nokamu

Mindenki ismeri Madonna Material Girl című számát (alább meg is hallgathatjátok, amíg elolvassátok a bejegyzést). Ezt a két szót mindenki a popzene nagyasszonyához köti, éppen ezért érdekes az a bírósági ítélet, amiről friss hírében ír a Hollywood Reporter. Madonna ugyanis védjegyjogi vitába bonyolódott egy Los Angeles-i ruházati céggel, vajon ki birtokolja a Material Girl védjegyet.

A LA Triumph cég 1997 óta értékesít "Material Girl" márkajelzésű ruhákat, ráadásul az elnevezést védjegyként is regisztrálta. Madonna és cége, a Material Girl Brand viszont azt állította, övé a védjegy, mivel a kifejezést a popikon használta először 1985-ben megjelent dalában. Az énekesnő a bírósági meghallgatáson közölte, ő maga a Material Girl. 

Az eljáró bíró ítéletében elutasította Madonna érvelését. A bíró állásfoglalása szerint egy sikeres dal önmagában még nem képez védjegyet. Ugyanígy nem jogosít fel a kizárólagos védjegyhasználatra az sem, hogy a dal sikerének köszönhetően Madonna a nyolcvanas években 85 millió dollár értékű Material Girl zenei szuvenírt adott el. 

A bíró ugyanakkor helyt adott annak a kérelemnek, hogy egy októberi meghallgatáson újratárgyalják a merchandise értékesítés kérdését. Ha akkor is az LA Triumph mellett foglal állást a bíróság, akkor könnyen lehet, hogy a Material Girl Brand névváltoztatásra kényszerül.

Kép forrása: Wikipédia

Nem egyszer írtuk már, és valószínűleg fogjuk is még, hogy Kínában tényleg mindent, de mindent hamisítanak. Ennek egyik ékes példája volt két nappal ezelőtti írásunk az IKEA utánzatról, amelyről mai gyűjtésünkben is megemlékezünk. Hogy tovább bizonyítsuk állításunkat, nézzük egy TOP10-es gyűjtést arról, mi nem kerüli el a kínai hamisítók figyelmét!

1. Alig néhány ezer kilométerre a Szajna partjától, Tianducheng város közterületén gyönyörködhetnek a kínaiak az Eiffel-torony csodás látványában...

2. Nem csak Európa ékességei, de az USA építészeti remekei is vonzóak a kínai szem számára. Wuxi és Fuyang városának építészeit például erősen inspirálta az amerikai Capitolium, ahogy az alábbi városháza képén is látható. Hangzhou régióban egyébként egy iparmágnás a Fehér Ház mását építtette meg otthonául a Washington emlékművel és a Mount Rushmore szobraival egyetemben.

A film forgalmazásának felfüggesztését szeretné elérni a Church of God keresztény mozgalom, amely a napokban indított eljárást a Salvation Boulevard forgalmazói ellen. A világszerte mintegy 150 országban jelen lévő Church of God a szervezet megalapításának 100. évfordulója óta, azaz immár 25 éve használja azt a logót, amellyel a mozgalom képviselői szerint a filmben visszaélnek.

A szervezet szerint a közösség logója, pontosabban annak tükrözött változata jelenik meg a vígjátékban szereplő egyház jelképeként. A filmben Pierce Brosnan alakítja Dan atyát, aki meglehetősen szokatlan módszerekkel üzleti vállalkozássá fejleszti egyházközségét. Ennek az egyházközségnek a logója az, ami szinte megegyezik a Church of God védjegyével.

A keresztény hitközösség 2010-ben szerezte meg a védjegyoltalmat a körbeölelt keresztet formázó logóra. (Lásd jobb fölső sarok)

A film egy-egy képkockája

A mozgalom képviselői szerint a logó filmbeli felhasználása védjegyjogi jogsértésnek minősül, ezért pert indítottak a gyártó Sony Pictures, Mandalay Pictures és IFC Films, valamint a forgalmazó Comcast ellen. Keresetükben kérik a bíróságtól, hogy rendelje el a film forgalmazásának megszüntetését.

