nokamu

Ennél hamburgert a King Burgernél? Oltanád a szomjad egy Heimekemmel? Esetleg hordanál Corcs papucsot? Ma egy újabb gyűjtést mutatunk arról, milyen módon ferdítik el a kínai hamisítók az eredeti márkák neveit, hogy azok még ismerősnek hassanak, és így szimpatikusak legyenek a fogyasztóknak.

A legtöbb hamisítvány az eredeti márka nevének kismértékű módosításával áll elő, némelyről azonban nehéz lenne megmondani, hogy mi is volt az eredetije.

Egyszerű szócsere balra, jobbra viszont gyöngyre cserélték a játékot

Egyel több ívet kapott a Meki, a Prada-t pedig egy i-vel zagyválták össze

Corcs papucs lett a Crocs-ból Kínában

Új kalózkodás elleni videóval jelentkezett a Microsoft, amely az illegális szoftverek használatának kockázataira figyelmeztet. S mindezt meglepően ötletes kivitelezéssel teszi!

A szoftvercég szerint a licenc nélkül használt, nem eredeti programok sokkal sérülékenyebbek a vírusokkal és a rosszindulatú kémprogramokkal szemben, mint a legális példányok. Ennek okán a kalózszoftvereket használó gépek könnyebben lesznek vírusosak, felhasználóik pedig hamarabb eshetnek a kiberbűnözők áldozatául. A Microsoft becslése szerint a kalózszoftvereket használó gépek 24 százaléka már az illegális szoftver telepítése során, de legkésőbb az első internet csatlakozásnál fertőzött lesz. A videó erre a problémára figyelmeztet.

Ahogy fentebb is láthatjátok, az anyag három teljesen köznapi élethelyzetben tevékenykedő irodai dolgozót mutat be, akik a visszaélések különböző formáival szembesülnek. Az ötletesség abban rejlik, hogy a vírusok és kémprogramok rejtőzködő voltát egy-egy színész hivatott eljátszani, diszkréten beépülve az irodai környezetbe, hogy el tudja lopni azt, amire szüksége van.

Például így: 

Vagy így:

Esetleg így:

(Via: Neowin.net)

Ma a hamisítás által érintett termékek egy újabb szélsőséges példáját mutatjuk be nektek. A legnagyobb videómegosztón találtunk egy anyagot, amely hamis fegyvertávcsövet mutat be. Rákerestünk az eredeti gyártó oldalára, és bizony, ott is szerepel a felhívás arról, hogy termékeiket hamisítják.

A lőfegyverek piaca ugyan lényegesen kisebb, mint mondjuk a hamis dizájner táskáké, de a fegyvertávcsövek nem olcsók, így feltesszük, az illegális gyártóknak megéri utángyártani. A videó leírása szerint egyébként a pórul járt vevő nem fegyverboltban vette a hamis távcsövet, épp ezért mindenkit arra bíztat, a vásárlás előtt ellenőrizze a hivatalos viszonteladókat a gyártó honlapján. Ezt követően képekkel illusztrálja a vásárolt hamis termékek eltéréseit, amelyek közül a legfeltűnőbb, hogy a távcső épp a feladata ellátására nem alkalmas, vagyis homályos, gyenge képet mutat, és nem fókuszál a célra.

Ahogy a bevezetőben is írtuk, a videó alapján megnéztük az eredeti gyártó weboldalát, ahol találtunk is egy felhívást a hamisításra vonatkozóan. E szerint a hamisítványok többsége Kínából származik, az eredetitől való megkülönböztetésüket pedig nehezíti, hogy a márkajelzés elég jó minőségben szerepel ezeken.

Mindenesetre a gyártó ad néhány tanácsot potenciális vevőinek, hogy milyen eltérésre figyeljenek. A fenti és az alábbi képeken ezeket láthatjátok. Ezek között szerepel, hogy hol keressék a szériaszámot, vagy hogy az eredeti darabon hol és hogyan szerepel a márkajelzés és a terméknév.

Mai videónkban egy újabb hamisítványt nézhettek meg belülről, ezúttal az Európa szerte népszerű márka, a 'ghd' hajvasaló egy utánzatát szedik kisebb darabokra. Ha kissé szétnéztek a gyártó honlapján, láthatjátok, hogy a cég igen trendi darabokat gyárt, amelyek között minden nő megtalálja a maga ízlésvilágának megfelelőt. Nem csoda hát, hogy a hamisítók is megcélozták a terméket. Persze, a hamisítás nem csak ezt az egyetlen márkát érinti a hajápolási piacon, így az alábbi anyag mindenkinek hasznos tanulságul szolgálhat.

