Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Nem a hangok, a gitárok hamisak!

A legnagyobb gitárgyártóknak évről évre nagyobb gondot okoz a kópiák szűnni nem akaró áradata.

A Premier Guitar magazin szerkesztőjének figyelmét először a Rickenbacker márkára egyértelműen emlékeztető Rockinbetter „márka” internetes népszerűsítése hívta fel a hamisítványok, utánzatok problémájára. Saját kutatómunkája nyomán eljutott egy Gibson márkájú hangszerek „tengerentúli” másolatait olcsón hirdető személyhez, aki azonban nem állt kötélnek, és elzárkózott az interjútól. Valószínűleg jól tette: a szintén megkeresett Gibson gyár illetékesei azt állították, hogy egy ideje már célkeresztbe került a férfi, és napokkal később le is szedették az internetről hirdetéseit.

Ezután egy hamisítványokat forgalmazó kínai céget keresett meg az újságíró. Eljátszva az érdeklődő vásárló szerepét, megkérdezte, hogy ha nem elégedett a termékkel, visszacserélik-e neki egy másik darabra? A tört angolsággal megfogalmazott válasz szerint erre csak akkor van lehetőség, ha a szállítás során sérülne meg a megrendelt darab. A cég tulajdonosa ugyanakkor fogadkozott, hogy nem érheti kellemetlen meglepetés a vásárlót. Az újságíró szerint legalábbis elgondolkodtató, hogy e bűnöző ilyen nyíltsággal válaszol a kérdésekre, ahogy az is, hogy az interneten könnyen megtalálható cége például a PayPal rendszeren keresztül is fogad átutalásokat.

Mielőtt rászánta volna magát a hamis gitár megrendelésére, inkább körbekérdezett, azt tudakolva, másoknak milyen tapasztalataik voltak e rendelésekkel. Egy „tapasztalt” gitáros elmondása szerint ezek a hamisítványok – bár csúcskategóriás modellekként hirdetik őket – a belépő szintű hangszerek minőségét nyújtják. Ő maga azért vett belőlük, mert balkezes, és a nagy gyártók sok modellt nem gyártanak ebben a variációban. De arról is beszámolt a névtelen fórumozó, hogy a kínai terjesztők gyakran teljesen mást adnak a postára, mint ami a rendelés volt: ami épp készleten van. A panaszokat a következő rendelésre érvényes kedvezmény felajánlásával próbálják kezelni. Egy másik zenész arra figyelmeztetett, hogy az általa rendelt gitárokon a megérkezés után számos kisebb módosítást, átalakítást kellett végrehajtani, hogy jól játszható legyen – így pedig az árat tekintve sem járt már olyan jól. Mindezek nyomán a Premier Guitar újságírója végül elállt vásárlási szándékától.

A gitárok világában nem új keletű probléma az olcsó utánzatok terjedése. Az utánzásnak fokozatai vannak. Egyes esetekben csak a gitártest és a nyak formája emlékeztet az eredetire, de vannak apró különbségek, és a gyártó saját néven hozza forgalomba a hangszert. Máskor azonban eleve egy híres gyártmány kópiájaként hirdetnek gitárokat, vagy egyenesen a márkanevet is ellopják – ezek az esetek már büntetendőnek számítanak. A cikk szerint a hamisítás 1997 után indult szárnyalásnak. Kína az első számú forrás, de Dél-Korea szoros második. Utóbbi államban készülnek azok a „szuper-kópiák”, amelyek a legtöbbször már elég jó minőségűek ahhoz, hogy még az avatott szemlélőket is becsapják.

A Gibson, a Fender, a Gretsch, az Ibanez és a PRS – mind nagy gyártók – szövetségbe tömörülve harcolnak a hamisítás ellen. Az Elektromos Gitár Hamisítása Elleni Koalíció (EGACC) képviselője, Darrell Prescott optimista. – A kínai hatóságok akciói mutatják, hogy a hamisítványok terjesztése nem marad következmények nélkül. A EGACC folytatja az éber ellenőrző munkát, és minden esetben megteszi a szükséges lépéseket – nyilatkozta.

