nokamu

A Pharmacide Online tett közzé egy társadalmi felhívást a hamis gyógyszerek veszélyeiről. A kisfilm arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az ellenőrizetlen forrásból származó, ismeretlen összetevőjű hamisítványok könnyen gyilkos szerekké válhatnak. A videó rámutat, a hamisítók gyakorlatilag minden gyógyszert utángyártanak, ám mivel ezek nem a szigorúan meghatározott minőségű elvárások szerint készülnek, a legjobb esetben csak hátráltatják a gyógyulást, rosszabb esetben azonban súlyos mellékhatásokat, de akár halált is okozhatnak.

Az alább is látható anyagban három kontinensen élő szereplők rendelnek gyógyszereket az interneten beteg családtagjaik, illetve saját maguk részére. Az online "patikák" azonban illegális üzemben, az éjszaka leple alatt állítják elő, majd postázzák a rendelt gyógyszereket, így a koleszterincsökkentő, az antibiotikum és a köhögéscsillapító nem gyógyítja meg a betegeket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint minden második online értékesített gyógyszer hamisítvány, ezért rendkívül fontos, hogy a betegek csak megbízható forrásból rendeljenek gyógyhatású készítmény.

Sajnos a magyar fogyasztóknak is van mitől tartaniuk, ahogy azt a közelmúltban felderített békéscsabai eset is igazolja. A leleplezett házaspár webáruházon keresztül értékesített hamis potencianövelő készítményeket és más étrend-kiegészítő tablettákat. (Az esetről részletek ITT). Fontos tudni épp ezért, hogy a magyar jogszabályok szerint csak vény nélküli gyógyszereket lehet interneten keresztül forgalmazni, de kizárólag akkor, ha az internetes felület mögött egy valódi patika áll. Internetes rendelés előtt ezért mindenképp meg kell győződni a választott online gyógyszertár megbízhatóságáról. Ha az oldalon nem található meg a gyógyszertár elérhetősége, akkor bizonyosan illegális forgalmazóról van szó, amelyet kerülni kell.

Gyógyszerhamisítás elleni kampányfilmet hozunk nektek mára, ezúttal, egy olasz felhívást, amely az online vásárolt egészségügyi készítmények potenciális veszélyeire figyelmeztet. Egész pontosan arra, a nem biztonságos forrásból rendelt gyógyszer hamisítvány lehet, és mint ilyen, potenciális méreg. Vélemény előtt lássuk a videót!

... és nincsen csattanó! A páros férfi tagja gondoskodóan beszerzi beteg párjának a gyógyszert, aki egy kissé gyanakvó arckifejezéssel kísérve beveszi, majd nem történik semmi. A készítők szándékaik szerint a fantáziánkra bízzák, a gyógyszer használt-e vagy hamisítvány volt. A figyelmeztetés szerint egy rossz kattintás halálos lehet, hiszen a szakértői becslések szerint minden második (!) online kínált gyógyszer hamisítvány, így sejthető, hogy a készítmény nem segített, mégis, hiányzik, hogy nem kapunk utalást arra, milyen hatása lenne a kétes eredetű gyógyszernek. 

Nektek mi a véleményetek?

Az Európai Bíróság szerint nem kötelezhetik az online közösségi oldalakat kalózkodás elleni szűrőrendszer használatára. A testület egy belga bírósági ügyben foglalt állást, amelyet a helyi jogkezelő SABAM a Netlog közösségi oldal ellen indított. A SABAM szerint a Netlog felhasználói illegális letöltési lehetőségekre mutató linkeket osztanak meg egymással, ezért kérte a bíróságot, kötelezze a portál üzemeltetőit, alkalmazzon olyan forgalomfigyelő rendszert, amely szűri a jogkezelő portfóliójába tartozó tartalom illegális megosztását.

Az Európai Bíróság szerint egy ilyen bonyolult, költséges és folyamatosan működő rendszer a Netlog működését veszélyeztetné, ráadásul a szűrőrendszer a személyes megosztások folyamatos ellenőrzése okán a felhasználók jogait is sértené, ráadásul könnyen a legális tartalmú megosztások blokkolásához vezetne.

Az Európai Bíróság tavaly novemberben szintén a SABAM követelésével szemben foglalt állást, Akkor a jogkezelő a belga internetszolgáltatót, a Scarletet akarta tartalomszűrésre kötelezni. A testület akkori érvelése szerint az általános tartalomszűrés ellentmond az Európai Unió e-kereskedelmi irányelvének, sértheti a fogyasztói jogokat és a fogyasztók adatvédelmi jogait, és félő, hogy a legális tartalomszolgáltatások blokkolásához vezetne.

