Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Saját hálózat, saját felelősség

A Cable One amerikai internetszolgáltató felfüggesztette egyik előfizetője internet hozzáférését, miután bejelentést kapott egy filmstúdiótól, miszerint az érintett előfizetőhöz tartozó IP-címen keresztül illegálisan töltöttek le egy filmet, amelynek szerzői jogait ők birtokolják. Az érintett - erősen középkorú - hölgy panaszt tett, állítása szerint azt sem tudja, hogyan lehet filmet letölteni az internetről. A Cable One szakértői megvizsgálták az esetet, és megállapították, hogy nem a hölgy a tettes, hálózatát minden bizonnyal feltörték, hogy másra terheljék a kalózkodás felelősségét. A Cable One mégis az előfizetőjével szemben alkalmazta a szankciót. Nos, akkor kié a felelősség? Az internetszolgáltató szerint mindenképpen a hölgyé, érvelésük szerint előfizetőként az ő felelőssége lenne, hogy az internetkapcsolata védelmét - legalább jelszóval - biztosítsa. A jelszavas védelmet a cég elvárásként is megfogalmazza előfizetőivel szemben.

Mondhatnám, hogy a Cable One reakciója túlzott, de az is igaz, hogy saját internethálózatunk védelme a mi felelősségünk is, ennek elmulásztása, a mi hibánk.  Ha legalább az alapvető biztonsági beállításokat használjuk, akkor persze, hasonló esetben már van mi alapján védekezni.

A kérdés egyébként számos kalózkodás elleni intézkedés kapcsán felmerült. Az amerikai bíróság  egy másik ügy miatt is épp azt a kérdést vizsgálja, kit terhel a jogsértés felelőssége, ha azt egy nem biztonságos hálózaton követték el. A francia jogszabályok ugyanakkor már kötelezik a fogyasztókat, hogy Wifi rendszerüket az alapvető biztonsági beállításokkal védjék, de tájékoztató kampányok keretében segítenek is a lehetséges módokat ismertetni a fogyasztókkal. Megjegyzem, nagyon helyesen. Internetkapcsolatunk biztonságossága a mi érdekünk is, hiszen illetéktelen hozzáférés esetén nem csak a fenti esetre lehet példa, de a hackerek személyes adatainkhoz is hozzáférhetnek, amely igen kellemetlen visszaélésekre adhat lehetőséget.

Ha valakit érdekelne az eredeti hír és a hölgy sztorija, íme:

 

0 Tovább

Gyertek a moziba vissza!

Érdekes kezdeményezésről olvastam az imént az Origo Filmklub friss cikkében. Az interjúban a a magyarhangya nevű projekt kezdeményezői beszélnek céljukról, amely nem kevesebb, minthogy az internet előtt ülő - és csak letöltött filmeket néző - magyar fiatalokat visszacsábítsák a moziba.

Elképzelésük központi eleme, hogy a közönség igénye alapján választják ki, hogy mely filmekhez vásárolnak vetítési jogot, amelyekhez aztán egyfajta exkluzív vetítést szerveznek. Vagyis nem a filmhez szervezik a közönséget, hanem fordítva, a közönséghez szervezik a filmet. Szuper! Ráadásul reflektálnak arra a tényre, hogy sok fiatal azért fordul a kalóztartalmak felé, mert úgy érzi, az jobban kielégíti fogyasztói igényeit, mint a legális piaci kínálat. Okos!

A magyarhangya első projektje a Kispálm-film bemutatása lesz, amely mint tudjuk, csak egyszeri alkalommal, november 24-én lesz moziban látható. Második fázisban szintén egyszeri vetítésre szóló bérletes filmcsomagokat állítanának össze, amelyre a bérletet jó áron kínálnák: hat film 2000 forintért! (Kalkulációik szerint 5000 eladott bérlet kell ahhoz, hogy a projekt kifizetődő legyen.)

