nokamu

A jogi útvesztő fogalma elég helytállónak tűnik mai hírünk alapján. A The Holywood Reporter számol be egy érdekes jogi esetről, amelynek főszereplői a Battlefield játékokat fejlesztő Electronic Arts (EA) és a harcászati gépeket gyártó Textron. A két cég ugyanis vitába került egymással, sérti-e a Textron jogait, ha a videójátékokban az általa gyártott helikopterekkel azonos megjelenésű harcászati eszközöket rajzolnak a grafikusok.

Korábban az EA és a Textron már pereskedett egymással, akkor az utóbbi védjegyjogi jogsértéssel vádolta az előbbit. A felek 2008-ban peren kívül egyeztek meg egymással. Most azonban a Textron ismét perrel fenyegeti a fejlesztőt, mondván árukülsőre (trade dress) vonatkozó jogait sérti, hogy a Battlefield 3 játékban megjelenő helikopterek éppúgy néznek ki, mint amelyeket a cég harcászati célokra gyárt.

Balra a Textron Viperája, jobbra a Battlefield-ben megjelenő jármű

Az EA, hogy elébe menjen a pernek, maga fordult a bírósághoz, kérve a testületet, mondja ki, hogy ilyen esetekben a másolás nem sérti a gyártó kereskedelmi érdekeit. Az EA szerint a H-1Z Viper, a UH-1Y és a V-22 Osprey helikopterek szerepeltetése a játékban nem jogellenes, sőt, a játékok csomagolásán a jogszabályoknak eleget téve fel is tüntetik, hogy a Battlefield-ben megjelenő fegyverek és egyéb harcászati eszközök valós eszközökkel való hasonlósága nem feltételez a két cég között kereskedelmi kapcsolatot.

(Via: THR)

Döbbenetesen élethű Steve Jobs babával rukkolt elő egy kínai gyártó, az In Icons, aminek természetesen nem örül az Apple.  Az almás cég a terjesztés felfüggesztését kéri, arra hivatkozva, hogy „bármely játék, amely a cég logójával, a céghez kapcsolódó személlyel, annak termékének megjelenésével való hasonlóságot mutat, sérti az Apple jogait”.

Az 1:6 méretarányú műanyag figura egyébként, annyira valósághű, hogy az már szinte ijesztő. Az eBay-en 135 dollárért hirdetett mini Jobs csomagban van egy kék farmer barna övvel, egy fekete garbó, egy pár sportcipő, egy kereklencsés szemüveg, két alma (az egyikből egy falat hiányzik), egy bárszék és egy karikagyűrű. A baba végtagjai mozgathatók, kezei cserélhetők, így a figura a kívánt ikonikus Jobs-pózokba (prezentáció, állon támaszkodás, alma a kézben) állítható be.

Az In Icons 2012 februárjától forgalmazná a figurát, hacsak azt az Apple jogászai meg nem akadályozzák.  Ez egyébként 2010-ben egy másik gyártó Steve Jobs figurája esetében sikerült nekik, miután a kaliforniai törvények kimondják, egy személy nevének vagy arcképének termékeken való szerepeltetése az adott személy engedélye nélkül törvénysértésnek minősül. Steve Jobs halálával azonban egy új jogi helyzet állt elő, hiszen a volt Apple vezér sajnálatos módon már nem adhat vagy tagadhat meg ilyen engedélyt.

Hogy mi lesz a Jobs-babák sorsa, még kérdéses. Az In Icons vezetője, Tandy Cheung közölte, a gyártás már zajlik, ezért nem fogják visszavonni a figurát a piacról. Hozzátette, hongkongi ügyvédeivel konzultálva úgy véli, nem sérti az Apple jogait mindaddig, amíg a babával együtt nem szerepeltet Apple terméket is. Ezt pedig nem teszi. Érveik szerint Steve Jobs egy celebritás, nem egy termék, így személye nem védhető szerzői joggal.

Mivel az In Icons terméke esetében egyértelmű, hogy az Apple és Jobs ismertségének kihasználásán alapuló profitszerzés a cél, ha a bíróság elé kerül az ügy, érdekes lesz, milyen jogszabályokra, jogvédelmi kategóriákra hivatkozik majd egyik és másik fél.

(Via: Telegraph, The Next Web) 

Kis összegzéssel tervezzük zárni az évet, így ennek előfutáraként visszatérünk népszerű témánkhoz, a hamis márkanevekről közölt gyűjtésekhez. Ezúttal egy olyan összeállítást találtunk, ami a hamisítványt az eredeti márka logójával együtt közli, így könnyedén összevethető a hasonlóság.

