nokamu

A Microsoft kutatása szerint minden második fogyasztó aggódik a kalózszoftverek használatával járó veszélyek miatt. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapján olvasható hír szerint 20 országban, 38 ezer válaszadó részvételével készült az a felmérés, amely a tudatos fogyasztók jelentős arányára mutat rá.

A fontosabb eredmények:

- tízből nyolcan úgy vélik, hogy a hamisított szoftverek kockázatokat rejtenek

- tízből heten úgy gondolják az eredeti szoftverek biztonságosabbak, stabilabbak

- kalóz vagy licence nélküli programok használata esetén 26 százalék tart adatai elvesztésétől

- 23 százalékuk személyes adataihoz való illetéktelen hozzáférés miatt is aggódik

- a vásárlók 72 százaléka a csomagolás alapján megpróbálják ellenőrizni a termék eredetiségét

A tudatos vásárlók odafigyelése azonban néha kevés. Ma már annyira kifinomult hamisítványokat gyártanak, hogy utánajárás vagy segítség nélkül szinte lehetetlen megkülönböztetni azokat az eredeti termékektől. A Microsoft szerint az ilyen megtévesztő kiadások gyakoriságára utal, hogy már több mint 300 ezren keresték fel a cég tájékoztató weboldalát, ahol a szakértőktől kérhetnek tájékoztatást és segítséget. A weboldalra látogatók meggyőző csomagolásról, de frissítésre képtelen programokról számolnak be, vírusfertőzésekről és rendszerösszeomlásról tesznek panaszt.

A HENT híre itt, a teljes kutatási anyag itt érhető el.

Ha a filmet forgalmazó Warner Bros közleményében nem hangsúlyozná a súlyos szerzői jogi jogsértés elkövetésének tényét, némileg rossz szájízzel ugyan, de még azt is hihetnénk, hogy a legújabb Harry Potter film első 36 percének felbukkanása az illegális letöltő oldalakon egy érdekes marketingfogás. Ha valaki leül otthon és megnézi az első bő félórát, nyilván tudni szeretné, hogy mi történik még, így aztán fogja magát, és elmegy a moziba, megveszi a jegyet, és széles vásznon élvezi végig a filmet...  A Warner azonban azt írja, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kalózvideót eltávolíttassák az internetről, és kiderítsék, honnan és hogyan szivárgott ki a félórás rész.

Hogy lesz-e a nézettség-generáló hatása az első 36 perc kiszivárgásának, az persze kérdéses. Tény viszont, hogy bár a rajongók által régóta várt befejezés első része még csak a héten kerül mozikba (hozzánk a jövő héten érkezik), a torrent oldalakon már most ez a legkeresettebb cím.

Egyelőre és szerencsére, a teljes film kalózkópiája nem került ki az internetre, de a TorrentFreak arra számít, hogy ha ez megtörténik, az előző epizódhoz hasonlóan nagy siker lesz az illegális letöltők körében. Tavaly, közel nyolcmillió illegális letöltéssel a Félvér herceg szerepelt az év 10 legtöbbet letöltött filmje között.

szólj hozzá: Harry Potter + Halál ereklyéi

Akit érdekel hogyan zárul a történet, pontosabban a két epizódos megoldásnak köszönhetően, hogyan közelít a végkifejlethez, az menjen szépen moziba! Úgy az igazi!

UPDATE: Még a CNN is arról spekulált, hogy az első 36 perc kiszivárgása inkább a publicitás érdekében történhetett, és nem kalózkodásról van szó. A gyártó Warner azonban hangsúlyozza, lévén, hogy a stúdió legsikeresebb francise-áról van szó, nem kockáztatna ilyen lépéssel. A Fox, amelynek nagy sikerű sorozata épp tavaly esett hasonló módon a kalózok áldozatául, teljesen abszurdnak nevezte az elképzelést, hogy egy stúdió ilyen marketinghúzással éljen. Nos, a stúdió hitelessége elég nagy csorbát szenvedne, ha egyik nap még a kalózkodás ellen tiltakozik, másnap pedig feltölti filmjét mondjuk a BitTorrentre...

Bobby, a fekete labrador egyik annak a maximum egy tucat rendőrkutyának a világon, amelyet kalóz termékek keresésére képzeték ki. Bobby, kiváló szimatának köszönhetően találja meg a csomagokban elrejtett hamisítványokat. A brit hatóságok kötelekében különböző helyszíneken vetik be, hogy gyorsan és hatékonyan a hamisítványok nyomára leljenek.

Az alábbi videóban megismerkedhettek Bobbyval, és megnézhetik, hogyan gyakorol trénerével:

A videót egyébként a brit Crimestroppers készítette, amely a karácsonyi szezonra időzítve indított hamisítás elleni kampányt. A Fakes funds crime kampány keretében a hamis termékek kereskedelmének egy kevésbé ismert veszélyére hívják fel a fogyasztók figyelmét, nevezetesen, hogy a hamisítványok értékesítéséből befolyt összeg a szervezett bűnözést támogatja. Így könnyen lehet, csak hogy a videó példájánál maradjunk, hogy a kalóz DVD-k megvásárlásával terrorcselekmények, prostitúció vagy épp emberkereskedelem megvalósításához járulunk hozzá. Nem túl biztató a gondolat, nem igaz?