Tekintve, hogy egy részben kalózkodás elleni projektről van szó, ami különösen megragadta a figyelmemet az a következő két mondat: "A világpremier után fél évvel tudjuk nekik szállítani a filmeket, mielőtt még a torrentoldalakon megjelennének. Onnantól kezdve, hogy a film felkerül a torrentoldalakra, nem érdekel bennünket." Ezzel ugye két probléma van: A) ma már gyakorlatilag minden film felkerül a torrent oldalakra, tehát a magyarhangya portfoliója nem lesz túl tartalmas, és B) a megjelenést követően nem fél évvel kerülnek fel a filmek az illegális megosztókra, hanem 1 nappal vagy 1 héttel, vagy rosszabb esetben még a bemutató előtt, így a premier utáni fél év nem tartható. Az Origo cikkének pontosítása szerint nem a mozipremierhez, hanem a fesztiválpremierhez viszonyítanák a fél évet, így a magyarhangyáknak köszönhető filmek körülbelül a nemzetközi mozipremierrel egyszerre érkeznének hozzánk, tehát esélyes, hogy megelőzhetik a torrentezőket. Hajrá hangyák!

Ellenérzéseim ellenére az alapötlet nagyon tetszik, és tartom a korábbi állításom, hogy a kezdeményezés dicséretes, így kíváncsian várom, milyen eredményeket érnek el.

Akit érdekel a teljes interjú, itt olvashatja, alább pedig a Kispál-film promója.


szólj hozzá: Napozz Holddal előzetes

2 Tovább

Semmire sem jó a DRM?

Az e-könyv kiadás könnyedén a zeneipar sorsára juthat, és ettől nem védi meg, sőt inkább csak tovább rontja a helyzetet az e-kiadványok másolásvédelme - körülbelül így foglalható össze Bodó Balázs, a BME Média Oktatási és Kutatási Központ kutatójának előadása, amely a DBP Hungary és a Kreatív második könyvmarketing konferenciáján hangzott el.

A Kreatív beszámolója szerint Bodó úgy látja, a DRM rendszer már a digitális zenék esetében is tévútnak bizonyult, és nincs ez másként az e-könyvek esetében sem. A kutató szerint a kiadványok másolásvédelemmel történő ellátása felesleges költség, ráadásul a kódolás másodpercek alatt feltörhető, így semmi értelme sincs. Bodó szerint a feketepiac megjelenése elkerülhetetlen, ugyanakkor a nagyobb károkozás még megelőzhető, ha a könyvkiadók felismerik, az illegális terjesztés nem az ingyenesség miatt virágzik, hanem mert olyan alternatívát és tartalmakat kínál, amelyek hiányoznak a legális piacról.

Bodó szerint a kalózkodási probléma megoldása nem a felhasználók jogainak korlátozásában rejlik, hanem az olvasók igényeinek kielégítésében. Meglátása szerint a kiadóknak amellett, hogy a jelenleginél olcsóbban kellene áraznia az e-könyveket, többek között kölcsönzésre, fejezetenkénti vásárlásra, és ingyenes hozzáférési opciókra is gondolniuk kellene.

 

Nagy Béla, a Gyomai Kner Nyomda kereskedelmi igazgatója vitatkozott Bodó álláspontjával. Mint mondta, az illegális terjesztés miatt számos kiadó - elsőként a specializált kiadók - kényszerülhet bezárásra. Szerinte inkább olyan védelmi rendszert kellene használni, amely visszakövethetővé teszi a könyveket, és amellyel azonosítani lehetne az illegális terjesztőket. Hangsúlyozta, ez a rendszer hasznos adatokat is nyújthatna a kiadóknak, hiszen fontos olvasottsági statisztikák birtokába kerülhetnek.

Nagy Béla előadása itt tölthető le.

Ti mit gondoltok? Sodródjon az árral az e-könyv piac vagy jár a védelem az online terjesztett műveknek is? Ha igen, milyen? DRM? Digitális vízjel? Formátum korlátozás?

0 Tovább

Egy kis torrentTörténelem: BitTorrent rekorderek

A legrégebbi, a leghosszabb, a legnagyobb? A BitTorrent kliens 2001-es megjelenését követően még néhány évre volt szükség ahhoz, hogy a letöltő protokol komoly ismertségre tegyen szert az internetezők körében. Ezt követően azonban felpörgött a rendszer: az elmúlt fél évtizedben több millió torrent fájl köröztetésével milliárdnyi megosztásra került sor, amelyek közül nem egy rekordnak bizonyult.

Nézzük, a TorrentFreak összeállítása szerint mi számított mérföldkőnek a BitTorrentes megosztások történetében!