Az uniós bírósági szervezet döntése nem csak a belga ügy végére tesz pontot, de más uniós tagállamok bírói gyakorlatában is iránymutató. A nemzeti bíróságoknak ugyanis a vonatkozó ügyekben figyelembe kell venniük az Európai Bíróság jogértelmezését.

(Via: Reuters, HENT)

Többszörösen beszámoltunk már arról milyen heves ellenállást váltott ki a Stop Online Piracy Act (SOPA) néven benyújtott törvénytervezet az Egyesült Államokban, ideje, hogy a másik, a támogató oldalról is mutassunk valamit.

A jogsértések ellen hatékony fellépést ígérő jogszabályt számos kritika, majd tiltakozási hullám érte (lásd ITT). A héten, január 18-án többek között a Wikipedia angol oldala tiltakozott elsötétítéssel a SOPA elfogadása ellen. Válaszul ugyanaznap az olyan stúdiókat tömörítő Creative America, mint az NBC Universal, a Sony, a Warner, a Disney billboard hirdetést jelentett a New York-i Times Square-n. A digitális hirdetésben azt ajánlották, a fekete képernyők feletti bosszankodás helyett olvassunk inkább könyvet, hallgassunk zenét vagy nézzünk meg egy jó filmet.

Hirdetés New York legforgalmasabb pontján

Közzétettek egy információs ívet is, amelyben a tervezetet érő vádakra reagálnak, úgy mint veszélyezteti-e a legitim vállalkozásokat a jogszabály, működik-e a tartománynév (DNS) alapú tartalomszűrés stb. (A The Truth About Rogue Site Legislation című doksit ITT érhetitek el.) Emellett elindítottak egy médiakampányt, amelynek első hirdetését (figyelem, ez egy tévés felvétel) alább nézhetitek meg. A jogvédelem fontosságát hangsúlyozó televíziós hirdetést print és rádió reklámok is követik majd.

A SOPA sorsa egyelőre teljesen kérdéses. Az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága februárban veszi napirendjére a tervezetet, addig még rengeteg minden történhet mellette is, ellene is.

(Via: Ars Technica)

Érdekes összeállítást közölt a TorrentFreak egy, a napokban megjelent cikkében. A Measurement Lab 2008-2010 közötti adatgyűjtése alapján összegyűjtötte, hogy hol, melyik internetszolgáltató, milyen mértékben lassítja a BitTorrent forgalmat, amelyen bár legális tartalommegosztás is zajlik, mind tudjuk, hogy igen-igen jelentős számú jogsértő tartalomhoz férnek hozzá ezen keresztül az internetezők. Lássuk, mit tapasztaltak.

Az Egyesült Államokban a Comcast 2008-ban még a BitTorrent forgalom közel felét (49%) korlátozta, de aztán a szigorítást feloldották, és ma már csak 3 százalékos arányban lassítják a hozzáférést. Az országban jelenleg a Clearwire fogja vissza legjobban az adatcserét, 17 százalékkal. Kanadában majd minden szolgáltató alkalmazza a lassítást, leghatározottabban a Rogers (78%), legkevésbé a Videotron (3%). Nagy-Britanniában a Tiscali és a BT Group fogja vissza leginkább a forgalmat (27%), míg a BSkyB a legengedékenyebb (5%). Ausztráliában, Svédországban és Franciaországban - érdekes módon - egyetlen netszolgáltató sem korlátoz, viszont Németországban a Kabel Deutscland a forgalom 36, Lengyelországban a UPC a 87 százalékát lassítja.

Megnéztük a Measurement Lab adatgyűjtését, így a magyar adatokról is számot tudunk adni. E szerint a tavalyi év első félévében a három nagy szolgáltató közül csak az Invitel nem lassította a torrentforgalmat, a Magyar Telekom 7 százalékos, a UPC 20 százalékos aránnyal azonban igen.

Érdemes egyébként elböngészgetni az adatok között szolgáltatókra és időszakokra lebontva. Az Invitel ugyanis 2008 második félévében és 2009 év elején jelentős, 20 százalék feletti forgalomlassítást is alkalmazott. A Magyar Telekom 6 és 17 százalék közötti, míg a UPC a vizsgált időszakban 11-től a 47 százalékig terjedő forgalomlassítást is alkalmazott.

Nagy kár, hogy az adatok csak 2010. első negyedévéig érhetők el. Kíváncsiak lennénk, most milyen a forgalom...