A Cable One amerikai internetszolgáltató felfüggesztette egyik előfizetője internet hozzáférését, miután bejelentést kapott egy filmstúdiótól, miszerint az érintett előfizetőhöz tartozó IP-címen keresztül illegálisan töltöttek le egy filmet, amelynek szerzői jogait ők birtokolják. Az érintett - erősen középkorú - hölgy panaszt tett, állítása szerint azt sem tudja, hogyan lehet filmet letölteni az internetről. A Cable One szakértői megvizsgálták az esetet, és megállapították, hogy nem a hölgy a tettes, hálózatát minden bizonnyal feltörték, hogy másra terheljék a kalózkodás felelősségét. A Cable One mégis az előfizetőjével szemben alkalmazta a szankciót. Nos, akkor kié a felelősség? Az internetszolgáltató szerint mindenképpen a hölgyé, érvelésük szerint előfizetőként az ő felelőssége lenne, hogy az internetkapcsolata védelmét - legalább jelszóval - biztosítsa. A jelszavas védelmet a cég elvárásként is megfogalmazza előfizetőivel szemben.

Mondhatnám, hogy a Cable One reakciója túlzott, de az is igaz, hogy saját internethálózatunk védelme a mi felelősségünk is, ennek elmulásztása, a mi hibánk.  Ha legalább az alapvető biztonsági beállításokat használjuk, akkor persze, hasonló esetben már van mi alapján védekezni.

A kérdés egyébként számos kalózkodás elleni intézkedés kapcsán felmerült. Az amerikai bíróság  egy másik ügy miatt is épp azt a kérdést vizsgálja, kit terhel a jogsértés felelőssége, ha azt egy nem biztonságos hálózaton követték el. A francia jogszabályok ugyanakkor már kötelezik a fogyasztókat, hogy Wifi rendszerüket az alapvető biztonsági beállításokkal védjék, de tájékoztató kampányok keretében segítenek is a lehetséges módokat ismertetni a fogyasztókkal. Megjegyzem, nagyon helyesen. Internetkapcsolatunk biztonságossága a mi érdekünk is, hiszen illetéktelen hozzáférés esetén nem csak a fenti esetre lehet példa, de a hackerek személyes adatainkhoz is hozzáférhetnek, amely igen kellemetlen visszaélésekre adhat lehetőséget.

Ha valakit érdekelne az eredeti hír és a hölgy sztorija, íme:

Érdekes kezdeményezésről olvastam az imént az Origo Filmklub friss cikkében. Az interjúban a a magyarhangya nevű projekt kezdeményezői beszélnek céljukról, amely nem kevesebb, minthogy az internet előtt ülő - és csak letöltött filmeket néző - magyar fiatalokat visszacsábítsák a moziba.

Elképzelésük központi eleme, hogy a közönség igénye alapján választják ki, hogy mely filmekhez vásárolnak vetítési jogot, amelyekhez aztán egyfajta exkluzív vetítést szerveznek. Vagyis nem a filmhez szervezik a közönséget, hanem fordítva, a közönséghez szervezik a filmet. Szuper! Ráadásul reflektálnak arra a tényre, hogy sok fiatal azért fordul a kalóztartalmak felé, mert úgy érzi, az jobban kielégíti fogyasztói igényeit, mint a legális piaci kínálat. Okos!

A magyarhangya első projektje a Kispálm-film bemutatása lesz, amely mint tudjuk, csak egyszeri alkalommal, november 24-én lesz moziban látható. Második fázisban szintén egyszeri vetítésre szóló bérletes filmcsomagokat állítanának össze, amelyre a bérletet jó áron kínálnák: hat film 2000 forintért! (Kalkulációik szerint 5000 eladott bérlet kell ahhoz, hogy a projekt kifizetődő legyen.)

Tekintve, hogy egy részben kalózkodás elleni projektről van szó, ami különösen megragadta a figyelmemet az a következő két mondat: "A világpremier után fél évvel tudjuk nekik szállítani a filmeket, mielőtt még a torrentoldalakon megjelennének. Onnantól kezdve, hogy a film felkerül a torrentoldalakra, nem érdekel bennünket." Ezzel ugye két probléma van: A) ma már gyakorlatilag minden film felkerül a torrent oldalakra, tehát a magyarhangya portfoliója nem lesz túl tartalmas, és B) a megjelenést követően nem fél évvel kerülnek fel a filmek az illegális megosztókra, hanem 1 nappal vagy 1 héttel, vagy rosszabb esetben még a bemutató előtt, így a premier utáni fél év nem tartható. Az Origo cikkének pontosítása szerint nem a mozipremierhez, hanem a fesztiválpremierhez viszonyítanák a fél évet, így a magyarhangyáknak köszönhető filmek körülbelül a nemzetközi mozipremierrel egyszerre érkeznének hozzánk, tehát esélyes, hogy megelőzhetik a torrentezőket. Hajrá hangyák!

Ellenérzéseim ellenére az alapötlet nagyon tetszik, és tartom a korábbi állításom, hogy a kezdeményezés dicséretes, így kíváncsian várom, milyen eredményeket érnek el.

Akit érdekel a teljes interjú, itt olvashatja, alább pedig a Kispál-film promója.

szólj hozzá: Napozz Holddal előzetes