nokamu

Ez már tényleg az egyik legszégyentelenebb módja annak, ahogy a gyanútlan és túlságosan jóhiszemű vásárlókat megpróbálják átverni a hamisítók! Az amerikai hatóságok a napokban fogtak el egy bűnöző párost, akik hamis "hordozható számítógépekkel kereskedtek". Mint kiderült, míg az általuk eladott dobozok a csomagolásuk szerint egy 17 colos Apple gépet tartalmaznak, valójában ezek csak egy megfelelő vastagságú irattartó mappát, és egy elektromos kábelt rejtettek.

Tanulság: jól gondoljuk meg, hogy hol és kitől érdemes nagyobb értékű elektronikai eszközt venni, és ne dőljünk be a rendkívül vonzó árnak, még ha abban is reménykedünk, hogy "leesett", nem pedig hamis...

Forrás: The Mississippi Link

Lehet-e női neve egy autónak? Ezt a kérdést boncolgatta a francia bíróság egy peres eljárás során, amelynek eredményeként úgy döntött, az autógyártók nyugodtan adhatnak személynevet új kreálmányaiknak.

Az ügy apropója, hogy a Renault a Zoe nevet adta 2012-ben forgalomba kerülő új elektromos autójának. A cég ellen azonban pert indított egy 2 és egy 8 éves kislány családja, akik a Zoe Renault nevet viselik. (A családok csak névrokonságban állnak az autógyárral.) A szülők és ügyvédjük szerint, ha a cég a lányok nevét adja autójának, az a gyerekek életére rossz hatással lehet, és számos inzultussal kell majd szembesülniük: "Láthatom a légzsákod?" avagy "Formás a lökhárítód!"

A bíróság az ügyben az autógyártónak adott igazat. Döntése szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy a névadás közvetlen és komoly kárt okozna akár a két kislánynak, akár bármely Zoe nevet viselő hölgynek. Ezt a nevet egyébként Franciaországban mintegy 35 ezer nő viseli.

Íme Zoe, ahogy a párizsi Motor Show 2010 vendégei láthatták:

A Cable One amerikai internetszolgáltató felfüggesztette egyik előfizetője internet hozzáférését, miután bejelentést kapott egy filmstúdiótól, miszerint az érintett előfizetőhöz tartozó IP-címen keresztül illegálisan töltöttek le egy filmet, amelynek szerzői jogait ők birtokolják. Az érintett - erősen középkorú - hölgy panaszt tett, állítása szerint azt sem tudja, hogyan lehet filmet letölteni az internetről. A Cable One szakértői megvizsgálták az esetet, és megállapították, hogy nem a hölgy a tettes, hálózatát minden bizonnyal feltörték, hogy másra terheljék a kalózkodás felelősségét. A Cable One mégis az előfizetőjével szemben alkalmazta a szankciót. Nos, akkor kié a felelősség? Az internetszolgáltató szerint mindenképpen a hölgyé, érvelésük szerint előfizetőként az ő felelőssége lenne, hogy az internetkapcsolata védelmét - legalább jelszóval - biztosítsa. A jelszavas védelmet a cég elvárásként is megfogalmazza előfizetőivel szemben.

Mondhatnám, hogy a Cable One reakciója túlzott, de az is igaz, hogy saját internethálózatunk védelme a mi felelősségünk is, ennek elmulásztása, a mi hibánk.  Ha legalább az alapvető biztonsági beállításokat használjuk, akkor persze, hasonló esetben már van mi alapján védekezni.

A kérdés egyébként számos kalózkodás elleni intézkedés kapcsán felmerült. Az amerikai bíróság  egy másik ügy miatt is épp azt a kérdést vizsgálja, kit terhel a jogsértés felelőssége, ha azt egy nem biztonságos hálózaton követték el. A francia jogszabályok ugyanakkor már kötelezik a fogyasztókat, hogy Wifi rendszerüket az alapvető biztonsági beállításokkal védjék, de tájékoztató kampányok keretében segítenek is a lehetséges módokat ismertetni a fogyasztókkal. Megjegyzem, nagyon helyesen. Internetkapcsolatunk biztonságossága a mi érdekünk is, hiszen illetéktelen hozzáférés esetén nem csak a fenti esetre lehet példa, de a hackerek személyes adatainkhoz is hozzáférhetnek, amely igen kellemetlen visszaélésekre adhat lehetőséget.

