nokamu

Együttműködést vállalt az amerikai kormány illegális gyógyszerértékesítés akadályozására vonatkozó programjában a két óriásvállalat, a Google és a Microsoft. A hamisgyogyszer.hu oldal beszámolója szerint egy olyan non-profit szervezet alakul számítástechnikai, internetes, pénzügyi cégek részvételével, amelynek célja, hogy felszámolják a hamis és illegális gyógykészítményeket értékesítő online patikákat. Az elképzelések szerint a csatlakozó cégek közreműködésével, például a bankkártya tranzakciók korlátozásával vagy a domain nevek zárolásával sikerül ellehetetleníteni az illegális patikák működését.

Az akcióban a Google és a Microsoft mellett a Yahoo, a MasterCard, a Visa, az American Express és a Paypal is részt vesz.

Szakértői becslések szerint a 2010-es évben mintegy 75 milliárd dolláros forgalmat bonyolíthattak a gyógyszerhamisítók. A hamisítványok jelentős részét hivatalosnak és legálisnak tűnő online weboldalakon keresztül értékesítik. Fogyasztásuk veszélyes, mivel ellenőrizetlen körülmények között készülnek, nem megfelelő hatóanyag tartalommal rendelkeznek, továbbá gyakran olyan egészségkárosító összetevőket is tartalmaznak, mint például a ragasztó és a krétapor.

Lendületes - ez a jelző jutott eszembe elsőként az IBM eredetiségigazoló technológiájának reklámját látva. A cég egyike annak - a szerencsére manapság egyre növekvő számú - vállalkozásnak, amely a fogyasztók biztonságát szem előtt tartva eredetiségigazoló technológiákat dolgoz ki.

Ahogy a lenti videóban is látható/hallható a gyógyszerek csomagolásán elhelyezett egyedi azonosító címkék követhetővé teszik a gyógyszerek útját a gyártótól a fogyasztóig, igazolják azok eredetiségét, egyúttal segítenek távol tartani a hamisítványokat a patikák polcairól, és így a gyógyulni vágyó betegektől.

A nyomon követhetőségi rendszer alkalmazása egyébként egyike a gyógyszeriparral szemben egyre határozottabban megfogalmazott elvárásoknak. Az Európai Unió által jelenleg is tárgyalt gyógyszerhamisítás elleni programcsomag is előírná az EU területén gyógyszereket forgalmazó cégek számára, hogy termékeiket a reklámban látható, illetve hasonló működési elvű biztonsági jelzésekkel lássák el. Ezzel is védve engem, mint fogyasztót a hamisítás veszélyeitől.

Az EU-s programról bővebb info itt.

Potencianövelő szerek nőknek? Ennek bizonyára örülnének a pasik, nyílván a nők is, de ahogy a férfiaknak is, úgy a hölgyeknek is érdemes utánanézni, hogy mi az, amit bevennének szexuális életük javítása érdekében. Női Viagra ugyanis ezen a néven még nem került forgalomba, sőt!

A képen látható állítólagos női potencianövelőt az oszakai hatóságok foglalták le egy ellenőrzés során. A készítmény csomagolása, kiszerelése, formája szinte megegyezik a férfiaknak gyártott szerrel, egyedül színével próbálják hangsúlyozni, hogy ezt bizony a nőnek és nem a férfinak kellene bevenni az aktus előtt. Mielőtt azonban bárki is elkezdené keresni a készítményt, jobb, ha tudja, hogy a dobozon gyártóként megjelölt Pfizer NEM gyárt ilyen terméket. Vagyis a gyógyszer hamisítvány, és mint ilyen, nemhogy a vágyat nem fokozza, de fogyasztása könnyen katasztrofális következményekkel járhat.

Kambodzsában és Kongóban üzemelik be a következő gépeket, amelyeket egy európai projekt keretében, kiemelten a harmadik világ fejlődő országainak számára fejlesztettek ki. A gépek forradalmian új módszerekkel, minden korábbinál olcsóbban és gyorsabban képesek megállapítani egy gyógyszer-mintáról, hogy az hamis avagy eredeti-e.

Idén már hallhattunk a programról, mivel Mali-n már sikerrel alkalmazzák az első prototípust az év eleje óta, az azt használó hatóságok tapasztalatait felhasználva fejlesztették ki most ezt a második sorozatot, amit tovább kívánnak módosítani az új vélemények alapján. A gép "érdemeit"  több elismert nemzetközi szaklap megemlítette a 2010-es évben (Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis vagy a Chemistry Today). A kutatásokat, amiket a svájci Genfi Egyetem irányításával több országban folytatnak, a securingpharma.com portál rendszeresen a tudományos közösség vitájának teszi ki, elősegítve a legoptimálisabb tervezést és kivitelezést.

A Kambodzsában működő gépet majd jövő év februárjától, míg a kongóit valamikor a tavaszi időszaktól használják majd élesben az említett országokban. Az ezt követő gépek többekközt Burkina Faso-ban és Irakban lesznek használatban majd a későbbiekben a tervek szerint, míg a további gépek üzembe helyezése folyamatosan történik a közeljövőben.

A gépek árát 150 ezer dollárról, körülbelül 5-7 ezer dollárra sikerült az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően csökkenteni, ezáltal elérhetővé és fenntarthatóvá tenni ezt a technikát a gyógyszerhamisítástól leginkább súlytott harmadik világ beli országok számára.

