példaként egy brit ügyet említ.

Tavaly a helyi hatóságok az egyik határellenőrző ponton lefoglaltak egy csomagot, amely hamis Nike cipőket tartalmazott. A hamisítványokat magánszemélyek rendelték külföldi weboldalról. Mivel a brit jogszabályok szerint védjegyjogi jogsértésnek minősül az országban bejegyzett védjegyeket sértő termékek importja, bíróság elé került az ügy. A megrendelők közül egy fő kivételével mindenki elfogadta a Nike vádjait. Az az egy viszont azzal védekezett, hogy a rendelt cipőket eredetinek hitte. A bíróság ezt az érvelést nem fogadta. A bíró állásfoglalása szerint ugyanis nem az számít, hogy a megrendelő mit hitt, hanem az a tény a fontos, hogy az országba behozni kívánt cipők nem eredetiek. A bíró, bár a cipőgyártó mellett foglalt állást, felvetette a kérdést, szükséges-e, hogy ilyen drasztikus módon a fogyasztókat citálja bíróság elé a cég jogainak érvényesítése érdekében. Igaz,  azt elismerte, hogy ilyen helyzetben a Nike-nak nincs más jogvédelmi lehetősége. Végül a fogyasztót nem büntették meg, az ügyet azzal az ígérettel zárták, hogy az érintett soha többé nem vásárol hamisítványt.

Visszatérve a lead-ben feltett kérdésre: számos ország jogalkotóiban felmerült már a lehetőség akár elviekben, akár a gyakorlatban, hogy a fogyasztót is büntethetővé tennék, ha hamis terméket vásárol. (Legutóbb például nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy az olasz hatóságok 1000 euróra büntettek egy turistát, aki hamis Louis Vuitton táskát vásárolt) Mit gondoltok, valóban az a fogyasztók hamis termékektől való elriasztásának legjobb módja, ha felelősségre vonhatók megvásárlásukért?

Összesen 141 karton hamis játékbabát foglaltak le az amerikai határőrök az Arizona-Mexikó határon. A Kínából érkezett Barbie és Moxie Girlz hamisítványokat feltehetőleg a karácsonyi bevásárló szezon utolsó nagy hajrájában tervezték értékesíteni a hamisítók.

Ahogy a lenti képek is tanúsítják, a babák önmagukban sem túl vonzó darabok, de a kedvező ár által motivált szülők jobb ha megfontolják a döntést, mielőtt piacon hamis játékot vesznek. A hamis játékok előállítása során ugyanis a hamisítók nem tartják be a gyerekek érdekében megállapított minőségi és biztonsági szabványokat, így a kisebb gond az, ha a játék nem bírja a terhelést, a nagyobb, hogy az előbb említett problémából kifolyólag balesetveszélyesek lehetnek.

Képek forrása itt.

Együttműködést vállalt az amerikai kormány illegális gyógyszerértékesítés akadályozására vonatkozó programjában a két óriásvállalat, a Google és a Microsoft. A hamisgyogyszer.hu oldal beszámolója szerint egy olyan non-profit szervezet alakul számítástechnikai, internetes, pénzügyi cégek részvételével, amelynek célja, hogy felszámolják a hamis és illegális gyógykészítményeket értékesítő online patikákat. Az elképzelések szerint a csatlakozó cégek közreműködésével, például a bankkártya tranzakciók korlátozásával vagy a domain nevek zárolásával sikerül ellehetetleníteni az illegális patikák működését.

Az akcióban a Google és a Microsoft mellett a Yahoo, a MasterCard, a Visa, az American Express és a Paypal is részt vesz.

Szakértői becslések szerint a 2010-es évben mintegy 75 milliárd dolláros forgalmat bonyolíthattak a gyógyszerhamisítók. A hamisítványok jelentős részét hivatalosnak és legálisnak tűnő online weboldalakon keresztül értékesítik. Fogyasztásuk veszélyes, mivel ellenőrizetlen körülmények között készülnek, nem megfelelő hatóanyag tartalommal rendelkeznek, továbbá gyakran olyan egészségkárosító összetevőket is tartalmaznak, mint például a ragasztó és a krétapor.

Hatásos kampányvideót, mondhatnánk társadalmi célú hirdetést készített egy amerikai biztosító cég. A karácsonyi tűzesetek megelőzésére kívánja felhívni a nézők figyelmét néhány egyszerű tanáccsal.

A józan ésszel könnyen belátható javaslatok szerint: ne hagyjuk teljesen kiszáradni a fenyőfát, ne pakoljuk könnyen égő dolgok közelében a melegítő testeket és ne vásároljuk hamis elektronikai eszközöket. Ne feledjétek, a hamis vezetékek, elosztók, fényfüzérek nem az elvárt biztonsági szabványok szerint és nem a megfelelő minőségű anyagokból készülnek, így könnyen túl hevülnek, zárlatosak lehetnek, lángra kaphatnak és máris oda a kellemes karácsony...