Gyűjtésünkben ezúttal is elferdített márkanevek szerepelnek, de ha jól megnézitek, láthatjátok, mennyire odafigyelnek a hamisítók arra, hogy a termék megtévesztő legyen. Az Adidasból ugyan daiads lesz, de a logó és a betűtípus marad...

1. Dolce vs. Docha

Érdekes védjegyjogi csatározásról olvastunk a kínai szellemitulajdon-védelmi hivatal honlapján. A kínai fogyasztókat is etető McDonald's véli úgy, visszaélés történt saját védjegye, a piros alapon sárga M betűvel. Történt ugyanis, hogy a kínai szabadalmi hivatal bejegyzett egy védjegyet, amelyet a Wonderful márkanév kezdőbetűjeként egy nagy W képez, piros alapon sárga színnel festve...

A kép ugyan fekete fehér, de a hasonlóság így is egyértelmű...

A McDonald's első körben kérte a szabadalmi hivatalt, bírálná felül döntését. A gyorsétterem lánc szerint ugyanis a logó megjelenítése a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, és a hamburger kedvelők könnyen hihetik azt, a két vállalkozás között kapcsolat van. A hivatal válaszul korlátozta a 'W' védjegy alkalmazhatóságát: élelmiszeripari szektorban, konkrétan éttermek, kávézók, bárok és teaházak üzemeltetéséhez nem használhatja a jogtulajdonos, minden más szektorban azonban igen.

A "Meki" nem meglepő módon, nem elégedett a döntéssel, ezért bírósághoz fordult, hogy sok év munkájával felépített márkáját megvédje. Keresete szerint a Wonderful szándékosan használja ugyanazzal a megjelenítéssel saját márkanevét, hogy a McDonald's által kivívott ismertséget saját hasznára fordítsa. A W persze nem ért egyet a vádakkal, érvelése szerint logója a kínai ABC egy betűje, és nem egy fejre állított M betű.

Meglátjuk, mit mond majd a bíróság: a W az M-e?

(Via: ChinaIPR)

Ügyesen lavírozott egy Svédországban érdekelt vállalkozó - különböző alkoholos italok, főleg persze rumok számára levédette a The Pirate Bay márkanevet. Gondoltátok volna, hogy a TPB neve nincs levédetve?

Tehát, a TorrentFreak híre szerint Colin Scragg gondolt egyet, és úgy döntött, kihasználja a kalózportál ismertségét, és a kalózok hullámát meglovagolva próbál meg az alkoholos italok piacán érvényesülni. Mint mondja, 2009-ben, mikor a The Pirate Bay alapítóit elítélte a svéd bíróság, majd a Global Gaming Factory X bejelentette, hogy megvásárolná az oldalt, akkora médiafelhajtás volt a TPB körül, ami garantálta, hogy a név a világ szinte minden táján ismertté váljon. Ekkor kiderítette, hogy a név nincs még levédetve, így a maga hasznára elindította a folyamatot.

Az igény persze akadályba ütközött, de ami meglepő, hogy nem a The Pirate Bay részéről, hanem a skót Captain Morgan gyártójától, aki sérelmezte, hogy a Pirate Bay márkanév egy ital esetében összekeverhető lenne saját terméke, a Parrot Bay rum nevével. Némi jogvita után azonban Scragg sikerrel járt, megkapta a The Pirate Bay márkanevet, amelyet védjegyként, rumok, röviditalok és sörök gyártása és terjesztése esetében is használhat.

Cloin Scragg az ismert kalózhajóval címkézett palackkal a kezében (Forrás: realtid.se)

Némi fennakadás azért még akadt a dologban. Amikor a vállalkozó elindította a védjegykérelmi folyamatot, még egy alkoholos italokkal foglalkozó vállalkozás alkalmazásában állt, a kérelmet azonban nem a cég, hanem a maga nevében nyújtotta be. Ez persze összekülönbözést eredményezett felettesei és közte, amelynek eredményekén megvált munkaadójától. Most hogy független és nulla marketing befektetés nélkül egy világmárka tulajdonosa lett, már csak az a kérdés, ki tudja-e használni a lehetőséget, illetve, hogy mikor bukkannak fel az aranybarna italt tartalmazó TPB-s palackok a boltok polcain…