nokamu

Összesen 1,4 millió dollár értékű hamis és 2,5 millió dollár értékű lopott elektronikai terméket foglaltak le a napokban a hatóságok Los Angelesben. A lefoglalt hamisítványok között nagy számban találtak hamis iPod és iPhone készülékeket, amelyeket elrettentésül gondosan közszemlére is tettek, íme:

A HENT honlapján olvasható hír szerint a hamis készülékek rendkívül jó minőségűk voltak: a potenciális vásárlók semmi gyanúsat nem észleltek volna addig, amíg meg nem próbálnak az Apple online webáruházához, az iTunes felületéhez csatlakozni...

A hatóságok szerint a helyszínen talált nyugták azt bizonyítják, hogy a gyanúsítottak mintegy 7 millió dolláros profitra tettek szert a hamisítványok értékesítésével.

A Microsoft közlése szerint a La Familia néven ismert mexikói drogkartell kalózszoftverek gyártásával egészíti ki jövedelmét. A szoftvercég képviselője a Párizsban rendezett 6. Nemzetközi Hamisítás és Kalózkodás Elleni Konferencián mutatott be egy kalózpéldányt az Office 2007-es termékérből, amelynek lemezén a La Familia ismert logója (FMM) is rá van nyomva. A Microsoft szerint a hamis programot Mexikó-szerte értékesítik, és a logó rajta egyértelműen bizonyítja a kapcsolatot a szervezett bűnözéssel.

A La Familia szoftverhamisítási tevékenysége már korábban is felmerült. A tevékenység ugyanis a szervezett bűnözők számára alacsony kockázatú, de jelentős profitotot hoz. Igen, alacsony kockázatú, hiszen lényegesen enyhébbek a törvényi szankciók szerzői jogi jogsértés esetén, mint mondjuk a drogcsempészésre vonatkozóan.

A La Familia által gyártatott kalózszoftverek felbukkanása egyúttal ismételten igazolja azt a hatóságok által már hosszabb ideje hangoztatott tényt, hogy az elmúlt években a hamisítási tevékenység és a szervezett bűnözés összefonódott. A szakértők szerint a hamisításból származó viszonylag könnyen szerzett pénzzel a szervezett bűnözés olyan súlyos tettek elkövetését tudja finanszírozni, mint például a terrorizmus, a fegyver-, drog- és embercsempészet.

Figyelem! A kép e cikk esetében csak illusztráció, de valóban egy hamisított Microsoft termékről készült, amelyet a cég hamisítványokról készült saját galériájában találtunk. A hamisítvány-fotókat és további infokat a szoftverhamisításról a Hogyan igazoljuk? oldalon érhetitek el.

Jó eséllyel mindig lesznek olyan internetezők, akik csak azért töltenek le illegálisan fájlokat, mert megtehetik, de nem titok, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik más/jobb alternatíva híján választják a szórakoztató tartalmakhoz történő hozzáférés ezen formáját. Ez utóbbiak az elérhetőség hiányára, a mozibemutató és a legális online hozzáférés közötti hosszú időintervallumra vagy épp a korlátozott felhasználhatóságra (pl.: DRM) hivatkozva kalózodnak. Nos, nekik szól a fájlcserélők által megalkotott, "Don't make me steal" című kiáltvány. A csatlakozók vállalnák, hogy felhagynak jogsértő magatartásukkal, amennyiben a legális tartalomkínálat megfelelne bizonyos meghatározott kritériumoknak...

A kiáltvány szerkesztői többek között kívánják, hogy:

- a kölcsönözhető filmek ára ne haladja meg egy mozijegy árának 1/3-át

- a megvásárolható filmek ne kerüljenek többe, mint egy mozijegy ára

- a tévésorozatok (epizódonkénti?) ára ne haladja meg egy mozijegy árának 1/3-át

- ne legyenek piacfüggő nyelvi megkötések a filmekhez

- a rajongók készíthessenek és terjeszthessenek feliratokat

- a kifizetett tartalom legyen azonnal, reklámok nélkül elérhető

- a megjelenési dátum legyen globálisan egységes

- minden valaha gyártott film legyen online letölthető

- a filmeket bármilyen hordozón, korlátozások nélkül nézhessék

A kiáltvány pontjait elnézve még a letöltés-barát TorrentFreak szerkesztői is elismerik, hogy túlzottan extrém, és olyan elvárásokat fogalmaz meg a szórakoztatóiparral szemben, amelyeket az iparág fordított helyzetben soha nem várna el a fogyasztóitól. A legnagyobb probléma a kiáltvánnyal, hogy kereskedelmileg irreális követeléseket fogalmaz meg. El tudjátok képzelni, hogy nagy hirtelen minden valaha gyártott filmet bedigitalizálnak, és ezt reklámok nélkül azonnal hozzáférhetővé teszik? Mindezt filmenként kevesebb, mint egy mozijegy áráért, miközben létrehoznak egy olyan infrastruktúrát, amelynél nem kell várni a letöltésre, de tucatnyi nyelvi opció közül is választhatunk?

Egy múlt heti posztunkban foglalkoztunk már azokkal a viccesnek tűnő hamisítványokkal, amelyek az eredeti márkanevek elferdítésével kerülnek piacra. Most egy hasonló összeállítást ajánlunk a figyelmetekbe. Ezúttal is fotók, de videómontázsban összerendezve.

Néhány gyöngyszem kedvcsinálónak: Nike helyett van itt Knie, Nire és Naik, Dolce&Gabbana helyett Dio & Gomez, illetve Dolce & Bananana, felvonulnak a már már klasszikus számító Adadas és Daiads termékek, és felbukkan a már ismert Sonia és a Polystation is. Az összeállításban külön figyelmet érdemel a Marlboro-ruhás Zalbollae cukorka, a a Sasa-nak álcázott Fanta, a mosolygós Sprite és a Hello Cola!

Úgy tűnik, Ukrajnában szabad az út a hamis Ferrero csokik előtt. Az illetékes ukrán bíróság ugyanis elutasította a cég Raffaello terméknevére vonatkozó védjegyoltalmi kérelmét. Ez azt jelenti, hogy a Raffaello az ukrán piacon nem levédett márka, így a Ferrero termékének imitációit korlátozás nélkül forgalmazhatják az országban.

A cég márkavédelmi keresetének kimenetelét komoly figyelem övezte, többek között az Egyesült Államok és EU képviselete is jelen volt a bírósági határozat közlésénél. A Ferrero szerint az ukrán bíróság döntése rendkívül negatív képet fest az országról a külföldi befektetők szemében. Hasonló megállapítást tett a European Business Association ukrán képviselője is, aki szerint ez az ügy azért is fontos, mert a külföldi befektetők számára jelenleg is a bírósági rendszer jelenti a legnagyobb akadályt Ukrajnában.

A hírről beszámoló Moscow Times nem közli a védjegyjogi kérelem elutasításának indokát, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a bíróság döntése azért is veszélyes, mert Ukrajna komoly nemzetközi nyomás alatt áll amiatt, hogy a korrupció melegágyának tekintik Európában.

Plusz egy adalék: épp a múlt héten írtunk arról itt, a NoKamu blogon, hogy Ukrajnában az élelmiszeripari termékek vezetik a hamisítási listát. Ilyen körülmények között ez akkor nem csoda...