(Via: Premier Guitar)

0 Tovább

Álruhás detektívként harcol a volt rendőr a hamisítók ellen

A Hong Kong-i Panoramic Consulting álruhás detektívjei vevőknek adják ki magukat, hogy a hamisítók bizalmába férkőzzenek, és végül eljussanak a hamisítványokat előállító kínai üzemekbe is.

Mint minden valamire való magándetektívnek, a hongkongi Ted Kavowrasnak is whiskys üvegek sorjáznak az irodájában – írja a The Malaysan Insider. Azonban ő nem iszik ezekből, inkább trófeának tartja őket: lefoglalt hamis termékminták, amelyek gyártóit a Panoramic Consulting munkatársai segítségével sikerült lebuktatni. De más termékekből is állíthatna ki trófeákat, hiszen sikeresen nyomozott már gyógyszerek, ruházati cikkek, táskák, sőt WC-ülőkék hamisítása ügyében is.

A magándetektív cég egy dinamikusan bővülő új piaci szektor képviselője, rugalmas eszközökkel veszi fel a harcot a hamisítványok mindent elárasztó dömpingjével. Magukat vevőnek kiadva, az álruhás detektívek bizonyítékokat gyűjtenek, és eljutnak a hamisítványokat gyártó üzemekbe is, amelyeket ezek után könnyű bezáratni.

Kavowras korábban a New York-i rendőrség állományában szolgált, most cége Hongkongban található irodáját vezeti. A központ mellett kisebb titkos kirendeltségeik vannak kínai területen, illetve külföldi fedővállalkozásaik, amelyek a hamisítók megtévesztését szolgálják.

A Panoramic nyomozói gazdag külföldi vevőknek adják ki magukat, többnyire álruhában és parókában férkőznek a hamisítók bizalmába. A központi irodában pedig folyamatosan búgnak a faxgépek, amelyek különböző fedőcégek nevében fogadják és küldik az üzeneteket.

- Azt teszem, amire a kínai hatóságok képtelenek az etnikai korlátok miatt. Ők nem tudják magukat külföldi érdeklődőnek kiadni – magyarázta Kavowras. Elmondása szerint a hamisítók gyakran elhiszik, amit szeretnének, és minél nagyobbat tódít kiléte felől, annál biztosabb a siker. – Az a kedvenc fogásom, hogy látványosan szenvedek a mandarin nyelvvel, és a velem lévő „ügynököm” a jelenlétemben felajánlja a reménybeli eladóknak, hogy tegyenek rá tíz százalékot az árra, és osztozzanak a hasznon. Ez mindig beválik – mesélte.

(Via: The Malaysian Insider)

0 Tovább

Hamisítványok veszélyeztetik a kínai műkincs-piac növekedését

Százezer jüannál,15ezer amerikai dollárnál is magasabb áron cserélnek gazdát egyes, kortárs kínai festőknek tulajdonított képek a pekingi műtárgy-piacon, adta hírül Kínai Központi Televízió (CCTV).

A képek valós értéke jellemzően párszáz jüan körül alakul, ám a hamis eredet-igazolásoknak köszönhetően sok gyanútlan vevőt megtévesztenek velük. Az igazolások elterjedt hamisítása nyílt titoknak számít a műtárgy-kereskedelemben, hangzott el a tévéműsorban.

Wang úr, a shangdongi műgyűjtő két festményt vett a pekingi Rong Bao Hszuan galéria kínálatából, összesen tízezer jüanért. Mindkettőn szerepelt a művészek szignója, és az eredetiség-igazolás a patinás, több mint háromszáz éve üzemelő, régiségekkel kereskedő Rong Bao Zhai üzlet nevében kiállítva. Az eladó bolt szerint híres és elismert kortárs festők vásznait adták el, amelyek esetében csak a hitelesítésért darabonként 220 jüant fizettek.

