nokamu

A Megaupload ez év januári lekapcsolásával nem csak az illegálisan terjesztett tartalmak váltak elérhetetlenné, de nagyszámú saját tartalom is elveszett a tulajdonosaik számára. Ezek sorsa egyelőre megoldatlan.

Mintegy 1100, korábban a Megaupload által használt szerver várja az Egyesült Államokban, hogy kiderüljön, mi fog történni az azokon tárolt adatokkal. A fájlok jelentős része illegálisan megosztott tartalom, ám jelentős mennyiségű az is, amely a felhasználók saját tulajdonát képezte, és amely tulajdonosaik számára elérhetetlenné vált.

Újabb, Kim Dotcom számára kedvező ítéletet hozott az új-zélandi bíróság. A testület szerint a volt Megaupload vezérnek és vádlott-társainak joga van megismerni az ellenük felhozott bizonyítékokat még a kiadatási tárgyalásuk előtt.

Az új-zélandi fellebbviteli bíróság megerősítette azt a korábbi bírósági ítéletet, amely arra kötelezi az amerikai hatóságokat, hogy a Megaupload ügy védőivel ismertessék meg a Kim Dotcom és három vádlott-társa - Mathias Ortmann, Finn Batato és Bram van der Kolk - ellen használni kívánt bizonyítékokat. Helen Winkelmann bíró szerint a vádlottaknak joguk van megismerni a bizonyítékokat, hogy megfelelően fel tudjanak készülni a védekezésre. A bíró szerint a kiadatási tárgyalás nem tartható meg érdemben, ha a vád és a védelem nem tud egyforma alapossággal felkészülni. 

A Megaupload vezetők kiadatását eredetileg augusztus 6-án tárgyalta volna a bíróság, ezt azonban a múlt hónapban a tisztázatlan jogi körülményekre hivatkozva 2013 márciusára halasztották. A halasztást részben a májusban meghozott elsőfokú ítélet indokolta, amely a bizonyítékok átadását rendelte el.

Dotcom és felesége kutyával (Forrás: Instagram)

A Megaupload-ügyben nem a bizonyítékok átadására vonatkozó az első, Dotcom számára kedvező bírósági ítélet. Egy júniusi határozat jogszerűtlennek minősítette a Dotcom otthonában végrehajtott razziát, a házkutatást elrendelő határozat ugyanis túl általános volt, nem részletezte azt a bűncselekményt, amely a házkutatás elrendelését kiadását indokolta.

(Via: BBC News, TorrentFreak, HENT)

Szokatlan módját választotta egy brazil írónő, hogy a kalózkodás ellen tiltakozzon. Egy perui kormányzati épület előtt gyakorlatilag meztelenre vetkőzve, a testére festett felirattal kívánta felhívni a figyelmet az illegális terjesztés problémájára.

Vanessa de Oliveira meglehetősen ellentmondásos írónő. Évekig dolgozott call girl-ként, és az ott szerzett tapasztalatait adja vissza könyveiben szexuális és párkapcsolati tanácsok formájában.

Az írónő perui látogatása során háborodott fel azon, hogy összes könyve elérhető a helyiek számára kalóz formátumban. A helyzetre válaszul egy szál alsóneműben, hátán és mellkasán a vörössel felfestett "No a la piratería", vagyis "Nem a kalózkodásra" felirattal állt ki a limai kormányhivatal épülete elé. Vanessa de Oliveira az akcióval azt szeretné elérni, hogy könyveit soha többé ne terjesszék illegálisan, mert mint mondta, "egy ország alapja a kultúra, s benne a könyvek, így ha a könyvekkel visszaélnek, akkor az ország kultúrája is veszélybe kerül."

Hogy lesz-e eredménye a tiltakozásnak, azt nem tudhatjuk. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy célját elérte, és észrevették.

(Via: TorrentFreak)

Nagyon úgy tűnik, hogy a The Pirate Bay ügynek már sosem lesz vége! Miután a svéd bíróság az utolsó fellebbezési kérelmet elutasította, majd kijelölte, mely börtönökben kellene letölteniük a börtönbüntetést, az alapítók közül ketten most az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak.

A The Pirate Bay négy alapítóját 2009-ben ítélte szabadságvesztésre a svéd bíróság szerzői jogok megsértésének elősegítése miatt. Fellebbezések sora és hosszas jogi huzavona után ez év elején Fredrik Neij, Peter Sunde és Carl Lundström ügyében megszületett a jogerős ítélet. (Negyedik társuk, Gottfrid Svartholm esetében ez tavaly októberben megtörtént. Svartholm tartózkodási helyéről azonban sem ügyvédjének, sem a perben érintett többi The Pirate Bay alapító tagnak nincsen tudomása, ezért az eljárást nélküle folytatták le, végrehajtani viszont ugyanezen okból nem tudják.)

A svéd határozat szerint Sunde 8 hónap, Neij 10 hónap, Lundström 4 hónap letöltendő börtönbüntetéssel néz szembe. Lundström büntetését elektronikus helyzetjelző viselése mellett közérdekű munkavégzéssel töltheti, Sunde és Neij azonban a múlt hónapban meg kellett volna kezdje büntetése leülését. Nem meglepő módon egyikük sem vonult börtönbe, ellenben újabb fronton, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt próbálnak védekezni a vádak és a büntetés ellen. A két alapító fellebbezési kérelmet nyújtott be az európai bírói szervhez, amelyben az uniós kereskedelmi irányelvekre hivatkozva a kalózoldal működésének legalitása mellett érvelnek.

A következő lépés az ügyben, hogy a bíróság határoz a fellebbezési kereset elfogadásáról vagy elutasításáról. Ha elfogadja, akkor még évekig húzódhat, mire európai ítélet is születik a TPB ügyben.

(via: TorrentFreak)

Az Európai Bíróság szerint nem kötelezhetik az online közösségi oldalakat kalózkodás elleni szűrőrendszer használatára. A testület egy belga bírósági ügyben foglalt állást, amelyet a helyi jogkezelő SABAM a Netlog közösségi oldal ellen indított. A SABAM szerint a Netlog felhasználói illegális letöltési lehetőségekre mutató linkeket osztanak meg egymással, ezért kérte a bíróságot, kötelezze a portál üzemeltetőit, alkalmazzon olyan forgalomfigyelő rendszert, amely szűri a jogkezelő portfóliójába tartozó tartalom illegális megosztását.

Az Európai Bíróság szerint egy ilyen bonyolult, költséges és folyamatosan működő rendszer a Netlog működését veszélyeztetné, ráadásul a szűrőrendszer a személyes megosztások folyamatos ellenőrzése okán a felhasználók jogait is sértené, ráadásul könnyen a legális tartalmú megosztások blokkolásához vezetne.

Az Európai Bíróság tavaly novemberben szintén a SABAM követelésével szemben foglalt állást, Akkor a jogkezelő a belga internetszolgáltatót, a Scarletet akarta tartalomszűrésre kötelezni. A testület akkori érvelése szerint az általános tartalomszűrés ellentmond az Európai Unió e-kereskedelmi irányelvének, sértheti a fogyasztói jogokat és a fogyasztók adatvédelmi jogait, és félő, hogy a legális tartalomszolgáltatások blokkolásához vezetne.

Az uniós bírósági szervezet döntése nem csak a belga ügy végére tesz pontot, de más uniós tagállamok bírói gyakorlatában is iránymutató. A nemzeti bíróságoknak ugyanis a vonatkozó ügyekben figyelembe kell venniük az Európai Bíróság jogértelmezését.

(Via: Reuters, HENT)