Ha valakit érdekelne az eredeti hír és a hölgy sztorija, íme:

Lendületes - ez a jelző jutott eszembe elsőként az IBM eredetiségigazoló technológiájának reklámját látva. A cég egyike annak - a szerencsére manapság egyre növekvő számú - vállalkozásnak, amely a fogyasztók biztonságát szem előtt tartva eredetiségigazoló technológiákat dolgoz ki.

Ahogy a lenti videóban is látható/hallható a gyógyszerek csomagolásán elhelyezett egyedi azonosító címkék követhetővé teszik a gyógyszerek útját a gyártótól a fogyasztóig, igazolják azok eredetiségét, egyúttal segítenek távol tartani a hamisítványokat a patikák polcairól, és így a gyógyulni vágyó betegektől.

A nyomon követhetőségi rendszer alkalmazása egyébként egyike a gyógyszeriparral szemben egyre határozottabban megfogalmazott elvárásoknak. Az Európai Unió által jelenleg is tárgyalt gyógyszerhamisítás elleni programcsomag is előírná az EU területén gyógyszereket forgalmazó cégek számára, hogy termékeiket a reklámban látható, illetve hasonló működési elvű biztonsági jelzésekkel lássák el. Ezzel is védve engem, mint fogyasztót a hamisítás veszélyeitől.

Az EU-s programról bővebb info itt.

Érdekes kezdeményezésről olvastam az imént az Origo Filmklub friss cikkében. Az interjúban a a magyarhangya nevű projekt kezdeményezői beszélnek céljukról, amely nem kevesebb, minthogy az internet előtt ülő - és csak letöltött filmeket néző - magyar fiatalokat visszacsábítsák a moziba.

Elképzelésük központi eleme, hogy a közönség igénye alapján választják ki, hogy mely filmekhez vásárolnak vetítési jogot, amelyekhez aztán egyfajta exkluzív vetítést szerveznek. Vagyis nem a filmhez szervezik a közönséget, hanem fordítva, a közönséghez szervezik a filmet. Szuper! Ráadásul reflektálnak arra a tényre, hogy sok fiatal azért fordul a kalóztartalmak felé, mert úgy érzi, az jobban kielégíti fogyasztói igényeit, mint a legális piaci kínálat. Okos!

A magyarhangya első projektje a Kispálm-film bemutatása lesz, amely mint tudjuk, csak egyszeri alkalommal, november 24-én lesz moziban látható. Második fázisban szintén egyszeri vetítésre szóló bérletes filmcsomagokat állítanának össze, amelyre a bérletet jó áron kínálnák: hat film 2000 forintért! (Kalkulációik szerint 5000 eladott bérlet kell ahhoz, hogy a projekt kifizetődő legyen.)

Tekintve, hogy egy részben kalózkodás elleni projektről van szó, ami különösen megragadta a figyelmemet az a következő két mondat: "A világpremier után fél évvel tudjuk nekik szállítani a filmeket, mielőtt még a torrentoldalakon megjelennének. Onnantól kezdve, hogy a film felkerül a torrentoldalakra, nem érdekel bennünket." Ezzel ugye két probléma van: A) ma már gyakorlatilag minden film felkerül a torrent oldalakra, tehát a magyarhangya portfoliója nem lesz túl tartalmas, és B) a megjelenést követően nem fél évvel kerülnek fel a filmek az illegális megosztókra, hanem 1 nappal vagy 1 héttel, vagy rosszabb esetben még a bemutató előtt, így a premier utáni fél év nem tartható. Az Origo cikkének pontosítása szerint nem a mozipremierhez, hanem a fesztiválpremierhez viszonyítanák a fél évet, így a magyarhangyáknak köszönhető filmek körülbelül a nemzetközi mozipremierrel egyszerre érkeznének hozzánk, tehát esélyes, hogy megelőzhetik a torrentezőket. Hajrá hangyák!

Ellenérzéseim ellenére az alapötlet nagyon tetszik, és tartom a korábbi állításom, hogy a kezdeményezés dicséretes, így kíváncsian várom, milyen eredményeket érnek el.

Akit érdekel a teljes interjú, itt olvashatja, alább pedig a Kispál-film promója.

szólj hozzá: Napozz Holddal előzetes