Azonban a Rong Bao Zhai neve elhallgatását kérő munkatársa elmondta a tévériportban, hogy ők sosem állítottak ki ilyen igazolásokat - saját portékájuk esetében sem, és más kereskedők számára sem végeznek hitelesítést. Az ezzel a kijelentéssel szembesített galéria ezután a tévékamera előtt elismerte, hogy hamisítványokat adtak el. Elárulták, hogy az eredeti művekről nagy felbontású fényképeket készítenek, és ezekről készíttetnek festőkkel másolatokat.

A hamis képek elsőszámú forrása a pekingi Pandzsiajuan régiség-piac, ahol naponta akár tízezer festmény és grafika is vevőre talál. A hamisítók a kortárs műtárgyak piacának dinamiks növekedéséből igyekeznek hasznot húzni. A statisztikák szerint 2009 és 2010 között megduplázódott a műtárgy-aukciók össz-forgalma az országban. Egy elismert festő alkotása ma igen jó befektetésnek számít Kínában.

Mint a pórul járt Wang úr elmondta az adásban, jelenleg hiányzik a műtárgyak megbízható hitelesítését végző szervezet vagy hatóság az országban. Mint azt a Kínai Kulturális Értékek Szövetsége is megerősítette, az e téren hozott kormányzati döntések végrehajtása akadozik, a rendőrség a legtöbbször nem képes érdemben tenni a hamisítványok kiszűréséért. Mindez pedig alááshatja a műkincs-piaci növekedést.

(Via: Global Times)

0 Tovább

Digitális jogoktól a politikai erőkig: kalózpártok világszerte

Huszonéves, digitális írástudó fiatalok csatlakoznak sorra világszerte a kalózpártokhoz. Ma már 61 ilyen szervezetet tartanak nyilván.

A berlini kalózok választási sikere eredményeként kerültek ismét reflektorfénybe a kalózpártok. Kezdetben ezek a szervezetek a drasztikus szerzői jogi reformok és a fájlmegosztás legalizálása melletti kiállásuknak köszönhetően kaptak médiafigyelmet, ma már hivatalos politikai erők képviseltetik magukat az Európai Parlamentben és a berlini tartományi parlamentben – írja a kalózmozgalmak felemelkedéséről közölt írásában a BBC News.

Az első kalózpárt 2006-ban alakult Svédországban, de komolyabb figyelmet csak 2009-ben kapott a helyi The Pirate Bay torrent oldal üzemeltetőinek bírósági elítélése okán. A svéd kalózok az információszabadság, a szerzői jogi reform, a szabadalmi rendszer megszüntetése mellett síkra szállva alakultak pártszervezetté. A TPB elleni pert kihasználva tudták előbb 18 ezer főre növelni taglétszámukat, majd megszerezni két képviselői helyet az európai parlamenti választások során.

A svéd kalózok európai sikerét követően 2010-ben Belgiumban megalakult a nemzeti kalózpártokat tömörítő Pirate Parties International (PPI), amely célul tűzte ki, hogy segítse a helyi szervek közötti kooperációt. A PPI-nek jelenleg 26 teljes jogú és 5 megfigyelő párt a tagja, igaz, négy kontinensen összesen 61 kalózpártot tart nyilván világszerte.

A kalózpártok tagjai zömmel fiatalok, akik digitálisan írástudók, könnyedén élnek az internet nyújtotta lehetőségekkel, olyannyira, hogy akár egyetlen mikroblog üzenettel is képesek aktiválni támogatóikat. A 2010-es brit választásokon a helyi párt jelöltjei között nyolcból három csak 19 éves, de a legidősebb jelölt is csak 41 éves volt, sőt a német kalózpárt frissen megválasztott képviselői között is 19 éves a legifjabb. A cseh Kalózpárt a Twitter, a YouTube és a Facebook felületein is aktív, utóbbin mintegy 23 ezer követője van.

