Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az erő vele van!

A brit legfelsőbb bíróság döntése szerint (némi földrajzi korlátozással) szabadon értékesítheti rohamosztagos sisakok másolatait Andrew Ainsworth, az első Csillagok háborúja filmek kellékeinek készítője. A londonban élő és dolgozó Ainsworth 1976-ban egy jelmeztervező ismerősének tett szívességet, mikor elvállalta, hogy legyártja a birodalmi katonák sisakjának mintadarabjait. Munkája olyan jól sikerült, hogy George Lucas azonnal nagyobb darabszámot rendelt belőlük, de az akkor 27 éves végzős egyetemista, még nem sejtette, hogy néhány évvel később rajongók tucatjai vágynak majd egy ilyen ereklyére.

Ainsworth a színházi kellékkel

Az alkotó a film készítésének idején 20 fontot kapott a sisakok darabjáért, és 385 fontot a rohamosztagos jelmez teljes vértezetéért. Ma ezekért 500 és 1000 fontot is fizetnek a rajongók. Ainsworth 2004-ben kezdett el másolatokat értékesíteni a sisakokból, mikor otthonában kezébe akadt egy régóta porosodó eredeti darab, és felismerte, igazi aranybányán ül. Előkereste hát eredeti eszközeit, és elkezdte utángyártani az ikonikus jelmezeket.

Megrendelése nagyszámban akadt, amikor azonban Amerikába is eljutott a másolatok néhány darabja, a Star Wars mogul, George Lucas is felfigyelt ténykedésére. Cégén, a Lucasfilmen keresztül szerzői jogi jogsértés vádjával pert indított Ainsworth ellen, amelyben 20 millió dollár kártérítést követelt. Az amerikai bíróság helyt adott Lucas keresetének, de mivel a brit művésznek nincsenek amerikai érdekeltségei, az ítéletet nem hajtották végre. Lucas ezt követően a brit bírósághoz fordult, kérve, hogy az állapítsa meg a jogsértés tényét.

0 Tovább

Szabadalmi vita dühíti a mérges madarakat

Erősen felbőszülhettek (talán még zöld disznót is kiáltottak) az Angry Birds fejlesztői, miután szabadalmi jogsértés okán peres eljárás indult ellenük. A rendkívül népszerű madaras játék (amely múlt heti adatok szerint már 300 millió letöltéssel büszkélkedhet) tulajdonosa, a Rovio ellen szabadalmak licencelésével foglalkozó Lodsys nevű cég indított keresetet. A hírt közlő BBC News nem ír arról, pontosan milyen szabadalmat sérthetett a Rovio, de a Lodsys szerint Android és Apple iOs platformokra fejlesztett játékaiban egy általa birtokolt szabadalmat használ érvényes licence nélkül a játékfejlesztő.

Nem a Rovio az egyetlen, amelyet bíróságra citált a Lodsys. Szabadalmi vita okán a cég pert indított az Apple, a Grand Theft Auto-t fejlesztő Take-Two Interactive, az Electronic Arts és az Atari ellen is.

0 Tovább

Torrent a kulcsszó

Francia bírósági döntés szerint már az a tény, hogy a weboldal nevében szerepel a torrent kifejezés, illegális tevékenységre buzdítja a felhasználókat. Az ítélőszék egy fellebbviteli perben határozott így.

Az eljárás egy "Blackistef" néven futó személy ellen indult, akit 2008-ban tartóztatott le a francia rendőrség két BitTorrent-hez kapcsolódó weboldal, a Torrentnews.net linkfórum és a Torrent-public-center.com keresőfelület üzemeltetése okán. 2009-ben a bíróság 17 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte és 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a vádlottat jogsértő tevékenységéért. A fellebbezés eredményeként a fellebbviteli bíróság is megvizsgálta az ügyet, és megalapozottnak találta a vádakat. Fenntartotta a szabadságvesztésre vonatkozó ítéletet, de 20 ezer euróra emelte a pénzbüntetés összegét.

A francia testület indoklása szerint az ítélethozatal során számításba vették, hogy a weboldalak üzemeltetője tisztában volt azzal, hogy a felületek elősegítik a szerzői jogi jogsértések elkövetését. Állásfoglalásuk szerint az a tény, hogy a weboldalak nevében a torrent szó szerepel előre vetíti az illegális célokat, hiszen a köztudatban a torrentek letöltése elsősorban, mint a kalózkodás szinonimája, és az illegálisan közzétett fájlok megosztása szerepel.

0 Tovább

A végfelhasználók büntetése lenne a megoldás?

