nokamu

Tavaly decemberben jelentette be a Google, hogy bevezet néhány intézkedést, amellyel nehezítené, hogy az internetezők a keresőmodulon navigálva illegális tartalomhoz férjenek hozzá. A tervek között szerepel, hogy megkönnyítik a jogérvényesítést, módosítják a hirdetési mechanizmust, és a legális szolgáltatásokra mutató linkeket helyezik előtérbe. Erről bővebben itt.

A decemberi közlés szerint az intézkedések között szerepel, hogy szűrik a kereső által kiadott automatikus befejezésekben (Autocomplete) megjelenő szavakat, azaz a cél az, hogy a rendszer ne ajánljon fel a keresőszó begépelése során automatikusan a kalózkodáshoz szorosan kötődő fogalmakat. A friss hírek szerint ennek megvalósításába már bele is fogott a Google. Bár úgy tűnik, a szűrés elég véletlenszerűen működik.

Ahogy a fenti képek is mutatják a kereső a felajánlott lehetőségek közül szűri a BitTorrent, a uTorrent vagy az Ubuntu Torrent kifejezéseket. A TorrentFreak szerint az Autocomplete szolgáltatás nem mutat többé semmilyen szókombinációt, amely a torrent kifejezést tartalmazza, emellett letiltották a Rapidshare és a Megaupload neveit is. Ezeket ma délelőtt teszteltük, és valóban, egészen az utolsó betűig nem ajánlja fel a kifejezéseket keresési lehetőségként, de ha a teljes kifejezést begépeljük, akkor a találatok között persze szerepelnek.

A mai állapot (jan.28.) szerint azonban a rendszer továbbra is automatikus befejezést ajánl, ha olyan BitTorrent kliensek nevét kezdjük begépelni, mint a BitComet és a Vuze, és továbbra is automatikusan segíti a keresést, ha a 4shared, a HotFile, a MediaFire vagy épp a The Pirate Bay kifejezéseket kezdi beírni.

Kíváncsian várjuk, hogyan alakul tovább a Google filterezése, addig is, ha ezek ellenkezőjét tapasztaljátok, vagy további szűrt kifejezéseket találtok, osszátok meg velük.

A videojáték kalózkodásról találtam mára egy ötletes videót a The Escapist magazin tolmácsolásában. Az animált történet ezúttal nem a klasszikus módon közelíti meg a problémát. Először is leszögezi, hogy a kalózkodás kemény ügy. Mind a jogvédők, mind a kalózok érvek tucatjaival felvértezve védik a maguk álláspontját, és bárki bármit is mond, mindig van/lesz, aki felháborodik rajta. Az ezt követő közel hét percben aztán mindkét oldal rendesen megkapja a magáét.

Az iparágnak elmagyarázzák, miért rossz taktika, ha a fogyasztókat bünteti, miért vonzó sokak számára a kalózkodás, és miért kellene rugalmasabbnak lenniük. A tanács: ellenségek helyett versenytársként tekintsenek a kalózokra. Aztán közli a kalózokkal, miért baromság, hogy ingyen akarnak hozzáférni a játékokhoz. Ha tetszik valami, fizess érte - hangzik el az állítás, fizess azért, mert szereted és megbecsülöd a játékot, vagy azért, mert a jövőben megjelenő játékokba történő befektetésnek tekinted a vásárlást.

A madridi III. Károly Egyetem kutatói szerint alig száz felhasználó feltöltéseinek köszönhető a BitTorrenten elérhető tartalom kétharmada. Ha őket "kivonnák a forgalomból" drasztikusan csökkenne a le- és feltöltési forgalom, egyszersmind látványosan visszaesne a hálózaton realizált kalózkodás mértéke. Felmerül a kérdés, hogy valóban ilyen kevés internetező kiiktatásán múlhat a szerzői jogvédelem sikere?

Nézzük a részleteket. A kutatók a Mininova és a The Pirate Bay hálózatára több mint 55 ezer torrent fájlt feltöltő felhasználók magatartását vizsgálta, hogy eldöntsék, a szerzői jog által védett fájlokat illegálisan terjesztő internetezők inkább altruisták vagy inkább profitorientáltak. Azaz inkább egyfajta önzetlen emberszeretet vezérli őket, hogy más tulajdonát illegálisan és ingyen terjesszék, avagy anyagi hasznuk származik a megosztásból.

A szakértők kutatási jelentésükben (Is Content Publishing in BitTorrent Altruistic or Profit-Driven) megállapították, hogy a felhasználók egy egészen kis része felelős a feltöltött tartalom 67, a letöltött tartalom 75 százalékáért. Hozzátették, hogy ez a kis tartalomterjesztő csoport alig vagy egyáltalán nem tölt le torrenteket a rendszerből, tehát felhasználói aktivitásuk meglehetősen egyirányú.

A feltöltők által közzétett tartalmat vizsgálva arra jutottak, hogy két típusú felhasználó különböztethető meg a fő tartalomterjesztők között: a hamis terjesztők és a top terjesztők. Előbbiek között vannak egyrészt azok a szerzői jogi aktivisták, akik hamis fájlokat tesznek elérhetővé, illetve azok a rosszindulatú felhasználók, akik vírusokat és kémprogramokat tartalmazó torrenteket közölnek. Az ő aktivitásuk a letöltések 25, a feltöltések 30 százalékát generálja. A top terjesztők az a csoport, akiknek anyagi előnyük származik a kalózkodásból, egyrészt a saját honlapjura irányított forgalomból származó reklámbevételekből, másrészt a VIP felhasználók előfizetéseiből. Az ő aktivitásuk a feltöltések 30, a letöltések 40 százalékát generálja.

