nokamu

Mai bejegyzésünk kicsit off topik, mert nem a hamisításról, kalózkodásról vagy jogérvényesítésről szól, mégis, mivel sokat írunk a szellemi termékek fontosságáról, hozzáadott értékéről és innováció ösztönző erejéről, ezek kapcsán egy magyar technológiai sikerről számolunk be.

A Microsoft Magyarország közleménye szerint az előkelő harmadik helyet szerezte meg a magyar Turtle Games csapat a Sydney-ben zajlott Imagine Cup technológiai versenyén az okostelefonokra történő játékfejlesztés kategóriájában. Utoljára három éve jutott magyar csapat a döntőbe, akkor szintén bronzérmesek lettek a hazai diákok. A Microsoft Imagine Cup a világ első számú technológiai diákversenye, amelyen a nevezők feladata, hogy az emberiség legégetőbb problémáira találják meg a választ. A magyar csapat harmadik helyet szerzett játéka a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodásra és a fenntartható fejlődésre helyezi a hangsúlyt.

A Microsoft 10 évvel ezelőtt indította el a versenyt abban a hitben, hogy a diákok képesek arra, hogy megváltoztassák a világot. Egy évtized alatt 190 országból mintegy 1,65 millió tanuló vett részt a Microsoft világversenyén, ötletet merítve egyebek mellett az Egyesült Nemzetek millenniumi fejlesztési céljaitól kezdve saját országuk problémáin keresztül saját tapasztalataikig. A verseny mottója: "Képzelj el egy olyan világot, amelyben a technológia képes a legnehezebb problémák megoldására."

A Radiohead és a Pink Floyd is szerepel azon zenészek között, amelyek uniós érdekvédelmi képviselete, a Younison nyílt levélben ellenezte az Európai Bizottság közös jogkezelésre vonatkozó, a héten bemutatott javaslatcsomagját.

Az Európai Bizottság július 11-én tette közzé a szerzői jogok közös kezeléséről szóló irányelv-tervezetét, aminek célja, hogy harmonizálja a jogkezelők működésének szabályait a tagállamokban. Ezek ugyanis nem egységes színvonallal és rendszer szerint működnek, ami számos panaszhoz és anomáliához vezetett. Az EU az irányelvvel a jogkezelők működésének hatékonyságát és átláthatóságát szeretné növelni azzal, hogy előírja, hogy a felhasználást (pl.: rádiós lejátszást) követően a jogkezelőknek milyen időpontig és miként szükséges kifizetniük a jogdíjakat a zenészeknek és más jogosultaknak.

Szemetet szedtek az Anonymous aktivistái Japánban, amellyel az illegális letöltést kriminalizáló törvény ellen tiltakoztak. Az akciót "Anonymous Cleaning Service" néven szervezték.

Japán aktivisták

Nagyjából nyolcvan fekete öltönyös, Guy Fawkes maszkos aktivista szedte egy órán keresztül a szemetet Tokió Shibuya negyedében azért, hogy ezzel tiltakozzon a japán parlament által múlt hónapban elfogadott törvénymódosítás ellen, amely a filmek, zenék és más szerzői jog által védett tartalmak illegális letöltését börtönbüntetéssel szankcionálja. Az új törvény szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel és 2 millió jen összegű pénzbüntetéssel sújthatók azok, akiknek birtokában kalózzenét vagy -filmet találnak.

A törvénymódosítás elfogadását követően a pénzügyminisztérium, a legfelsőbb bíróság és más hivatalok honlapját is az Anonymous által végrehajtott támadások bénították meg.

A japán csoportja szerint a weboldalak elleni támadás nemzetközi, és nem helyi akció volt. Ők a támadások helyett építő és produktív jellegű megmozdulással szerettek volna demonstrálni, és felhívni a figyelmet akciójukra, ezért döntöttek a takarítás mellett.

A gyógyszerhamisítás mauritániai helyzetéről közöl tartalmas riportot az Al Jazeera, hasznos betekintést nyújtva a fejlődő országokat különösen súlyosan érintő problémáról.

Ezrek halnak meg évente alapvetően gyógyítható betegségekben pusztán azért, mert nem jutnak gyógyszerhez, illetve nem a megfelelő gyógyszerhez jutnak hozzá. A fejlődő országokban, amelyeket különösen érint a gyógyszerhamisítás problémája - a WHO szerint a régiókban legkevesebb minden 4. (!) gyógyszer hamisítvány - sajnos még jellemzőbbek az ilyen értelmetlen halálesetek. A beteg ugyanis hiába jut gyógyszerhez, ha az hamisítvány, és így aktív hatóanyaga kevesebb vagy több, esetleg eltér az előírttól, ha az összetevői mellékhatásokat vagy gyógyszer rezisztenciát okoznak.

A problémát Afrikában fokozza, hogy a leggyakrabban olyan szereket hamisítanak, amelyeket az egyébként is a legtöbb halálos áldozatot szedő betegségek kezelésére javallanak az orvosok: a HIV, a TBC és a malária elleni gyógyszerek között található a legtöbb hamisítvány.

A mauritániai riport szerint a hamisítás elterjedtségét az országban fokozza, hogy a patikák 10 százalékát vezetik csak gyógyszerészek, a többi olyan magán vállalkozás, amelyek gondolkodás és engedély nélkül szereznek be ismeretlen forrásból származó, nem ellenőrzött készítményeket. A probléma olyan súlyos, hogy a helyiek már a hivatalos patikák által értékesített gyógyszerekben sem bíznak...

A brit kommunikációs hatóság épphogy kiadta a brit kalózkodás elleni törvény végrehajtási kódexét, a csalók azonnal lecsaptak a lehetőségre, és pénzbírság befizetését követelő üzenetekkel ijesztgetik a fogyasztókat.

A brit kalózkodás elleni törvény kissé hányattatott sorsú, ugyanis a Digital Economy Act névre keresztelt dokumentumot még a Gordon Brown vezette kormány fogadta el leköszönése előtt. A jogszabályt számos kritika érte, és a bíróság is vizsgálta alkotmányosságát. Most, hogy hivatalosan is végrehajthatónak minősítették, és a brit kommunikációs hatóság kiadta a végrehajtási kódexet, a törvény csalók áldozatául esett.

A jogszabály értelmében az internetszolgáltatók a jogtulajdonosok panasza alapján kötelesek figyelmeztetésben részesíteni illegális letöltést végző előfizetőiket. Azon internetezők esetében, akik egy éven belül három értesítést kapnak, a szolgáltató átadja anonim adataikat a jogtulajdonosnak, aki így bíróságon kérheti a felhasználó azonosítását a jogsértő felelősségre vonása érdekében.

Így fest a hamis üzenet fejléce

A csalók a figyelmeztető üzenetekre vonatkozó passzust kihasználva igyekeznek pénzt szerezni. Hivatalosnak tűnő e-mailt küldözgetnek az internetezőknek, amelyben az illegális letöltés okán 50 font összegű pénzbírság befizetését követelik.

Aki persze figyel a hírekre, az nem dől be egy ilyen üzenetnek. Először is az első figyelmeztető üzeneteket csak 2014-ben fogják kiküldeni, másodszor a figyelmeztetésekben sosem követelnek bírságot - erről maximum a bíróság dönthet a harmadik üzenetet követő felelősségre vonás esetén.

(via: PC Pro)