nokamu

Ez a megállapítása annak a kaliforniai bírónak, aki azt a kérdést vizsgálta, védhető-e szerzői jog által a Denevérember autójának formatervezése. Az eljárást a Batman-jogokat birtokló DC Comics kezdeményezte Mark Towles ellen, aki Gotham Garage nevű üzletén keresztül a híres Batmobil replikáit értékesítette. Mostanáig.

A DC Comics szerint a Gotham Garage kereskedelmi tevékenysége jogsértő, és ennek az érvelésnek a bíró helyt adott. Bár az amerikai jogszabályok másképp rendelkeznek a használati tárgyakat érintő jogvédelemről, a bíróság megállapítása szerint az ezeken található nem funkcionális elemek formatervezése jogvédelem alá helyezhető. A bíró szerint a Batmobil tehát különleges, egyedien megkülönböztető dizájnnal bír, amely a közlekedési célhoz nem ad hozzá, ellenben szellemi terméknek minősül.

Hasonló ítélet született tavaly decemberben is egy másik ügyben, amely szuperhősök ruhájának jogvédelmét vizsgálta. E szerint a ruha, mint használati tárgy nem jogvédett termék, ellenben a nem funkcionális elemek, mint a színek összeállítása, mintázat, ami az egyediségét meghatározza, igen. Tehát, Batmannek nem csak az autója, de a ruhája is védett!

(Via: The Hollywood Reporter)

A zeneipar kalózkodással szembeni stratégiáját kritizálta a napokban a milliók által kedvelt Angry Birds játékot fejlesztő Rovio ügyvezetője. Mikael Hed a Cannes-ban rendezett Midem konferencián fejtette ki véleményét a szerzői jogsértésekről, amelyből kiderült, a cég inkább rajongói bázisának növelését látja a kalózokban, s nem az ellenségét.

Hed szerint a cégnek akad problémája a kalózokkal, főleg az ázsiai piacokon, ahol tonna számra kerülnek forgalomba engedély nélkül a játékhoz kapcsolódó termékek. A Rovio ugyanakkor úgy véli, azokat az eseteket kivéve, amelyek a márka hírnevét rontják, illetve a felhasználóknak kárt okoznak, időpocsékolás a kalózokat bíróságra citálni. Mint mondta, "a kalózkodás talán nem is olyan rossz dolog", sőt növelheti forgalmukat.

Az ügyvezető elismeri, hogy a kalóz termékek értékesítése nem jelent a cég számára bevételt, de megpróbálják úgy felfogni, hogy az a kieső összeg az, amit nekik maguknak már nem kell reklám tevékenységre költeni. Hed kiemelte, meglátása szerint a zeneipari "rémesen" kezeli a kalózkodást, és épp a zenekiadók tapasztalatai alapján döntöttek úgy, nem felhasználókként, hanem rajongókként tekintenek fogyasztóikra. Úgy vélik ugyanis, a Rovio mindaddig növekedhetik, amíg nő a rajongótáboruk, ha ezt elveszítik, akkor viszont lehúzhatják a rolót.

(Via: Techradar)

Három csíkos logójával az Adidas az egyik legismertebb és legkeresettebb márka a világon. Nem meglepő, hogy a hamisítók előszeretettel másolják nevét, védjegyét. Gyakori, hogy utánzataik esetében a név elferdítésnek nevezett trükköt alkalmazzák, vagyis egy-két betűt kicserélnek, megcserélnek, de épp csak annyit módosítanak, hogy a márkanév még biztosan hasonlítson, és első pillantásra elég megtévesztő legyen.

A ma közölt videóban egy olyan gyűjtést mutatunk, amely az Adidas márkanevén alapuló névváltozatokból szemezget: a sor az abdids-tól az adibas-on át a sdidsa-ig terjed. Jaj!

Ezzel a felhívással készült drámai hangvételű figyelemfelkeltő videó. Mint az kiderül, a hamisítávnyok gyakran sokkal több káros anyagot tartalmaznak az eredeti cigarettánál, és olyasmi is előfordulhat bennük ami az ellenőrzött termékekeben nem: penész, emberi fekália, rovarpeték vagy épp döglött legyek.

Arra a kritikára válaszul, hogy ők csak elvesznek, de nem adnak, saját könyvet adott ki az amerikai Kalózpárt a napokban. A No Safe Harbor címet viselő könyv tulajdonképpen egy tanulmánykötet, amely több szerző hozzájárulásával a párt három témája köré épül fel. Ezek a szellemi tulajdon, a magántitok és a kormányzati elszámoltathatóság.

A könyvet papírkötésben az Amazon oldalán lehet megvásárolni 10 dollár körüli áron, de persze különböző formátumokban ingyen is letölthetővé tették. A kötetben 20 esszé olvasható 16 szerző, többek között Rick Falkvinge, az első kalózpárt alapítójának tollából. Falkvinge egyébként a szerzői jog történetéről ír.

A könyv társzerkesztője, és írója Andrew Norton szerint a kötettel azoknak szeretnének segítséget nyújtani, akik útmutatót keresnek a szerzői joggal kapcsolatos kormányzati intézkedések, javaslatok, tervek útvesztőjében.

(Via: TorrentFreak)