1. A legnagyobb torrent

A lista szerint a legnagyobb adatmennyiséget megmozgató torrent fájl (nem a .torrent mérete, hanem a letöltés végeredményé alapján) jelenleg a 790 gigabájtot számláló Touhou lossless music collection.

A portál szerkesztőinek figyelmét olvasói hívták fel a fenti torrentre, az író eredetileg egy négy hónapja megjelentet torrentet listázott, amely a maga 746 gigabájtjával a 2010-es foci VB minden meccsének videófelvételével gazdagítja letöltőjét. Akárhogy is nézzük, ez sem kevés.

2. A legöregebb torrent

A legöregebb torrent különlegessége, hogy már öt évvel ezelőtt is a legrégebben elérhető fájlnak számított. 2003 decemberében került fel a netre a Mátrix ASCII, vagyis a mozisiker karaktertáblája. Íme, egy immár több mint 2500 napja élő fájl.

The Matrix ASCII, forrás: TorrentFreak

 

3. A legtöbb megosztó

A Hősök harmadik évada első részének kalózkópiáját illeti az egyszerre a legtöbb felhasználó által megosztott fájl "megtisztelő" címe. 2008-as megjelenésének első napján összesen 144.663 peert számlált. Ennél többet azóta sem produkált egy fájl sem.

4. A legtöbb fájl

Az egyetlen torrent által közvetített legtöbb fájl a Magic Workstation kalózmásolatára mutat. A letöltés ugyan alig 4 gigabájt adatot mozgat meg, de az adatmennyiség több mint 35 ezer fájlból áll össze.

5. A legnagyobb adatforgalom

Minden, a BitTorrenten keresztül realizált letöltéssel a StraCraft 2 nyerte el a legnagyobb adatforgalmat elérő torrent díját. A kalózfájl három hónapja került fel a BitTorrentre, legnépszerűbb verziója közel 7,2 gigás, amelyet 2,3 millió alkalommal töltöttek le a netezők. Ez azt jelenti, hogy ennek az egy játéknak az elérése érdekében összesen 15,77 petabájt adatot mozgattak meg a felhasználók egymás között.

0 Tovább

Haladékot kaptak az új-zélandi internetezők?

Két éve már, hogy az új-zélandi törvényhozók napirendjén van az ún. három csapásos rendszer bevezetésének kérdése. A program sokak szerint drákói szigorral lép fel az illegális letöltés ellen, ugyanis a visszaeső jogsértő internetezőket az internetkapcsolatuk felfüggesztésével bünteti. A három csapás szerint az internetszolgáltatók kötelesek írásban figyelmeztetni az illegális letöltésen ért előfizetőiket, két eredménytelen figyelmeztetést követően pedig jönnek a súlyosabb szankciók: pénzbüntetés és/vagy a netkapcsolat átmeneti elvesztése.

Az új-zélandi kormány 2008-ban tervezte bevezetni a programot, akkor azonban a széleskörű tiltakozások és a felhasználók jogainak tisztázatlansága okán visszavonta a vonatkozó törvényt.  A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület híradása szerint úgy néz ki, rendezték a problémás kérdéseket. A parlament által most tárgyalt törvénytervezet szerint bevezetnék ugyan a három csapásos, szebben fogalmazva a fokozatos válasz rendszerét, de a végső szankciót csak akkor aktiválnák, ha a figyelmeztetések önmagukban nem lesznek eredményesek. A tervek szerint a program elindítása után, 2012-ben vizsgálnák felül, hogy szükséges-e a harmadik intézkedés aktiválása vagy, időközben elég nagy arányban tértek jó útra az internetezők.

Helyi torrent site

 

Nem Új-Zéland az egyetlen ország, amely a valószínűleg kellő elrettentő erővel bíró szankciót alkalmazná az illegális letöltés visszaszorítása érdekében. Franciaországban már érvényben van a vonatkozó törvény, amely a francia internetezőket internetkapcsolatuk megszakításának lehetőségével igyekszik a legális megoldások felé terelni. A francia bíróság egyelőre még nem kapcsolt le senkit a világhálóról, de a végrehajtó szervként létrehozott Hadopi ügynökség már megkezdte az illegális letöltők figyelmeztetését.

0 Tovább

nokamu

blogavatar

Blog a hamisításról, kalózkodásról, jog- és fogyasztóvédelemről.

Utolsó kommentek