Tehát, ha a második csoport számára elveszne az anyagi ösztönző, és felhagynának illegális tevékenységükkel, akkor a spanyol kutatók szerint drasztikusan visszaesne mind az elérhető kalóztartalom, mind az illegális letöltések száma, ami drámai hatással lehetne a BitTorrent rendszerére.

Visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre: a válasz igen nehéz, de azt gondolnám több dolgon múlik a kalózkodás elleni küzdelem sikere, mint 100 kalóz aktivitása. Tény, hogy fájlcseréléshez kellenek olyan felhasználók, akik megosztanak, így ha a profitorientált top terjesztők kiesnének a képből, valóban csökkenne a forgalom. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felmérés csak két nagyobb tracker oldalra koncentrált (amelyeknek azért van alternatívája), ezért nagyon messzire mutató következtetéseket nem lehet levonni. A kérdés szerintem azon múlik, hogy a BitTorrent felhasználók mit lépnének egy ilyen változás hatására, milyen alternatívát keresnének, ha fő forrásaik elapadnának?

Célzottan a helyiekre fókuszáló kalózkodás elleni kampányt indított New York városa. Koncepciójuk szerint a hétköznapi emberek döntései határoznak a filmipar sorsáról. Mint írják 700 ezer New York-i dolgozik közvetlenül vagy közvetve a kreatív szakmában, az illegális letöltés és a kalózkodás az ő munkájuk biztonságát veszélyezteti.

Az alábbi videó a kampányhoz készült. Az "utcai árus" ingyen filmeket ajánlgat a járókelőknek, de az érdeklődők figyelmét felhívja arra, hogy a szituáció becsapós: ha elviszik a filmet, a mellette álló hangosító elveszti az állását. Ön dönt! Mi a fontosabb, a film vagy egy embertársunk?

Londonban drága az élet. Ezt mindenki tudja. Azt azonban már kevesebben, hogy nem csak a legális, de a feketepiaci bevásárlások is többe kerülnek az ott élőknek, mint a világ bármely más nagyvárosában. Vagyis, majdnem. A legtöbb hamis termék Londonban a legdrágább, de ha hamis alkoholt vagy cigarettát venne valaki, akkor Prágában kell a legmélyebben a pénztárcájába nyúlnia.

A KPMG szakértői a világ tizenegy nagyvárosában mérték fel, majd hasonlították össze, hogy mennyibe kerülnek a hamis termékek az adott piacon. A kutatók egy bevásárlólistát állítottak össze, majd ezen termékek hamis verzióit felkutatva a helyi piacokon, összevetették az árakat az eredeti cikkek kereskedelmi árával. E szerint a szakértők három árképzési módszert tudtak megkülönböztetni:

1. Azon termékeknél, mint az alkohol és a dohányáru, ahol a vásárlók nem sejtik, hogy hamisítványt vesznek, a feketepiac 20-40 százalékos "árengedménnyel" dolgozik.

2. Azon termékeket, mint a ruhaneműk, CD-k, DVD-k, amelyekről a fogyasztók gyanítják, hogy hamis, 65-85 százalékos "kedvezménnyel" kínálják.

3. Azon termékeket, mint a luxuscikkek imitációi, ahol a vásárló pontosan tudja, hamisítványért fizet, 90-95 százalékkal az eredeti ár alatt adják el.

A kutatás szerint a luxuscikkek, napszemüvegek és órák hamis verziói a legkönnyebben elérhetők a vizsgált városokban. Londonban például egy márkás karóra replikáját már az eredeti ár 1 százalékáért is meg lehet kapni, míg egy dizájner által tervezett táska utánzatát az eredeti ár 13 százalékáért kínálnak ugyanott. A két terméktípus esetében hasonló "kedvezményeket" találtak Madrid, Hongkong és Sao Paulo utcáin is.

Delhiben a vásárlók a hivatalos ár 17 százalékáért vehetnek kalózfilmet, de a londoniaknak ugyanezen termékért az ajánlott fogyasztói ár 40 százalékát kell kifizetni. Mindemellett a kalóz CD-kre (11%), hamis edzőcipőkre (56%) vagy farmerekre (56%) is Londonban kínálják a legkisebb kedvezményt a hamisítók. Az árkülönbségben jelentős szerepe van az online kereskedők által kért áraknak és a fájlcserélés helyi elterjedtségének is.

Hamis alkoholhoz és cigarettához London, Sydney, Johannesburg és Tel Aviv utcáin a legnehezebb hozzájutni, ellenben Prága, Sao Paulo, Isztambul, Delhi piacain annál könnyebb, de Madridban, New Yorkban és Hongkongban sem kell sokáig keresni. New Yorkban például egy jó minőségű bourbon whiskey hamis verzióját az eredeti ár 60 százalékáért, Madridban hamis cigit a bolti ár feléért is lehet kapni.

Összességében a KPMG szakértői bevásárlókosarukat hamis cikkekkel az eredeti teremékek összárának 24 százalékáért tudták megtölteni.

A hamis bevásárlókosár tartalma, avagy a vizsgált termékek: kalóz DVD-k és CD-k az aktuális sikerlisták alapján, kalózszoftver, márkás edzőcipő, márkás póló, dizájner táska, márkás karóra, márkás napszemüveg, márkás farmer, jó minőségű whiskey, cigaretta