nokamu

Mindenki ismeri Madonna Material Girl című számát (alább meg is hallgathatjátok, amíg elolvassátok a bejegyzést). Ezt a két szót mindenki a popzene nagyasszonyához köti, éppen ezért érdekes az a bírósági ítélet, amiről friss hírében ír a Hollywood Reporter. Madonna ugyanis védjegyjogi vitába bonyolódott egy Los Angeles-i ruházati céggel, vajon ki birtokolja a Material Girl védjegyet.

A LA Triumph cég 1997 óta értékesít "Material Girl" márkajelzésű ruhákat, ráadásul az elnevezést védjegyként is regisztrálta. Madonna és cége, a Material Girl Brand viszont azt állította, övé a védjegy, mivel a kifejezést a popikon használta először 1985-ben megjelent dalában. Az énekesnő a bírósági meghallgatáson közölte, ő maga a Material Girl. 

Az eljáró bíró ítéletében elutasította Madonna érvelését. A bíró állásfoglalása szerint egy sikeres dal önmagában még nem képez védjegyet. Ugyanígy nem jogosít fel a kizárólagos védjegyhasználatra az sem, hogy a dal sikerének köszönhetően Madonna a nyolcvanas években 85 millió dollár értékű Material Girl zenei szuvenírt adott el. 

A bíró ugyanakkor helyt adott annak a kérelemnek, hogy egy októberi meghallgatáson újratárgyalják a merchandise értékesítés kérdését. Ha akkor is az LA Triumph mellett foglal állást a bíróság, akkor könnyen lehet, hogy a Material Girl Brand névváltoztatásra kényszerül.

Kép forrása: Wikipédia

A HENT híroldalán olvasható friss hír szerint az amerikai bíróság mondhatni teljeskörű adatszolgáltatásra kötelezte a fájlmegosztó Hotfile portált. A webfelület ellen az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) indított jogi eljárást, kérve a bíróságot, szólítsa fel az üzemeltetőket működési adataik átadására, hogy a jogsértések tényét és mértékét megállapítsák. A bíró egy kivétellel jóváhagyta a kérelmet, a lap forráskódja kivételével gyakorlatilag minden adatát köteles átadni a hollywoodi jogvédőknek.

Ez azt jelenti, hogy szeptember 12-éig a Hotfile minden valaha feltöltött fájlról adatbázist kell összeállítson, amely tartalmazza a fájlok címét, a letöltések számát, a feltöltők és a letöltők IP-címét is. Kötelesek kiadni az 500 legaktívabb partner személyi adatait is, akik a bíró szerint olyan személyek, akik az általuk feltöltött fájlok letöltése esetén jövedelemhez jutnak. Továbbá nyilvánosságra kell hozzák működésük pénzügyi vonatkozásait is.

A bíróság szerint az információk alapján megállapítható, hogy a Hotfile rendszerén keresztül megosztott fájlok milyen arányban sértik a szerzői jogot, és hogy valóban profitálnak-e az üzemeltetők a jogsértésekből.

Az MPAA a felhasználói IP-címek birtokában valószínűleg nem fog eljárást indítani az egyszeri letöltők ellen, de várható, hogy az 500 legaktívabb felhasználót tanúként idéztetik be a bíróságra.

23 ezer fájlcserélőt mentett fel az amerikai bíróság, azaz, hogy egészen pontosak legyünk arról döntött, nem indítható ellenük eljárás abban a formában, ahogy azt a hollywoodi stúdió elgondolta.

Korábban mi is megírtuk, hogy A feláldozhatók című filmet gyártó NU Images rekordmennyiségű, 23322 internetező ellen indított eljárást, akik illegálisan töltötték le a filmet az internetről. (A rekordot egyébként alig két hétig tudták tartani, miután A bombák földjén gyártója 24583 IP cím megadásával nyújtott be keresetet a letöltők ellen.) A cég jogi képviselői a hosszú IP cím listát a washingtoni bíróságra (U.S. District Court of Columbia) adták be, kérve a hivatalt, hogy kötelezze az internetszolgáltatókat az előfizetők IP címek alapján történő azonosítására.

Az ügyben eljáró bíró első körben az illetékesség kérdését vizsgálta meg. Ennek alapján úgy határozott, hogy a bíróság csak azon személyek ellen illetékes eljárni, akik a bíróság körzetében élnek, azaz a NU Images nem kérheti olyan internet előfizetők adatait, akik a körzethatárokon kívül eső országrészekben élnek. A TorrentFreak becslése szerint ez azt jelenti, hogy a megnevezett IP címek 99 százaléka hatáskörön kívüli, azaz mintegy 23200 letöltő egy időre bizonyosan fellélegezhet.

A brit legfelsőbb bíróság döntése szerint (némi földrajzi korlátozással) szabadon értékesítheti rohamosztagos sisakok másolatait Andrew Ainsworth, az első Csillagok háborúja filmek kellékeinek készítője. A londonban élő és dolgozó Ainsworth 1976-ban egy jelmeztervező ismerősének tett szívességet, mikor elvállalta, hogy legyártja a birodalmi katonák sisakjának mintadarabjait. Munkája olyan jól sikerült, hogy George Lucas azonnal nagyobb darabszámot rendelt belőlük, de az akkor 27 éves végzős egyetemista, még nem sejtette, hogy néhány évvel később rajongók tucatjai vágynak majd egy ilyen ereklyére.

Ainsworth a színházi kellékkel

Az alkotó a film készítésének idején 20 fontot kapott a sisakok darabjáért, és 385 fontot a rohamosztagos jelmez teljes vértezetéért. Ma ezekért 500 és 1000 fontot is fizetnek a rajongók. Ainsworth 2004-ben kezdett el másolatokat értékesíteni a sisakokból, mikor otthonában kezébe akadt egy régóta porosodó eredeti darab, és felismerte, igazi aranybányán ül. Előkereste hát eredeti eszközeit, és elkezdte utángyártani az ikonikus jelmezeket.

Megrendelése nagyszámban akadt, amikor azonban Amerikába is eljutott a másolatok néhány darabja, a Star Wars mogul, George Lucas is felfigyelt ténykedésére. Cégén, a Lucasfilmen keresztül szerzői jogi jogsértés vádjával pert indított Ainsworth ellen, amelyben 20 millió dollár kártérítést követelt. Az amerikai bíróság helyt adott Lucas keresetének, de mivel a brit művésznek nincsenek amerikai érdekeltségei, az ítéletet nem hajtották végre. Lucas ezt követően a brit bírósághoz fordult, kérve, hogy az állapítsa meg a jogsértés tényét.

Erősen felbőszülhettek (talán még zöld disznót is kiáltottak) az Angry Birds fejlesztői, miután szabadalmi jogsértés okán peres eljárás indult ellenük. A rendkívül népszerű madaras játék (amely múlt heti adatok szerint már 300 millió letöltéssel büszkélkedhet) tulajdonosa, a Rovio ellen szabadalmak licencelésével foglalkozó Lodsys nevű cég indított keresetet. A hírt közlő BBC News nem ír arról, pontosan milyen szabadalmat sérthetett a Rovio, de a Lodsys szerint Android és Apple iOs platformokra fejlesztett játékaiban egy általa birtokolt szabadalmat használ érvényes licence nélkül a játékfejlesztő.

Nem a Rovio az egyetlen, amelyet bíróságra citált a Lodsys. Szabadalmi vita okán a cég pert indított az Apple, a Grand Theft Auto-t fejlesztő Take-Two Interactive, az Electronic Arts és az Atari ellen is.