nokamu

A héten már volt szó egy egészen ötletes kalózkodás elleni kísérletről, tegnap pedig belefutottam egy szintén ötletes eredeti DVD vásárlására buzdító hirdetésbe. Erről eszembe jutott a brit Industry Trust tavaly indított kalózkodás elleni kampánya, ami új oldalról közelít a fogyasztókhoz. A korábbi fenyegetés helyett ("Ha letöltesz egy kalózfilmet, az is lopás") inkább köszönetet mondanak a nézőknek, hogy jegyet váltottak, beültek a moziba, illetve eredeti kópiát vásároltak. A You make the movies kampány alapötlete az volt, hogy klasszikus, már-már kultuszfilmeknek számító alkotások ikonikus pillanatait idézték meg hétköznapi élethelyzetekben. Nem tudom, hányan ismerik itthon a kampány videóit, ezért gyorsan megosztom a kedvenceimet.

Szerintem ezek nagyon ötletesek, és meggyőződésem, hogy több célt lehet elérni az ilyen kampányokkal, mint a már fent is említett nem lopnál táskát, tv-t stb. kezdetű, itthon is ismert felhívásokkal. (Egyébként sem értettem soha, hogy ezt a videót miért pakolják rá az eredeti lemezekre, hiszen az eredeti lemezt nézem, fizettem érte, akkor miért kell ismételten felszólítsanak, hogy ne lopjam el?!)

A fentieken kívül is van még néhány vicces kampányvideó, érdemes böngészni a kampány YouTube csatornáját.

Ma hozta nyilvánosságra a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) friss kutatását, amelyben az ünnepek kapcsán arra volt kíváncsi, eredeti CD és DVD kerül-e a fa alá. Nos, az eredmények azt mutatják, hogy nem feltétlenül... Bár sokan nem döntöttek még az ajándékokról, többen vannak, akik hajlanak arra, hogy hamisítványt adjanak szeretteiknek.

A megkérdezettek 11 százaléka – zömmel diplomások, fiatalok és budapestiek – tervezi, hogy karácsonyra zenei CD-t vásárol valakinek ajándékba. Közülük minden ötödik megkérdezett (21 százalék) vásárolna hamis CD-t, ha olcsón jutna hozzá, sőt ezek fele nem zárkózik el attól, hogy karácsonyra is kalózlemezt ajándékozzon.

A válaszadók szintén 11 százaléka, főként az érettségizettek és diplomások, továbbá a 18 és 45 év közötti felnőttek terveznek DVD-t vásárolni ajándékba. A potenciális vásárlók közül 29 százaléka vásárolna hamis DVD-t ajándékba, és ezek 68 százaléka nem szégyellné karácsonykor sem hamisítvánnyal meglepni szeretteit.

A válaszadók 77 százaléka nem tervez DVD-t, háromnegyede nem készül CD-t tenni idén a fa alá. CD-k esetében minden hetedik, filmek esetében minden ötödik fogyasztó nem döntött még arról, vásárol-e idén ajándékba vagy sem.

A kutatást a HENT megbízásából a Tárki végezte 1000 fős reprezentatív mintán, a teljes kutatási jelentés itt érhető el.

Két izgalmas hírt is olvasható ma a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) híroldalán. Előbb a könnyedebb: az Avast! vírusirtó-gyártó cég hagyta, hogy egy termékének licence kulcsa szabadon terjedjen a világhálón, hogy megtudja, hány felhasználóhoz bír eljutni a kalózfájl. A válasz: másfél év alatt 774.651 (!) aktív user fért hozzá a kódhoz.

A kódot egy arizonai cég 2009 nyarán vette 14 számítógépe számára, innen került ki valahogy illegálisan a termékkulcs. Az azóta eltelt másfél évben az Avast! 200 országban regisztrált aktív felhasználókat. Ezen országok skálája Afganisztántól Zimbabwén át egészen a Vatikánig terjedt. Igen, még a pápai államban sem mindenki jogkövető...

A következő posztban a magyarok karácsonyi terveiről olvashattok.

Azt hiszem ez az egyik legkritikusabb kérdés a hamisítás ellen küzdő szakemberek életében, hiszen megbízható adatok híján hiteltelenné válnának, amikor arról beszélnek, hogy a jogsértések ennyi vagy annyi kárt okoznak. Mivel azonban egy illegális tevékenységről van szó, természetszerű, hogy nem áll rendelkezésre száz százalékig pontos adat. Mégis mire alapozzák a becsléseiket?

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleménye szerint hiánypótló szándékkal elindította a HENT-füzetek sorozatot, aminek az első kötete a címben szereplő kérdésre igyekszik választ adni.

A füzetből kiderül, hogy a nemzetközi gyakorlatban a hamisítás mérésére eddig nem alakult ki egy széles körben elfogadott egységes metodológia, ám van három olyan módszer, amit a hatóságok és szakértők a becslések elkészítéséhez követnek.

1. Egyrészt a hivatalos jogérvényesítési statisztikai adatokat használják, vagyis a nyilvánosságra került eseteket veszik alapul. Ennek problémája, hogy ami kiderült kevesebb, mint ami nem, így az adatok csak a „jéghegy csúcsát” mutatják.

2. A fogyasztók megkérdezésén alapuló felméréseket végeznek. A közvélemény-kutatások segítségével lemérhetik, mennyire hajlanak az emberek hamis terméket vásárolni, aki megteszi, mit vesz és hol veszi. Ezzel a módszerrel a vásárlási gyakoriság és a legfontosabb beszerzési csatornák feltárhatók.

3. Végül közgazdasági modellszámításokat használnak. Ezekkel egy-egy iparág vagy nemzetgazdaság helyzetére adhatnak alapos becslést. Így készül például a BSA (Business Software Alliance) közismert kalózrátája vagy az Európai Unió munkahelyveszteségeit bemutató számításai.

A HENT-füzetek szintén most megjelent második kötete a hamisítás magyarországi helyzetéről ad átfogó képet, amelyhez módszerként a fent ismertetett jogérvényesítési és a közvélemény-kutatási adatokat használja.

A kiadványok letölthetők itt, a vonatkozó sajtóközlemény pedig itt.

Még egy gyorshír Michael Jacksonról: sajátos ötlettel állt elő a Nintendo, hogy Jacko figurájára épülő videójátékát (Michael Jackson: The Experience) megvédje a kalózoktól. Illegális másolat készítése és betöltése esetén ugyanis a klasszikus slágerek helyett a vuvuzela hangjára emlékeztető konstans zúgást kapnak alapzajként a játékosok. Ötletes.

És itt egy másik videó, amiből jobban látszik a kalózkodás elleni technológia működése a gyakorlatban.