nokamu

A consumerist.com portál arról értekezik cikkében, hogy vajon a végfelhasználók, vagyis a fogyasztók büntetése-e a legcélravezetőbb megoldás a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelemben. Példaként egy brit ügyet említ.

Tavaly a helyi hatóságok az egyik határellenőrző ponton lefoglaltak egy csomagot, amely hamis Nike cipőket tartalmazott. A hamisítványokat magánszemélyek rendelték külföldi weboldalról. Mivel a brit jogszabályok szerint védjegyjogi jogsértésnek minősül az országban bejegyzett védjegyeket sértő termékek importja, bíróság elé került az ügy. A megrendelők közül egy fő kivételével mindenki elfogadta a Nike vádjait. Az az egy viszont azzal védekezett, hogy a rendelt cipőket eredetinek hitte. A bíróság ezt az érvelést nem fogadta. A bíró állásfoglalása szerint ugyanis nem az számít, hogy a megrendelő mit hitt, hanem az a tény a fontos, hogy az országba behozni kívánt cipők nem eredetiek. A bíró, bár a cipőgyártó mellett foglalt állást, felvetette a kérdést, szükséges-e, hogy ilyen drasztikus módon a fogyasztókat citálja bíróság elé a cég jogainak érvényesítése érdekében. Igaz,  azt elismerte, hogy ilyen helyzetben a Nike-nak nincs más jogvédelmi lehetősége. Végül a fogyasztót nem büntették meg, az ügyet azzal az ígérettel zárták, hogy az érintett soha többé nem vásárol hamisítványt.

Visszatérve a lead-ben feltett kérdésre: számos ország jogalkotóiban felmerült már a lehetőség akár elviekben, akár a gyakorlatban, hogy a fogyasztót is büntethetővé tennék, ha hamis terméket vásárol. (Legutóbb például nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy az olasz hatóságok 1000 euróra büntettek egy turistát, aki hamis Louis Vuitton táskát vásárolt) Mit gondoltok, valóban az a fogyasztók hamis termékektől való elriasztásának legjobb módja, ha felelősségre vonhatók megvásárlásukért?

Két izgalmas hírt is olvasható ma a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) híroldalán. Előbb a könnyedebb: az Avast! vírusirtó-gyártó cég hagyta, hogy egy termékének licence kulcsa szabadon terjedjen a világhálón, hogy megtudja, hány felhasználóhoz bír eljutni a kalózfájl. A válasz: másfél év alatt 774.651 (!) aktív user fért hozzá a kódhoz.

A kódot egy arizonai cég 2009 nyarán vette 14 számítógépe számára, innen került ki valahogy illegálisan a termékkulcs. Az azóta eltelt másfél évben az Avast! 200 országban regisztrált aktív felhasználókat. Ezen országok skálája Afganisztántól Zimbabwén át egészen a Vatikánig terjedt. Igen, még a pápai államban sem mindenki jogkövető...

A következő posztban a magyarok karácsonyi terveiről olvashattok.

A Microsoft kutatása szerint minden második fogyasztó aggódik a kalózszoftverek használatával járó veszélyek miatt. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapján olvasható hír szerint 20 országban, 38 ezer válaszadó részvételével készült az a felmérés, amely a tudatos fogyasztók jelentős arányára mutat rá.

A fontosabb eredmények:

- tízből nyolcan úgy vélik, hogy a hamisított szoftverek kockázatokat rejtenek

- tízből heten úgy gondolják az eredeti szoftverek biztonságosabbak, stabilabbak

- kalóz vagy licence nélküli programok használata esetén 26 százalék tart adatai elvesztésétől

- 23 százalékuk személyes adataihoz való illetéktelen hozzáférés miatt is aggódik

- a vásárlók 72 százaléka a csomagolás alapján megpróbálják ellenőrizni a termék eredetiségét

A tudatos vásárlók odafigyelése azonban néha kevés. Ma már annyira kifinomult hamisítványokat gyártanak, hogy utánajárás vagy segítség nélkül szinte lehetetlen megkülönböztetni azokat az eredeti termékektől. A Microsoft szerint az ilyen megtévesztő kiadások gyakoriságára utal, hogy már több mint 300 ezren keresték fel a cég tájékoztató weboldalát, ahol a szakértőktől kérhetnek tájékoztatást és segítséget. A weboldalra látogatók meggyőző csomagolásról, de frissítésre képtelen programokról számolnak be, vírusfertőzésekről és rendszerösszeomlásról tesznek panaszt.

A HENT híre itt, a teljes kutatási anyag itt érhető el.