nokamu

Eléggé önellentmondó nyilatkozatot adott Anne B. Ragde, norvég írónő, akit könyvkalózkodásról kérdezett cikkében a skandináv Dagens Næringsliv online magazin. Radge, akinek több könyve magyarul is olvasható élesen kikelt a szerzői jogi jogsértések ellen, ám kiderült, hamisítványokat vásárol, sőt mp3 gyűjteménye sem jogtiszta forrásból származik.

Az interjúban Radge azt állította, komolyan aggódik műveinek illegális terjesztése miatt. Saját becslése szerint több mint félmillió koronát vesztett már el a kalózkodás miatt, ami számtalan álmatlan éjszakát okozott számára. Hozzátette, számára elviselhetetlen a gondolat, hogy mások meglopják. Mint mondta, a zenészek már csak koncertekből tartják fenn magukat, az íróknak azonban nincsen másuk, mint az eladott példányok után járó jogdíj.

Az interjúban azonban a kérdező rákérdezett arra, szokott-e hamisítványokat vásárolni, amire az írónő válaszul kifejtette, hogy bizonyos eredeti termékek szerinte annyira drágák, hogy inkább a hamisat veszi meg. Gyorsan felsorolta persze, hogy miből vesz eredetit, amikoris a beszélgetésen jelen lévő fia kisegítette a következő mondattal: „Kalóz mp3 gyűjteményed van. Az első 1500 dalt egy helyről másoltuk, egy másikról pedig még háromszázat.”

Az interjú megjelenését követő felháborodás során Radge azzal védekezett, hogy a dalokat a fia töltötte le, és hogy ez nem reprezentálja a valódi viszonyát a zeneiparral. Hozzátette a dalokat tartalmazó lejátszója a vidéki nyaralójában van, és hogy az ünnepek alatt megkeresi és letörli az illegális szerzeményeket.

Azt gondolnám, hogy egy író, aki teljes mértékben a vásárló olvasók jóindulatától függ nagyobb tisztelettel viseltetik mások szerzői jogait illetően. Ráadásul, ha már elkövette a jogsértést, legalább venné meg azt az 1500 dalt, ahelyett, hogy letörli. Azzal nem teszi jóvá az okozott károkat…

Kép forrása itt.

A kamerával moziban felvett kalózkópiák számának növekedéséről olvashatunk ma a HENT friss hírei között. Az ausztrál szerzői jogvédelmi szervezet, az Australian Federation Against Copyright Theft (AFACT) adatai szerint a tavalyi évhez képest idén 20 százalékkal több kalózfilm került ki a csendes-óceáni térség mozijaiból. Az AFACT a helyi mozik üzemeltetőit és munkatársait kéri, hogy legyenek éberebbek és igyekezzenek megakadályozni, hogy a nézők közül bárki is megpróbálkozhasson a kamerás felvétellel.

A szervezet egyébként üzemeltet egy honlapot is, amely kifejezetten a mozik személyzetének szólóan hívja fel a figyelmet a kalózkodás veszélyeire. Elmagyarázza, hogy milyen kárt okoz a kalózkodás a mozikra és azok alkalmazottaira nézve, továbbá, hogy mit tehetnek az illegális cselekedetek megelőzése és megakadályozása érdekében.

Az oldalon találtam két érdekes információs videót is, amelyeket érdemes megnézni. Az egyik a kalózfilmek fizikai, illetve online terjesztési láncolatát magyarázza el a moziktól a fogyasztókig, miközben definiálja az egyes elemek szerepét a folyamatban. A másik videó azt mutatja be miként jut el 48 óra alatt világszerte több százezer internetezőhöz egy, a moziban rögzített kalózfelvétel.

Az idei irodalmi Nobel-díj átadása óta Mario Vargas Llosa-lázban él Peru. Olyannyira nagy a kereslet, hogy az író november elején megjelent új könyvének kalózmásolatával már a nyílt utcán házalnak az illegális kereskedők.

