nokamu

Bár az időjárás eléggé szeszélyes, mégis, nyakunkon a nyár, így mind többen vesszük elő a napszemüvegeinket. A hamisítók persze ezt a terméket sem kímélik. Rendre gyenge minőségű utánzataik nem csak pénzkidobásnak számítanak, de nem lehetünk biztosak abban sem, valóban védelmet nyújtanak a káros UV sugárzással szemben.

Az alábbi videóban egy trendi Ray Ban napszemüveg példáján keresztül találtok néhány hasznos tanácsot arra vonatkozóan, mire figyeljetek, hogy új napszemüveg vásárlása során elkerüljétek a hamisítványokat.

A készítő nagyon alapos munkát végzett az eredeti és hamis szemüveg összevetése során. Ebből meg tudhatjuk, hogy már a dobozon látható a különbség: a hamisítványon nem szerepel a vonalkódos címkézés. A szemüveghez adott védőtokok mind minőségükben, mind anyagukban, mind színükben eltérnek. A különbségek közül talán a legnyilvánvalóbb és legaggasztóbb, hogy a hamisítvány közel sem olyan merev, így kétséges, hogy a táskába pakolva kellő védelmet nyújt-e a sérülés ellen. A két vásárlói tájékoztató tartalmilag és formailag megegyezik ugyan, de a hamisítvány egy gyenge minőségű nyomtatvány. A törlőkendőn a logó színe tér el: az egyik piros, míg a hamisítvány inkább narancssárga.

Magán a szemüvegen is számtalan apró eltérés mutatkozik. Az eredeti lencséjén nincs matrica, a márkajelzés nem tapintható rajta, szárai merevebbek, rögzítésük erősebb. A szemüveg szárai esetében a hamisítványon szellősebben van rögzítve a márkajelzés és belső oldalain is gyengébb minőségű a nyomtatás. Érdemes még megjegyezni, hogy a hamis szemüveg szárára szintén van tájékoztató rögzítve, amelyen a hamisítók tipikus hibája fedezhető fel, nevezetesen, hogy a szövegben betűzési és helyesírási hibák szerepelnek.

Ha esetleg nincs időtök végignézni az egész anyagot, ugorjatok 9:45-höz, ahol az alkotó egy gyors összefoglalót ad a felfedezett hibákról.

Kiválóan szórakoznak a készítők, miközben megsemmisítik a hamis Pokémon kártyákat mai videónk tanúsága szerint. Az sajnos nem derül ki az anyagból, hogy feldühödött gyűjtőkről, pórul járt vásárlókról vagy csak unatkozó fiatalokról van szó, mindenesetre drasztikus megoldást választva szabadulnak meg a hamisítványoktól: felgyújtják azokat.

Korábban már írtunk a hamis Pokémon kártyákról egy oktatófilm kapcsán, amely segít eligazodni a hamis és eredeti darabok között. A bejegyzést IDE kattintva olvashatjátok el. Ami a legfontosabb, hogy az eredeti Pokémon kártyák szigorú sztenderdek szerint készülnek, így a vásárlásnál figyeljetek a minőségre, a színre, a használt betűtípusokra, a kép és a szöveg egymáshoz viszonyított elhelyezésére.

A videó készítői a fent bemutatott módszeren túl más "erőszakos" megoldással is kísérleteztek a hamisítványok megsemmisítése során, többek között turmixolták és rájuk lőttek. Ezeket IDE kattintva láthatjátok.

Igaz ugyan, hogy a hivatalos Apple termék még nem került forgalomba, az alábbi képek tanúsága szerint a kínai hamisítók már elkészítették a maguk iPad 3 verzióját. Ezüst hátlap, nagy kijelző és Android rendszer, ez minden, amit tud.

A fotókat a Gizmodo portál riportere készítette egy sanghaji műszaki cikk piacon. Mint írja, a helyszínen több üzlet kínálatában is megtalálta a táblagépet. A boltokban 9,7 inches kijelzővel iPad 3-ast, 7 inches kiadásban iPad 2-est, 5 inches kijelzővel sima iPad-et lehet kapni, amelyek egyike sem eredeti Apple termék.

A kamu táblagépen a jelzés a készülék hátoldalán az almás logó alatt fel van feltüntetve. Bár a műszaki termékek iránt érdeklődők jól tudják, hogy ilyen termék hivatalosan még nincs forgalomba, aki kevésbé követi a trendeket, az is rögtön kiszúrhat néhány egyértelmű jelet a hamisításra. Például, hogy a hátlap alján fel van tüntetve, hogy Android rendszer fut a gépen, ami a bekapcsolás után is egyértelmű válik, vagy, hogy a készülék oldalán MicroSD kártyaolvasó van beépítve, ami szintén nincsen az eredeti eszközökön. Végül, az ár is elég jó indikátor. Az említett piacon az iPad 3-as ára 600 és 4800 jüan között mozgott (USD 95 - 758), ebből az egyik túl olcsó, a másik már túl sok, az árkülönbség pedig elképesztően valószerűtlen.

