nokamu

Szabadalmi jogsértés gyanújával kívánna eljárást indítani az Apple a Kodak ellen, az illetékes bíróság azonban egyelőre elutasította az almás cég keresetét. Az ok: nem lenne tisztességes egy csőd szélén álló cég ellen pereskedni.

Az Apple az LCD kijelzők előnézeti képmegjelenítési technológiájára vonatkozóan próbálna szabadalom bitorlás gyanújával eljárást kezdeményezni. A cég szerint ugyanis a Kodak illetéktelenül szabadalmaztatott egy vonatkozó eljárást, és így jogtalanul szerepelteti szabadalmi portfoliójában.

A Kodak ez év januárjában kért csődvédelmet, bejelentve, hogy értékesíteni kívánja 1100 tételből álló, digitális képalkotási eljárásokra vonatkozó szabadalmait, amelyek összértékét 2,6 milliárd dollárra becsülik. Az Apple ennek kapcsán fordult a csődeljárásokkal foglalkozó amerikai bírósághoz, kérve, hagyják jóvá, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnál (International Trade Commission, ITC) panaszt tegyen a Kodak ellen. Ahogy a bevezetőben írtuk, a Kodak csődvédelmével foglalkozó bíró elutasította a keresetet, így az Apple-nek ki kell várnia a Kodak helyzetének alakulását, mielőtt egyes szabadalmainak legalitását ismét megvétózza.

(Via: IPR China)

Világszerte ismert és szeretett játékokká váltak, de az alábbi képsorozat pontosan mutatja, mindnek milyen egyszerű ötlet állt a hátterében. A Daily Mail cikkében közkedvelt játékok szabadalmi leírását válogatta össze ennek bemutatásához. Ezeket persze mind hamisítják, de most tisztelegjünk kicsit az alkotók előtt az eredeti koncepciók áttekintésével.

Egyszerű ötlet, de mindenki imádja! A Lego megalkotójának fia, Ole Kirk Christiansen 1958-ban nyújtotta be szabadalmi kérelmét az egymásba pattintható építőkockákhoz. A játék ma már több mint 130 országban kapható és egyre ambiciózusabb építmények megalkotására ösztönzi a rajongókat. A szabadalmi leíráson a kockák szerkezetének részletes leírása látható.

Erősen felbőszülhettek (talán még zöld disznót is kiáltottak) az Angry Birds fejlesztői, miután szabadalmi jogsértés okán peres eljárás indult ellenük. A rendkívül népszerű madaras játék (amely múlt heti adatok szerint már 300 millió letöltéssel büszkélkedhet) tulajdonosa, a Rovio ellen szabadalmak licencelésével foglalkozó Lodsys nevű cég indított keresetet. A hírt közlő BBC News nem ír arról, pontosan milyen szabadalmat sérthetett a Rovio, de a Lodsys szerint Android és Apple iOs platformokra fejlesztett játékaiban egy általa birtokolt szabadalmat használ érvényes licence nélkül a játékfejlesztő.

Nem a Rovio az egyetlen, amelyet bíróságra citált a Lodsys. Szabadalmi vita okán a cég pert indított az Apple, a Grand Theft Auto-t fejlesztő Take-Two Interactive, az Electronic Arts és az Atari ellen is.

Mai történetünk az innovatív, társadalmi hasznosságot remélő új ötletekkel való visszaélésről szól. Hallottatok már a Vapur nevű cég anti-üveg (Anti-Bottle) termékéről? Bevalljuk, még mi sem, de már tudjuk, hogy hamisítják.

A 2009-ben alapított Vapur azzal a szándékkal látott neki a munkának, hogy egy olyan italos palackot hoz létre, pontosabban anti-palackot dolgoz ki, amely a csapvíz hordozhatóságát teszi lehetővé, népszerűsítve ezzel annak fogyasztását. A termék összehajtható (így üresen kis helyet foglal), rugalmas, újra felhasználható és környezetbarát, nagyon tartós, mosogatógépben mosható, és nem tartalmazza azt a BPA nevű vegyületet, ami a műanyagpalackokból szivárogva károsíthatja egészségünket. Jelenleg az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és néhány európai országban kapható, ahol a celebeknek, sportolóknak és zöld aktivistáknak köszönhetően meglehetősen nagy hírnévnek örvend.  

Szóval a szándék mögötte jó, a cél nemes, ami nem jó és nem nemes az az, hogy még az ilyen pozitív termékötleteket is hamisítják. A Vapur a közelmúltban nyújtott be bírósági keresetet egy cég ellen, amely a Vapur márkanevével, azonos megjelenésű palackokat gyárt és terjeszt. A keresetben a jogtulajdonos hamisítás, szabadalmi jogsértés és formatervezési mintaoltalom megsértésének megállapítását kéri a bíróságtól. A keresetben megnevezett cég Kínában készítetti a hamis anti-üvegeket, és Ázsiában, valamint Észak-Amerikában forgalmazza őket.

Balra az igazi, jobbra a hamis

Szóval, ha esetleg valahol vennétek anti-üveget, jól nézzétek meg, hogy igazi-e. Itt a Vapur blogján van is néhány jó tanács, hogy mire kell figyelni: ilyen például a gyártási hely, a kupak/karabiner minősége, szerepel-e a márkanév mellett a TM szimbólum vagy megáll-e a csomagolás a talpán.

Sokat olvasni arról, hogy egyik, másik BitTorrent kliens ellen peres eljárás indul, mert a rendszeren terjesztett tartalmak illegálisan vannak közölve, sértve ezzel a szerzők jogait. Újdonság azonban annak a lehetősége, hogy a BitTorrent rendszer már önmagában jogsértő lenne. Egy San Francisco-i cég azonban ezt állítja.

A Tranz-Send Broadcasting Network a napokban nyújtott be keresetet az amerikai bíróságra azzal az érveléssel, hogy a BitTorrent a vállalkozás tulajdonában álló szabadalmat sért. Állásfoglalásuk szerint a cég 1999-ben adott be szabadalmi kérelmet egy fájlcserélő szabványra vonatkozóan. Az oltalmat 2007-ben kapták meg.

A kérdéses szabadalom egy olyan fájlcserélő rendszert ír le, amelynek főbb elemei az adatbázis, a kliensek és szerverek. A szerver adaptív módon a letölteni kívánt adatokat egy vagy több klienstől fogadja, az adatokat a hálózatnak és az elérési pontoknak megfelelő optimális adatátviteli sebességet meghatározva továbbítja. Most a bíróságon múlik annak eldöntése, hogy ezzel a szabadalmi leírással azonosan működik-e a BitTorrent, és így jogsértő-e a rendszer.

Ha a bíróság úgy találja, hogy igen, az alapjaiban megingatná a BitTorrent működését. Csak képzeljük el azt a helyzetet, hogy BitTorrent 100 millió felhasználója által indított minden egyes letöltés után jogdíjat kell fizessen...