Nem ez az első eset, hogy prominens hollywoodi stúdió ellen védjegyjogi per indul. Legutóbb a Mike Tyson ismert arctetoválását készítő tetoválómester perelte a Warner Bros-t. Meglátása szerint ugyanis a stúdió illetéktelenül használja a bokszolónak rajzolt tetkót a Másnaposok 2 című filmben.

Senkinek sem kívánunk olyan kellemetlen élményt a nyári fesztiválszezonban, hogy a belépésnél derüljön ki, jegye hamisítvány, ezért nem engedik be... Mivel a belépőket többnyire csak egy darab vonalkódos papír képezi, hamisításuk nem túl nehéz. Még akkor sem jelentős a kihívás, ha vízjellel, hologrammal vagy más biztonsági címkézéssel vannak ellátva. Ezek meglétére ugyanis a vásárlók kevéssé figyelnek, így könnyen átverhetők.

Egy brit felmérés szerint 50-ből egy fesztiválozó kerül ilyen helyzetbe. A Viagogo kutatása szerint tavaly 67 ezren jártak pórul a szigetországban, idén akár 100 ezren is lehetnek. A felmérés szerint a jegyhamisítók évente 30 millió fontot keresnek, ennek nagy részét a nyári szezonban, mivel fő célpontjaik a V festival és a Glastonbury fesztivál látogatói.

Tehát a tanácsunk: vásároljatok koncert- és fesztiválbelépőt megbízható online kereskedőknél, hivatalos viszonteladóknál vagy közvetlenül a helyszínen. Inkább ne vegyetek jegyet a helyszín környékén lézengő jegyüzérektől, és a gyanúsan olcsó hirdetéseket is kerüljétek. Vásárlásnál pedig ellenőrizzétek, hogy a jegy nem sérült-e, nincsenek-e nyomtatási hibái, biztonsági jelzések vannak-e rajta. 

Mondja valaki, hogy a kínai üzletemberek nem ragadnak meg minden lehetőséget! Bár sokan a terrorizmusra asszociálnak Oszama bin Laden nevének hallatán, Kínában többeknek az ex al-Kaida vezér ismertségének kihasználása jutott eszébe... A helyi szellemi tulajdonvédelmi hivatal közleménye szerint a terroristavezér halálának másnapján már tucatnyi regisztrációs kérelem érkezett a helyi védjegyirodákhoz, hogy bin Laden nevét mind angol, mind különböző kínai átírásának formájában levédessék. Sőt, a hivatalhoz az al-Kaida nevének kínai átírására (Ji Di) is érkezett védjegykérelem.

Ami azt illeti, nem ez az első alkalom, hogy kínai kereskedők bin Laden nevét kívánják használni védjegyként. 2001-ben két kérelmezőt utasítottak el az illetékes hivatalok, akik 1. ruházati termék márkaneveként, 2. kozmetikai termékcsalád márkaneveként kívánták használni a közismert nevet.

Egy Zhejiang tartományi védjegyügynökség vezetője szerint bin Laden halálának bejelentését követően csak a tartományban több mint 100 védjegykérelem érkezett, ő személyesen is mintegy 20 kérelmezővel konzultált.

A "leleményes" üzletemberek többnyire fiatalok, zömmel online boltok tulajdonosai, akik remélik, hogy a név ismertségével még jobban fellendíthetik saját forgalmukat. A kérelmezők termékei között farsangi maszkok, autómatricák, hamutartók és celeb figurák is szerepelnek.

Igyekezetük ellenére azonban egyik kérelmező sem tudhatja majd magáénak a bin Laden védjegyet. A kínai jogszabályok szerint ugyanis az olyan termékek, amelyek káros hatásúak lehetnek, a közjó és a közmorál ellen valók nem kaphatnak védjegyoltalmat.