(Via: Gizmodo)

Közzétette sorban a 9., a szoftverkalózkodás globális helyzetét vizsgáló tanulmányát a világ legnagyobb szoftvergyártóit tömörítő BSA (Business Software Alliance), amelyhez idén egy grafikus videót is készített, hogy könnyebb legyen az információk értelmezése.

A 2011-es év adatait összegző Global Piracy Study világszerte 42, az Európai Unió tagállamaira nézve átlagosan 33 százalékra becsüli a kalózkodás arányát. Magyarország mutatója a nemzetközi átlaghoz közelít: 41 százalékos (amely érték egyébként három éve változatlan). A szakértők becslése szerint a hazai kalózkodási mutató 143 millió dollár értékű illegálisan használt programnak felel meg.

A BSA szerint a nemzetközi 42 százalékos kalózkodási arány több mint 63 milliárd dollár értékű illegális szoftvert jelent. Az Európai Unióra nézve mintegy 14,4 milliárd dollárra becsülik a kalózprogramok értékét.

A jelentés elkészítéséhez a vizsgált országokban 15 ezer felhasználó megkérdezésével kutatás is készült. E szerint nemzetközi szinten a számítógép használók 57 százaléka, az Európai Unióban 48 százaléka, Magyarországon 55 százaléka ismeri el, hogy kalózkodik. A lekérdezés szerint a szoftverkalózok többnyire 25 és 44 év közötti férfiak.

Részletes közleményt a HENT híroldalán olvashattok, a teljes tanulmányt és az egyes ország adatokat pedig megnézhetitek a BSA weboldalán.

(Forrás: BSA)

Hasznos tanácsokkal látja el a fogyasztókat a mai videónk. A könnyen betartható útmutató segítségével biztosak lehetünk abban, hogy a vásárlásunk biztonságos, a termék megbízható lesz.

Hiányosságokra hívja fel a figyelmet a hamisítást jelző címke

Az anyagot az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Irodája (USPTO) készítette. Legelőször is felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy a hamisítás olyan globális jelenség, amely gyakorlatilag minden termékcsoportra kiterjed, és amellett, hogy fontos adóbevételtől fosztja meg a gazdaságot, veszélyes lehet a vásárlókra nézve is. Ennek legkézenfekvőbb példái a hamis gyógyszerek, amelyek kevesebb, több, eltérő vagy betiltott hatóanyagot tartalmazhatnak, valamint a hamis elektronikai termékek, amelyek a biztonsági szabványok be nem tartásával balesetveszélyesek lehetnek.

A gyenge minőségű, potenciálisan veszélyes termékek megvásárlása azonban elkerülhető néhány egyszerű szabály betartásával. Lássuk, melyek ezek!

1. Vizsgáljuk meg alaposan a terméket és annak csomagolását! Ehhez érdemes ellenőrizni a lejárati dátumot, hiányzik-e, esetleg sérült-e a lezáró címkézés, van-e fogyasztói tájékoztató, és hogy az elvárt módon van-e becsomagolva a termék.

2. Hivatalos viszonteladónál vásároljuk! Ezek listáját ellenőrizni tudjuk az eredeti gyártó weboldalán.

3. Ellenőrizzük az adót! Figyeljünk oda, hogy a kapott számlán szerepel-e, hogy a termék ára mennyi ÁFÁ-t tartalmaz.

4. Megbízható weboldalakon keresztül fizessünk! Online történő vásárlásnál csak olyan oldalon hajtsunk végre banki tranzakciót, amely megbízható. Ehhez a böngészőben ellenőrizzük, hogy a weblap https kiterjesztéssel üzemel-e. (Az s a secure, azaz a biztonságos angol megfelelőjét rövidíti.) Ezt kis lakat formájú ikon is jelezheti.

5. Tudjuk, mennyi a termék reális ára! Érdemes utána nézni, általában mennyibe kerül a termék, amit megvásárolni szeretnék. Ha gyanúsan olcsó hirdetést találunk, akkor az jó eséllyel hamisítvány.

6. Tudjunk meg többet a termékről! Az áron kívül annak is érdemes utánajárni, az eredeti termék hogyan néz ki, milyen színekben kapható, milyen anyagból készül, hol vannak rajta a márkajelezések, vannak-e tartozékai stb., így előre felkészülhetünk arra, hogy vásárlásnál mit kell keressünk.

7. Ellenőrizzük a megvásárolt terméket! Ha a vásárlást lebonyolítottuk, és átvettük a terméket, még mindig érdemes ellenőrizni annak minőségét. Ne feledjünk, hogy online vásárlásnál fogyasztói jogunk indoklás nélkül visszaküldeni a terméket, de ha minőségi panaszunk van, érdemes a fogyasztóvédelmi irodákhoz fordulni további segítségért.