A CNN International által készített videóban egyrészt látható, hogy a könyvesboltok rogyásig vannak Vargas Llosa régebbi és újabb könyveivel, másrészt az is, ahogy a kereskedők az úttesten sétálgatva ajánlgatják a szerző új könyvéről (El sueño del celta) készült másolatot az autósoknak. A beszámoló szerint az eredeti kiadvány 454 oldal hosszú, míg a kalózpéldányokból oldalak, sőt egész fejezetek hiányoznak, ráadásul olyan grammatikai hibákkal vannak tele, hogy az újdonsült Nobel-díjas író elsüllyedne a szégyentől, ha látná... A könyv eredeti kiadója szerint a probléma olyannyira súlyos, hogy minden legálisan eladott példányra hét, az utcán eladott kalózpéldány jut.

Múlt héten a kalózkodás elleni küzdelemben elvetendő megoldásoknál hagytuk abba, úgyhogy most egy újabb ötlettel ebben a témában folytatom. Ezúttal a Summit Entertaintment stúdió (az, amelyiknek nagyon bejött a Twilight saga megfilmesítése) állt elő javaslattal arra vonatkozóan, hogy a filmesek mit ne tegyenek, ha nem akarják a torrent oldalakon viszontlátni munkájukat. Nevezetesen azt javasolják, hogy Hollywood hagyja el a screener kópiákat, ezek ugyanis a filmes kiszivárogtatások melegágyai.

Na most, a Summit szerint, és a tapasztalat egyelőre őket igazolja, ezek a screener kópiák a digitális vízjelek és egyéb óvintézkedések ellenére rendre kiszivárognak, felkerülnek a netre, és nagyon gyorsan elkezdenek terjedni az illegális letöltő oldalakon. Hogy néhány példát említsünk a közelmúltból: így járt a Bombák Földjén, az Avatar, a Komfortos mennyország vagy épp A közösségi háló is.

A jelenlegi állásfoglalás szerint a stúdiók a promóciós megfontolásokból vállalják a kockázatot, hogy hallgatnak-e a Summitra, majd kiderül. Arra viszont kíváncsi lennék, hogy a Summit idén hány screenert nyomott ki vagy jövőre mennyit fog...

Az ún. screener kópia egy DVD minőségű felvétel, amit a stúdiók kritikusoknak és filmes szakembereknek osztanak ki előzetes megtekintésre. Oscar-szezonban például tucatjával bombázzák a filmakadémia tagjait ilyen screener kópiákkal, amelyek közül nem egy, hogy hogy nem, utat talál a kalózokhoz...

Sok hollywoodi filmes fűz nagy reményeket a 3D-s filmekhez, remélve, hogy ezek visszacsalogatják a nézőket a mozikba, és segíthetnek a kalózkodás akadályozásában. A HENT honlapján olvasható hír szerint azonban a Paramount Pictures ügyvezetője úgy véli, nem a három dimenziós technológia jelenti a megoldást a kalózkodás elleni küzdelemben, ahogy a mozibemutatóval szimultán történő online terjesztés sem segítene. Miért is?

Frederick Huntsberry úgy látja, a 3D technológia minden előnye ellenére sem lehetetleníti el a kalózfelvételek készítését a vetítés alatt (a moziban készült kalózfelvételekről ugye tudjuk, hogy az illegális kópiák első forrását képezik, a DVDrip és egyéb verziók felbukkanása előtt). Az optikára illesztett szűrű segítségével ugyanis egyszerűen megoldható, hogy a kamera 2D-ben rögzítse mindhárom dimenziót, így ugyanott tartunk, ahol eddig. A mozibemutatóval egyidejűleg történő online terjesztésre vonatkozaón Huntsberry azt mondta, ezzel a megoldással a legális terjesztés bővítése helyett csak azt érnék el a filmesek, hogy hamarabb kerülhet a kalózok kezébe egy nagyon jó minőségű kópia, mint eddig.

Akkor mi a megoldás? Nos, Hunsberry szerint nincs egy csodafegyver a szerzői jogsértések leküzdésében. Ehelyett úgy látja, több fronton kell felvenni a harcot: jogtiszteletre kell nevelni a fogyasztókat (ami akár évtizedekig is eltarthat), megfelelő törvényi háttérrel kell védeni az alkotók jogait, jelentős vonzerővel rendelkező technológiai újdonságokkal kell előállni, és finomítani kell a meglévő üzleti modelleket.

Kép forrása itt.