A consumerist.com portál arról értekezik cikkében, hogy vajon a végfelhasználók, vagyis a fogyasztók büntetése-e a legcélravezetőbb megoldás a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelemben. Példaként egy brit ügyet említ.

Tavaly a helyi hatóságok az egyik határellenőrző ponton lefoglaltak egy csomagot, amely hamis Nike cipőket tartalmazott. A hamisítványokat magánszemélyek rendelték külföldi weboldalról. Mivel a brit jogszabályok szerint védjegyjogi jogsértésnek minősül az országban bejegyzett védjegyeket sértő termékek importja, bíróság elé került az ügy. A megrendelők közül egy fő kivételével mindenki elfogadta a Nike vádjait. Az az egy viszont azzal védekezett, hogy a rendelt cipőket eredetinek hitte. A bíróság ezt az érvelést nem fogadta. A bíró állásfoglalása szerint ugyanis nem az számít, hogy a megrendelő mit hitt, hanem az a tény a fontos, hogy az országba behozni kívánt cipők nem eredetiek. A bíró, bár a cipőgyártó mellett foglalt állást, felvetette a kérdést, szükséges-e, hogy ilyen drasztikus módon a fogyasztókat citálja bíróság elé a cég jogainak érvényesítése érdekében. Igaz,  azt elismerte, hogy ilyen helyzetben a Nike-nak nincs más jogvédelmi lehetősége. Végül a fogyasztót nem büntették meg, az ügyet azzal az ígérettel zárták, hogy az érintett soha többé nem vásárol hamisítványt.

Visszatérve a lead-ben feltett kérdésre: számos ország jogalkotóiban felmerült már a lehetőség akár elviekben, akár a gyakorlatban, hogy a fogyasztót is büntethetővé tennék, ha hamis terméket vásárol. (Legutóbb például nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy az olasz hatóságok 1000 euróra büntettek egy turistát, aki hamis Louis Vuitton táskát vásárolt) Mit gondoltok, valóban az a fogyasztók hamis termékektől való elriasztásának legjobb módja, ha felelősségre vonhatók megvásárlásukért?

0 Tovább

Kalózzenéket hallgat a saját szerzői jogai miatt aggódó írónő

Eléggé önellentmondó nyilatkozatot adott Anne B. Ragde, norvég írónő, akit könyvkalózkodásról kérdezett cikkében a skandináv Dagens Næringsliv online magazin. Radge, akinek több könyve magyarul is olvasható élesen kikelt a szerzői jogi jogsértések ellen, ám kiderült, hamisítványokat vásárol, sőt mp3 gyűjteménye sem jogtiszta forrásból származik.

Az interjúban Radge azt állította, komolyan aggódik műveinek illegális terjesztése miatt. Saját becslése szerint több mint félmillió koronát vesztett már el a kalózkodás miatt, ami számtalan álmatlan éjszakát okozott számára. Hozzátette, számára elviselhetetlen a gondolat, hogy mások meglopják. Mint mondta, a zenészek már csak koncertekből tartják fenn magukat, az íróknak azonban nincsen másuk, mint az eladott példányok után járó jogdíj.

Az interjúban azonban a kérdező rákérdezett arra, szokott-e hamisítványokat vásárolni, amire az írónő válaszul kifejtette, hogy bizonyos eredeti termékek szerinte annyira drágák, hogy inkább a hamisat veszi meg. Gyorsan felsorolta persze, hogy miből vesz eredetit, amikoris a beszélgetésen jelen lévő fia kisegítette a következő mondattal: „Kalóz mp3 gyűjteményed van. Az első 1500 dalt egy helyről másoltuk, egy másikról pedig még háromszázat.”

Az interjú megjelenését követő felháborodás során Radge azzal védekezett, hogy a dalokat a fia töltötte le, és hogy ez nem reprezentálja a valódi viszonyát a zeneiparral. Hozzátette a dalokat tartalmazó lejátszója a vidéki nyaralójában van, és hogy az ünnepek alatt megkeresi és letörli az illegális szerzeményeket.

Azt gondolnám, hogy egy író, aki teljes mértékben a vásárló olvasók jóindulatától függ nagyobb tisztelettel viseltetik mások szerzői jogait illetően. Ráadásul, ha már elkövette a jogsértést, legalább venné meg azt az 1500 dalt, ahelyett, hogy letörli. Azzal nem teszi jóvá az okozott károkat…

Kép forrása itt.

0 Tovább

nokamu

blogavatar

Blog a hamisításról, kalózkodásról, jog- és fogyasztóvédelemről.

Utolsó kommentek