Az első, ami szembe ötlik, hogy a videóban bemutatott hamisítvány mennyire sikerült darab. Az avatatlan szemlélő nem mondaná meg, hogy nem eredeti vasalóról van szó. Még a szériaszám és a hologramos címke is a helyén van. De épp ez az első ötlet, ami segítséget nyújt: a ghd oldalán ugyanis le lehet kérdezni a hologramos címkén szereplő azonosító számot, így ellenőrizhető a termék eredetisége. A második praktika a márkajelzéssel ellátott csavarfedő kupakok lepattintása: az eredeti darab esetében két egyforma csillagfejű csavar rögzíti össze a vasaló két oldalát, míg a hamisítványnak csak egyik fele csavaros.

A nem kifejezetten barkács kedvű fogyasztóknak itt majdnem meg is áll a tudománya. Többségünk nem áll neki szétszerelni egy ilyen műszaki cikket, így nem nézi meg az eltérő hegesztéseket, vagy, hogy a fővezeték az európai szabványtól eltérő színű. Ugyanakkor ha valaki elkezd használni egy ilyen terméket, és a vasaló lapon túl hamar sérülések, kopások jelennek meg, jobb ha nem használja tovább. Az eredeti darabok ugyanis nem sérülnek meg - legalábbis rendeltetésszerű használat mellett - olyan látványos módon, ahogy a videóban látszik, így egy ilyen hiba jó jelzése annak, hogy nem eredeti darabbal van dolgunk.

Talán nem kell hosszan részleteznünk, hogy a hamis elektronikai termékek mennyire veszélyesek lehetnek. A minőségi szabványok be nem tartása, az ellenőrzések hiánya, a gyengébb anyagok mind a balesetveszély kockázatát növelik. A hamis ghd-k esetében például konkrétan előfordult, hogy egy brit lány leégette néhány hajtincsét és a frufrujának egy részét miközben hamis hajvasalóval próbált frizurát készíteni magának. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a hamisítvány, szemben az eredeti termék maximum 180-200 fokos felmelegedési hőmérsékletével, 285 Celsius-fokra melegedett fel, ami elegendő ahhoz, hogy megolvassza a hajszálakat, és akár súlyos égési sérüléseket okozzon.

Végezetül még egy, a ghd-hoz kapcsolódó példa arról, hogy a hamisítókat mennyire csak a profit érdekli. Néhány éve az eredeti gyártó rózsaszín hajvasaló készletet dobott piacra, amelyek értékesítésével mellrákkal küzdő nőket segítő és rákkutatást támogató alapítványoknak gyűjtött adományt. Ám néhány héttel a speciális kiadású hajvasalók forgalomba kerülését követően megjelentek a készülék hamis verziói az interneten (amelyek eladása után az alapítványok nyilván nem kapnak támogatást), az eredeti darabok értékesítése pedig látványosan visszaesett...

Több mint dicséretes a kelet-angliai Lincolnshire hatóságainak azon kezdeményezése, amellyel a lefoglalt hamisítványokat megpróbálják a köz javára hasznosítani. Többször olvasni, hogy az elkobzott hamis ruhákat a nemzeti hatóságok a jogtulajdonos jóváhagyásával a rászorulóknak adományozzák (a magyar NAV is szokott tenni ilyen felajánlást), ám ez az új program ennél kicsit tovább mutat.

A helyi kereskedelmi hatóság úgy döntött, megpróbálja maximalizálni a lefoglalt hamisítványok hasznosíthatóságát, és a régióban lefoglalt hamis alkoholos italok elégetésével állíttat elő elektromosságot. A helyi erőműben egy tonna hamis alkoholt égettek el a közelmúltban. Az így nyert energia egy átlagos otthon egy órányi áramszükségletét fedezi. A mennyiség talán nem sok, de a potenciálisan veszélyes és káros termékek így a társadalom számára hasznosulva végezték pályafutásukat, bizonyítva, hogy a hamisítás által okozott károk ezzel a módszerrel csökkenthetők.

A hatóságok a hamisítványok palackozásához használt üvegeket és fémdobozokat is újrahasznosíttatták, a cél ugyanis, hogy 100 százalékban feldolgozzák az anyagokat, és minden lehetőséget kihasználjanak arra, hogy az illegális termékeket hasznosítsák.

Bezúzás felé haladnak a palackok és italos üvegek

Hasonló kísérletre tavaly ősszel hazánkban is volt példa: az FKF Zrt. hulladékhasznosító művében alakították át hasznos energiává azt a nagy mennyiségű hamis gerincbántalmi eszközt, amelyet a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér pénzügyőrei foglaltak le korábban. Az összesen háromtonnányi hamis Kosmodisk eszköz megsemmisítéséről az eredeti gyártó, a Studio Moderna márkavédelmi képviselete intézkedett. Ehhez a rendelkezésre álló legkörnyezetkímélőbb megoldást választották, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. modern hulladékhasznosító művében ugyanis az égetés során keletkező energiát felhasználják, ráadásul még az égetést követően megmaradt szilárd hulladék is felhasználásra kerül.

(Via: Lincolnshire Police, HENT)