Mi a hamis gyógyszer?

A hamis gyógyszernek a mai napig nincs egységes definíciója. Közös azonban a meghatározásokban, hogy forgalmazójuk valótlant állít hatásairól, hatóanyagáról és összetételéről vagy eredetéről.

A leggyakrabban hamisított készítmények az úgynevezett életmód-gyógyszerek, elsősorban a merevedési zavarokra felírható készítmények, a fogyást segítő orvosságok, testépítő hormonok és étrend-kiegészítők. Azonban gyakori a szív-és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló és az antivirális készítmények, antibiotikumok hamisítása is.

A hamis gyógyszer általában olcsóbb mint az eredeti – de nem minden esetben. Az internetről rendelhető életmód-gyógyszerek esetében a névtelenség és arctalanság biztosításának ígérete lehet vonzó a gyanútlan vásárlók számára, nem az alacsony ár.

A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet, tizennégy okot tesz felelőssé, amiért a hamis gyógyszerek gyártása és kereskedelme világszerte jövedelmező üzletág lehet.

1. Egyes államok és kormányok nem ismerik el a probléma létét és jelentőségét.
2. Elégtelen a nemzetközi jogi szabályozás keretrendszere, nem elég súlyosak a büntetési tételek.
3. Gyenge az adminisztratív háttér, hiányzik a kellő kapacitás a nagyszámú ellenőrzéshez és az ügyek végig viteléhez.
4. A gyógyszerek gyártásának, kereskedelmének ellenőrzése nem megfelelő.
5. Az ellenőrző és bűnüldöző hatóságok munkája közötti gyenge az összehangoltság, akadozik az információcsere.
6. Alacsony fokú az együttműködés a magán- és a közszféra szereplői között.
7. Akadályozott a hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a megbízható gyógyszerekhez.
8. Írástudatlanság és szegénység.
9. Nem megfelelő társadalombiztosítási modellek.
10. Az egészségügyi helyett a gazdaságossági szempontokra fókuszáló nemzeti gyógyszerpolitikák.
11. Elaprózott értékesítési csatornák.
12. Jogilag „senki földjén” található kereskedési helyek.
13. Szabályozatlan internetes kereskedelem.
14. Szabályozatlan kiszervezett gyártási műveletek.

Special Offer! 70% off! What a sale! Low price Viagra! Tegye fel a kezét, aki nem kapott még ilyen tárgyú levélszemetet! Többségünk persze morcos szemöldökrándulással kitörli az üzenetet, mások viszont bedőlnek. Miért? Mert olcsó, mert kényelmes, mert egyszerű, és mert nem tudják, hogy halálos lehet.

Nemrég készült egy tanulmány a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából, amely riasztó adatokat közöl. A kutatók szerint ugyanis félmillió  honfitársunk van, aki spórolni szeretne, a kényelmes és egyszerű utat keresni, és jó eséllyel tényleg nem tudja, hogy a levélszemét nem épp a legális kereskedők, és legfőképpen nem a hivatalos patikák hirdetési módja. Ők úgy gondolják, hogy egy kattintással megspórolnak egy utat az orvoshoz, kikerülik a panaszokra vonatkozó, netán kínos kérdéseket, ráadásul még a gyógyszertári árhoz képest is megtakarítanak néhány forintot. Aztán beszedik a gyógyszert, és a történet nem happy end-el végződik.

Persze nem csak a spamekben hirdetett gyógyszerekre igaz az állítás, miszerint halálos is lehet. Számtalan illegális patika működik a világhálón, amelyek jórészt hamis gyógyszereket kínálnak. A HENT álláspontja szerint ennek oka, hogy elképesztő üzlet rejlik a gyógyszerhamisításban: a hamis pirulák előállítási költsége töredéke annak, mint ami az eredeti gyártókat terheli, hiszen a hamisítók bizonyos összetevőkre, higiéniára, megfelelő eszközökre, biztonságos tárolásra, minőségellenőrzésre nem költenek, így az értékesítés után hihetetlen profitot realizálnak. A sajátos üzleti érzékkel rendelkező hamisítók a világ egyre nagyobb részére terjesztik ki „vállalkozásukat” – ami egykor csak a harmadik világ problémája volt, az ma már a gazdagoknak, fejletteknek is komoly fejtörést okoz.

Egy 2010-es tanulmány szerint mintegy 77 millió európai kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket. A jelentés szerint Nyugat-Európában a fogyasztók évente mintegy 10,5 milliárd eurót költenek olyan receptköteles gyógyszerekre, amelyeket illegális forrásból, elsősorban az interneten keresztül orvosi ajánlás és recept nélkül szereznek be. Mivel az ilyen pirulák – szakértői becslések szerint – 90 százaléka hamis, elképzelni is nehéz, mekkora hasznot jelent mindez a hamisítóknak.

A HENT úgy látja, azzal tudja megvédeni a magyarokat, ha elmagyarázza nekik, mi a probléma azzal, ha nem tudatos vásárlóként viselkednek. Vonatkozó kampányát második éve futtatja. A HENT most egy kisfilmet és egy reklámfilmet készített (ez utóbbi a tévében is látható), amely elég egyértelműen közli, mi is itt a probléma. Tessék megnézni, és okulni!