nokamu

Két izgalmas hírt is olvasható ma a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) híroldalán. Előbb a könnyedebb: az Avast! vírusirtó-gyártó cég hagyta, hogy egy termékének licence kulcsa szabadon terjedjen a világhálón, hogy megtudja, hány felhasználóhoz bír eljutni a kalózfájl. A válasz: másfél év alatt 774.651 (!) aktív user fért hozzá a kódhoz.

A kódot egy arizonai cég 2009 nyarán vette 14 számítógépe számára, innen került ki valahogy illegálisan a termékkulcs. Az azóta eltelt másfél évben az Avast! 200 országban regisztrált aktív felhasználókat. Ezen országok skálája Afganisztántól Zimbabwén át egészen a Vatikánig terjedt. Igen, még a pápai államban sem mindenki jogkövető...

A következő posztban a magyarok karácsonyi terveiről olvashattok.

Azt hiszem ez az egyik legkritikusabb kérdés a hamisítás ellen küzdő szakemberek életében, hiszen megbízható adatok híján hiteltelenné válnának, amikor arról beszélnek, hogy a jogsértések ennyi vagy annyi kárt okoznak. Mivel azonban egy illegális tevékenységről van szó, természetszerű, hogy nem áll rendelkezésre száz százalékig pontos adat. Mégis mire alapozzák a becsléseiket?

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleménye szerint hiánypótló szándékkal elindította a HENT-füzetek sorozatot, aminek az első kötete a címben szereplő kérdésre igyekszik választ adni.

A füzetből kiderül, hogy a nemzetközi gyakorlatban a hamisítás mérésére eddig nem alakult ki egy széles körben elfogadott egységes metodológia, ám van három olyan módszer, amit a hatóságok és szakértők a becslések elkészítéséhez követnek.

1. Egyrészt a hivatalos jogérvényesítési statisztikai adatokat használják, vagyis a nyilvánosságra került eseteket veszik alapul. Ennek problémája, hogy ami kiderült kevesebb, mint ami nem, így az adatok csak a „jéghegy csúcsát” mutatják.

2. A fogyasztók megkérdezésén alapuló felméréseket végeznek. A közvélemény-kutatások segítségével lemérhetik, mennyire hajlanak az emberek hamis terméket vásárolni, aki megteszi, mit vesz és hol veszi. Ezzel a módszerrel a vásárlási gyakoriság és a legfontosabb beszerzési csatornák feltárhatók.

3. Végül közgazdasági modellszámításokat használnak. Ezekkel egy-egy iparág vagy nemzetgazdaság helyzetére adhatnak alapos becslést. Így készül például a BSA (Business Software Alliance) közismert kalózrátája vagy az Európai Unió munkahelyveszteségeit bemutató számításai.

A HENT-füzetek szintén most megjelent második kötete a hamisítás magyarországi helyzetéről ad átfogó képet, amelyhez módszerként a fent ismertetett jogérvényesítési és a közvélemény-kutatási adatokat használja.

A kiadványok letölthetők itt, a vonatkozó sajtóközlemény pedig itt.

Még egy gyorshír Michael Jacksonról: sajátos ötlettel állt elő a Nintendo, hogy Jacko figurájára épülő videójátékát (Michael Jackson: The Experience) megvédje a kalózoktól. Illegális másolat készítése és betöltése esetén ugyanis a klasszikus slágerek helyett a vuvuzela hangjára emlékeztető konstans zúgást kapnak alapzajként a játékosok. Ötletes.

És itt egy másik videó, amiből jobban látszik a kalózkodás elleni technológia működése a gyakorlatban.

Bő egy héttel a december 14-ére (magyar e-kereskedői oldal szerint 13-ára) időzített hivatalos megjelenés előtt felkerült a BitTorrentre Michael Jackson új albuma, a nemes egyszerűséggel Michael címet viselő korong. A kiszivárogtatás eredményeként a rajongók már nem csak a kiadó által közzétett daltöredékekhez férhetnek hozzá, de a teljes tíz számot letölthetik illegálisan...

Persze nem Jacko az egyetlen zenész, akinek dalai idő előtt bukkantak fel a neten. Hogy néhány példát említsek a teljesség igénye nélkül, a U2, illetve Eminem legutolsó albuma például kettő-kettő héttel, az MGMT kiadványa bő három héttel, a Broken Bellsé három hónappal, a Kings Of Leoné tíz nappal hamarabb kezdett el kalózformátumban terjedni, mint hogy a hivatalos kiadás a boltokba került volna.

Szerencsére a pop királya van/volt akkora művész, hogy a kiszivárgás és a kalózkópia terjedése várhatóan nem veti vissza jelentősen a fizikai hordozók eladását, mindenesetre az okozott anyagi kártól függetlenül az ilyen kiszivárogtatások esetében a szerzői jog különösen arcátlan megsértésével állunk szemben. Értem én, hogy a rajongók alig bírják kivárni, hogy kedvencük új anyagát hallhassák, láthassák, de hol van ilyenkor a várakozás izgalma, amikor számoljuk a napokat a megjelenésig, aztán türelmünkért cserébe izgatottan vihetjük haza a CD-t a boltból?!

UPDATE: feltehetőleg az album kiszivárgásának eredményeként mától Jacko hivatalos oldalán az új album teljes hanganyaga ingyen és legálisan (!) meghallgatható.

Biztonságos internetezésre vonatkozó útmutatót adott ki a Childnet International, amellyel a szülőknek, tanároknak és fiataloknak kíván segíteni abban, hogy az online kalandozás legális és biztonságos körülmények között maradjon.

Az útmutató elsősorban a szórakoztató tartalmakhoz történő legális hozzáférés módjait taglalja, ugyanakkor kiemeli az illegális letöltés potenciális jogi következményeit és biztonsági kockázatait. Segíteni kíván a szülőknek és tanároknak abban, hogy saját és "nevelt" gyermekeiknek elmagyarázzák, mit jelent a kalózkodás, milyen nem kívánt következményekkel járhat (pl.: a letöltéssel együtt érkező vírusok és kémprogramok), hogyan használják a legális letöltő szolgáltatásokat, továbbá azt, miért fontos, hogy a művészek és alkotók munkáját a fiatalok is megvédjék és tiszteljék.