nokamu

Két izgalmas hírt is olvasható ma a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) híroldalán. Előbb a könnyedebb: az Avast! vírusirtó-gyártó cég hagyta, hogy egy termékének licence kulcsa szabadon terjedjen a világhálón, hogy megtudja, hány felhasználóhoz bír eljutni a kalózfájl. A válasz: másfél év alatt 774.651 (!) aktív user fért hozzá a kódhoz.

A kódot egy arizonai cég 2009 nyarán vette 14 számítógépe számára, innen került ki valahogy illegálisan a termékkulcs. Az azóta eltelt másfél évben az Avast! 200 országban regisztrált aktív felhasználókat. Ezen országok skálája Afganisztántól Zimbabwén át egészen a Vatikánig terjedt. Igen, még a pápai államban sem mindenki jogkövető...

A következő posztban a magyarok karácsonyi terveiről olvashattok.

Azt hiszem ez az egyik legkritikusabb kérdés a hamisítás ellen küzdő szakemberek életében, hiszen megbízható adatok híján hiteltelenné válnának, amikor arról beszélnek, hogy a jogsértések ennyi vagy annyi kárt okoznak. Mivel azonban egy illegális tevékenységről van szó, természetszerű, hogy nem áll rendelkezésre száz százalékig pontos adat. Mégis mire alapozzák a becsléseiket?

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleménye szerint hiánypótló szándékkal elindította a HENT-füzetek sorozatot, aminek az első kötete a címben szereplő kérdésre igyekszik választ adni.

A füzetből kiderül, hogy a nemzetközi gyakorlatban a hamisítás mérésére eddig nem alakult ki egy széles körben elfogadott egységes metodológia, ám van három olyan módszer, amit a hatóságok és szakértők a becslések elkészítéséhez követnek.

1. Egyrészt a hivatalos jogérvényesítési statisztikai adatokat használják, vagyis a nyilvánosságra került eseteket veszik alapul. Ennek problémája, hogy ami kiderült kevesebb, mint ami nem, így az adatok csak a „jéghegy csúcsát” mutatják.

2. A fogyasztók megkérdezésén alapuló felméréseket végeznek. A közvélemény-kutatások segítségével lemérhetik, mennyire hajlanak az emberek hamis terméket vásárolni, aki megteszi, mit vesz és hol veszi. Ezzel a módszerrel a vásárlási gyakoriság és a legfontosabb beszerzési csatornák feltárhatók.

3. Végül közgazdasági modellszámításokat használnak. Ezekkel egy-egy iparág vagy nemzetgazdaság helyzetére adhatnak alapos becslést. Így készül például a BSA (Business Software Alliance) közismert kalózrátája vagy az Európai Unió munkahelyveszteségeit bemutató számításai.

A HENT-füzetek szintén most megjelent második kötete a hamisítás magyarországi helyzetéről ad átfogó képet, amelyhez módszerként a fent ismertetett jogérvényesítési és a közvélemény-kutatási adatokat használja.

A kiadványok letölthetők itt, a vonatkozó sajtóközlemény pedig itt.

Még egy gyorshír Michael Jacksonról: sajátos ötlettel állt elő a Nintendo, hogy Jacko figurájára épülő videójátékát (Michael Jackson: The Experience) megvédje a kalózoktól. Illegális másolat készítése és betöltése esetén ugyanis a klasszikus slágerek helyett a vuvuzela hangjára emlékeztető konstans zúgást kapnak alapzajként a játékosok. Ötletes.

És itt egy másik videó, amiből jobban látszik a kalózkodás elleni technológia működése a gyakorlatban.

Bő egy héttel a december 14-ére (magyar e-kereskedői oldal szerint 13-ára) időzített hivatalos megjelenés előtt felkerült a BitTorrentre Michael Jackson új albuma, a nemes egyszerűséggel Michael címet viselő korong. A kiszivárogtatás eredményeként a rajongók már nem csak a kiadó által közzétett daltöredékekhez férhetnek hozzá, de a teljes tíz számot letölthetik illegálisan...

Persze nem Jacko az egyetlen zenész, akinek dalai idő előtt bukkantak fel a neten. Hogy néhány példát említsek a teljesség igénye nélkül, a U2, illetve Eminem legutolsó albuma például kettő-kettő héttel, az MGMT kiadványa bő három héttel, a Broken Bellsé három hónappal, a Kings Of Leoné tíz nappal hamarabb kezdett el kalózformátumban terjedni, mint hogy a hivatalos kiadás a boltokba került volna.

Szerencsére a pop királya van/volt akkora művész, hogy a kiszivárgás és a kalózkópia terjedése várhatóan nem veti vissza jelentősen a fizikai hordozók eladását, mindenesetre az okozott anyagi kártól függetlenül az ilyen kiszivárogtatások esetében a szerzői jog különösen arcátlan megsértésével állunk szemben. Értem én, hogy a rajongók alig bírják kivárni, hogy kedvencük új anyagát hallhassák, láthassák, de hol van ilyenkor a várakozás izgalma, amikor számoljuk a napokat a megjelenésig, aztán türelmünkért cserébe izgatottan vihetjük haza a CD-t a boltból?!

UPDATE: feltehetőleg az album kiszivárgásának eredményeként mától Jacko hivatalos oldalán az új album teljes hanganyaga ingyen és legálisan (!) meghallgatható.

800 dollárt fizetett egy iPad készülékért egy vásárló az amerikai Best Buy áruházlánc egy üzletében, amelyről otthon derült ki, hogy hamisítvány. A készülék nem kapcsolt be, nem volt a dobozában hálózati kábel és a használati útmutató is szinte teljesen hiányzott. A férfi visszavitte az üzletbe a terméket, ahol a szakemberek megvizsgálták, majd közölték vele, „nem is fog bekapcsolni, mert hamisítvány”. A vásárló ezt követően megpróbálta kicseréltetni a készüléket, de csere helyett azzal vádolták az áruházlánc eladói, hogy a megvásárolt eredetit otthon kicserélte, és most a hamisat próbálja meg visszaáruzni. Később, a frusztrált vásárló egy üzenetet kapott az üzletlánctól, miszerint további 5-6 hasonló eset is történt, így felismerték, hogy probléma lehet a termékbeszerzéssel.

A tanulság? Még a megbízhatónak tűnő üzletek árukészletébe is utat találhatnak a hamisítványok. Ezért dobozban értékesített termékek, különösen a nagyobb értékű elektronikai cikkek esetében érdemes még a helyszínen, egy eladó jelenlétében(!) felnyitni a csomagot, hogy megbizonyosodjunk arról, minden benne van-e és üzemképes-e a megvásárolni kívánt árucikk.