A szakértők szerint a kalózok szavazóbázisát már nem ennyire könnyű definiálni. A német kalózok például olyan szocio-liberális pártként határozzák meg magukat, amely az alapvető emberi jogok biztosításáért küzd, és amely alapvetően szeretné megváltoztatni a politikai gondolkodás módját. Ennek alapján a pártok egyfajta politikai olvasztótégelyként működnek, amelynek támogatói között különböző szocio-demográfiai háttérrel rendelkező szavazók sorakozhatnak fel.

A német kalózok soha nem tapasztalt eredményességgel szerepeltek a 2011. szeptemberi berlini választásokon: mind a tizenöt induló jelöltjük bekerült a tartományi parlamentbe.  Az elemzők szerint számos faktor járult hozzá ehhez az eredményhez: a figyelemfelkeltő név és megjelenés mellett, a rendszerellenes hangulatot kihasználása, és olyan hívószavak használata, mint az átláthatóság, erősebb demokrácia mind hasznukra vált. A szakértők szerint megvan a potenciál a német és más nemzeti kalózpártokban is ahhoz, hogy komolyabb politikai erővé váljanak, ehhez azonban kevés, ha csak a szerzői jog és információszabadság kérdéseivel foglalkoznak, idővel szükségessé válik, hogy további témákat is beemeljenek programjukba.

(Via: BBC News)

1 Tovább

Magyar szolgáltatók is lassítják a torrentforgalmat?

Érdekes összeállítást közölt a TorrentFreak egy, a napokban megjelent cikkében. A Measurement Lab 2008-2010 közötti adatgyűjtése alapján összegyűjtötte, hogy hol, melyik internetszolgáltató, milyen mértékben lassítja a BitTorrent forgalmat, amelyen bár legális tartalommegosztás is zajlik, mind tudjuk, hogy igen-igen jelentős számú jogsértő tartalomhoz férnek hozzá ezen keresztül az internetezők. Lássuk, mit tapasztaltak.

Az Egyesült Államokban a Comcast 2008-ban még a BitTorrent forgalom közel felét (49%) korlátozta, de aztán a szigorítást feloldották, és ma már csak 3 százalékos arányban lassítják a hozzáférést. Az országban jelenleg a Clearwire fogja vissza legjobban az adatcserét, 17 százalékkal. Kanadában majd minden szolgáltató alkalmazza a lassítást, leghatározottabban a Rogers (78%), legkevésbé a Videotron (3%). Nagy-Britanniában a Tiscali és a BT Group fogja vissza leginkább a forgalmat (27%), míg a BSkyB a legengedékenyebb (5%). Ausztráliában, Svédországban és Franciaországban - érdekes módon - egyetlen netszolgáltató sem korlátoz, viszont Németországban a Kabel Deutscland a forgalom 36, Lengyelországban a UPC a 87 százalékát lassítja.

Megnéztük a Measurement Lab adatgyűjtését, így a magyar adatokról is számot tudunk adni. E szerint a tavalyi év első félévében a három nagy szolgáltató közül csak az Invitel nem lassította a torrentforgalmat, a Magyar Telekom 7 százalékos, a UPC 20 százalékos aránnyal azonban igen.

Érdemes egyébként elböngészgetni az adatok között szolgáltatókra és időszakokra lebontva. Az Invitel ugyanis 2008 második félévében és 2009 év elején jelentős, 20 százalék feletti forgalomlassítást is alkalmazott. A Magyar Telekom 6 és 17 százalék közötti, míg a UPC a vizsgált időszakban 11-től a 47 százalékig terjedő forgalomlassítást is alkalmazott.

Nagy kár, hogy az adatok csak 2010. első negyedévéig érhetők el. Kíváncsiak lennénk, most milyen a forgalom...

0 Tovább

nokamu

blogavatar

Blog a hamisításról, kalózkodásról, jog- és fogyasztóvédelemről.

Utolsó kommentek